A Szőnyi úti uszodában nagy a nyüzsgés hétköznap kora délután. Gyerekcsoportok zsibonganak a folyosón, és a fedett rész minden medencéjében telt ház van. A kezdők és amatőrök mellett profik is érkeznek, a BVSC-nél pedig az utóbbi időben igencsak megnőtt a sportág hazai elitjéhez tartozó úszók száma. Míg 2015 végén Kapás Boglárka Újpestre igazolásával jóformán csak Bernek Péter maradt az egyedüli klasszisa a vasutas klubnak, addig most már Verrasztó Evelyn, valamint a nyári FINA vizes világbajnokság egyik legnagyobb magyar sztárjává váló gyorsúszó, Kozma Dominik is Nagy Péter vezetőedző irányításával készül.
A szakember munkáját egy kisebb stáb segíti, segédedzőkkel, masszőrrel, fizioterapeutával, és azzal a francia fiatalemberrel kiegészülve, aki a tetőtéri tornateremben vár ránk, pontosabban arra a két úszóra, akinek éppen nincs más elfoglaltsága, azaz Verrasztó Evelynre és Bernek Péterre. A 25 éves Raphaël Mazet a párizsi sporttudományi egyetemen tanult, végzettségét tekintve sportterapeuta, legalábbis, ahogy mondja „ez egy rendkívül összetett dolog, talán ez a megnevezés áll a legközelebb ahhoz, amit takar a munkám".
A kapcsolatfelvétel a terapeuta és a klub között nem volt éppen mindennapi. Raphaël egyik ismerőse küldött neki egy képet az edzés közben hátizmot „villantó" Bernek Péterről, hogy nézze meg, milyen jól néz ki egy magyar úszó.
Mire a francia ezt írta vissza: valóban jól néz ki, de biztos, hogy fáj a háta.
Tökéletesen beletrafált, Bernek évek óta küzdött a rendszeresen visszatérő hátproblémájával, amire mindeddig nem sikerült tartós megoldást találni.
„Mielőtt bárki azt hinné, hogy ez akkora művészet, ki kell ábrándítsam, nem az – mondja Raphaël. - Mindössze arról van szó, hogy a képen nagyon jól látszott, hogy Péter mennyire kíméli a háta egyik oldalát, ami egyértelműen mutatja, hogy azon a részen fájdalommal küzd. Ezt pedig soha nem szabad annyiban hagyni, mert az úszó teljes testére, így a teljesítményére is kihat, ha van a testében egy ilyen fájdalomgóc. Ha megtaláltuk, akkor jöhetnek a kezelések, ezeket szintén én csinálom."
Raphaël ezek után jött először Magyarországra, ahol mindjárt egy hasonló meglátással indított. Az edzésre érkező Papp Márkot (válogatott nyíltvízi úszó, a nyári vb-n 31. lett 5 km-en) látva annyit kérdezett, hogy
mióta fáj a fiú lába?
Edzője nem is tudott erről, de Papp megerősítette neki, hogy valóban fáj a lába. Ezek után a fiatal francia küldött egy prezentációt Nagy Péternek, a BVSC vezetőedzőjének, aki látott fantáziát a közös munkában, így a szakember idén tavasszal Budapestre költözött, és munkába állt a Szőnyi úton.
„A stáb tagja vagyok, azaz szorosan együttműködve dolgozom a többi edzővel, az irányítás pedig, természetesen, Nagy Péter kezében van. Én készítek egy tervet a kezem alá rendelt úszók terheléséről, arról, hogy milyen munkát szeretnék velük elvégezni, és ha Péter ezt jóváhagyja, akkor kezdődhet a munka."
Ottjártunkkor az edzésre érkező Papp Márk a hogyléte iránt érdeklődőket vidáman nyugtatta meg, hogy minden rendben, nem fáj semmije.
A világbajnokság után egy kis pihenőt kapó úszók egy ideje már újra edzésbe álltak, és egyre nagyobb tempóval készülnek a decemberi koppenhágai rövidpályás Európa-bajnokságra.
„Fél éve jöttem Magyarországra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzek. Az ötéves egyetemi képzés után ez a legfontosabb feladat, hogy a gyakorlatba is átültessük a tanultakat" - mondja Raphaël Mazet, aki azért nem most jár először tornateremben, hiszen a képzés során heti húsz óra kötelező gyakorlat várt rájuk. – Evelynre és Péterre most egy nagyjából egyórás intenzív köredzés vár, ami egyszerre fejleszt erőt, állóképességet, mozgáskoordinációt, valamint speciálisan azokat az izmokat, amelyekre az úszónak szüksége van.
Miután minden test és izomzat különböző, mindenkinek a számára leginkább megfelelő gyakorlatokat kell elvégeznie. Amikor először voltam itt, azt láttam, hogy Peti edzésmunkája nagyon jó, jók a feladatok is, csak éppen nem az ő alkatára valók, ezért is fájt a háta."
Az úszók által szerényen csak tornának nevezett konditermi kínzás alaposan átalakult az elmúlt években-évtizedekben. Míg korábban a súlyzós erőfejlesztés volt túlsúlyban, addig ma már a specifikus gyakorlatokra esküsznek a szakemberek.
A Raphaël által összeállított nyolcállomásos köredzésben is kétszer kap szerepet a súlyzó, és akkor sem brutális vasakat kell mozgatni. Van helyette egyensúlyfejlesztés, tartásjavítás, medicinlabdás gyakorlatok és hasonlók. A gyakorlás brutálisan dinamikus, alig kapnak pihenőt a sportolók, és ha nem lenne kb. 25 fok a teremben, akkor is szakadna róluk víz.
Az első pillanattól meglepett, hogy milyen erősek a magyar úszók. Edzésen sokkal többet úsznak, mint a franciák, és itt is nagyon keményen tudnak dolgozni"
– mondja Raphaël. Arra a felvetésünkre, hogy neki ez csak hasznos, mert meglehetősen szigorúnak tűnik munka közben, így felel: „Talán az vagyok, de én inkább precíznek mondanám magam. Odafigyelek a részletekre, mert a legkisebb dolgon is nagyon sok múlhat. Ugyanakkor tudok engedékeny is lenni, mert tisztában vagyok vele, hogy mennyit dolgoznak a sportolók, a hajnali keléstől kezdve a napi két edzésen át."
A következő oldalon olvashat a bűvös 39 fokról, és arról is, hogy mit gondolnak a francia szakember munkájáról az úszók, illetve hogy mi látszik majd mindebből a medencében.