A korcsolyasport Kánaánja Budapesten épül

2022-re készülhet el Budapesten a Nemzeti Korcsolyázó Központ. A Kisstadion és a Millenáris helyére tervezett komplex építmény egyedülálló lesz a kontinensen – ezt Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke mondta el az Origónak. Schulek Csaba, a szövetség ügyvezető igazgatója szerint ez a jeges birodalom nemcsak a korcsolyázók, hanem más sportágak otthona is lehet. Kósa Lajos kendőzetlenül beszélt a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség által örökre eltiltott Darázs István és Sallak György ügyéről is.

Essünk túl akkor a nehezén.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség két magyar sportvezetőt, Sallak Györgyöt és Darázs Istvánt örökre eltiltott mindennemű sporttevékenységtől.

Sallak György, a magyar szövetség (MOKSZ) egykori főtitkára, ügyvezető igazgatója és nemzetközi igazgatója 18 éven keresztül az ISU fejlesztési koordinátora volt, 2016 júniusában a nemzetközi szervezet elnöki posztjára is pályázott. Darázs István a magyar szövetségben a gyorskorcsolyázók ágazati sportigazgatója volt. A szervezet fegyelmi bizottságának határozata szerint

az etikai kódex megsértése miatt marasztalták el a két sportvezetőt,

miután a Deloitte könyvvizsgáló cég jelentése alapján ISU- és nemzetközi edzőtáborok szervezésével kapcsolatban hűtlen kezelést állapítottak meg. A MOKSZ mindkét sportvezető munkaviszonyát felmondta az ISU-vizsgálat megindítása előtt.

„A nemzetközi szövetség már korábban vizsgálatot indított a két magyar ellen" – mondta el az Origónak Kósa Lajos.

Bennünket a történet első szakaszának lezárása után, levélben értesítettek, hogy zajlik az eljárás. Ez 2017 decemberében volt. Fontos, hogy Darázs István akkor már nem dolgozott a szövetségben, mert 2017 novemberében megszüntettük a munkaviszonyát.

Nem az ügy miatt, hanem azért, mert szerettünk volna az olimpia előtt néhány személyi változást végrehajtani. A sportágvezetői poszt ekkor lett Telegdi Attiláé. Darázs korábbi, a sportágban szerzett érdemeit senki sem vitatta, de egy sportágigazgatói poszt ma már más embert kíván.”

Kósa Lajos elnök szerint a magyar szövetségnek semmi köze nincsen Darázs István és Sallak György üzelmeihez Fotó: Mudra László - Origo

Az ISU többször hangoztatta, hogy a magyar szövetségnek semmi köze nincs ahhoz, amit Darázs és Sallak csinált. A spanyolországi Sevillában a múlt hétvégén befejeződött sportági kongresszuson ezt deklarálták is. „Az ISU elnökével, a holland Jan Dijkemával személyesen egyeztettem az ügyben” – mondta el Kósa Lajos. „Ez még a téli olimpia előtt történt.

Ha az ISU szemében a magyar szövetség feketelistán lenne, azt a téli olimpián egészen biztosan megéreztük volna, hiszen a rövidpályás gyorskorcsolya egészen szubjektív sportág is tud lenni.

Gondoljunk csak a versenyeken történő kizárásokra.”

Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang öröme miután a férfi váltó megnyerte az 5000 méteres gyorskorcsolya döntőt Forrás: AFP/Aris Messinis

A rendkívüli sikerrel, magyar olimpiai aranyéremmel zárult phjongcshangi téli olimpia után a magyar női rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott tagjai arról értesítették a szövetséget, hogy nem tudnak együtt dolgozni a válogatott kínai edzőnőjével, Csang Csinggel (Lina Zsanggal.) Kiderült, hogy az olimpia után nem sokkal megrendezett világbajnokságon Lina a csapat tagjai előtt kissé emelkedett hangnemben beszélt az egyik magyar versenyzővel.

Lina a világ egyik legjobb edzője, aki teljesen más kultúrkörnyezetből érkezett Magyarországra. Kínában háromszázezer rövidpályás gyorskorcsolyázóból állíthatják össze a válogatottat, nálunk ez a szám 105. Kínában a válogatott edzőtáborában szó nélkül küldenek haza valakit, ha nem elégedettek a teljesítményével. Magyarországon ez a módszer ismeretlen és nem is alkalmazható.

A lányok valóban azt mondták, hogy nem tudnak együtt dolgozni Linával. A szövetségnek az a dolga, hogy ezeket az ellentéteket kezelje. Nálunk egy világbajnoki hatodik helyezésre azt mondjuk, hogy mennyire jó teljesítmény. Lina látja a hibákat, látja azt, hogy az adott sportoló akár harmadik is lehetett volna, ezért pedig letol egy fiatal versenyzőt a nyilvánosság előtt. Nincs kétségem, hogy Lina a rá jellemző maximalizmusa miatt csinálta ezt, de vannak olyan határok, amelyeket nem lehet átlépni. Ez egy 19 éves lánnyal, Jászapáti Petrával történt Montreálban, egy olyan vb-n, amelyet az olimpia után három héttel rendeztek meg. Azt pedig tudjuk, hogy ebben az évben mindenki az olimpiára hegyezte ki magát.”

Azt Kósa Lajos és Schulek Csaba is megerősítette, hogy jelenleg zajlanak a tárgyalások a magyar szövetség és Lina között a munka folytatásáról. Ami a koreai téli olimpián elért siker utóhatásait illeti, arról Kósa Lajos azt mondta, hogy egyre több ember érdeklődik a rövidpályás gyorskocsolyasport után. „A szövetség és a sportág is folyamatos építkezésbe kezdett, amelynek egy része lesz a Nemzeti Korcsolyázó Központ felépítése is. Nemcsak a sportolóknál, hanem az edzők és a sportvezetők esetében is kell a jó utánpótlás. Knoch Vikort a rövidpályás gyorskorcsolya utánpótlás sportágvezetőjének szeretnénk kinevezni.

Ennek a fiatalításnak a jegyében került az ügyvezető igazgatói posztra Schulek Csaba, aki a kiváló munkát végző Orendi Mihályt váltotta.

Lina mellett Bánhidi Ákos is fantasztikus edző. Róla kevesen tudják, hogy nemcsak téli, hanem nyári olimpián is pontszerző sportolót nevelt, hiszen 2000-ben, Sydney-ben a pályakerékpáros Szabolcsi Szilvia ötödik lett, akinek az egyik edzője Bánhidi volt.

Egy olimpiai arany megszületésének pillanata Koreában Forrás: AFP/Roberto Schmidt

Magyarország a jövőben szeretne nemzetközi eseményeket rendezni. Ilyen lehet a junior műkorcsolya és jégtánc-világbajnokság debreceni rendezéssel. Szinkronkorcsolya-világbajnokságot és junior gyorskorcsolya Világkupa versenyt is hazánkba hozna a szövetség.

Ezen felül nagyon jó lenne, hogy a rövidpályás gyorskorcsolya felnőtt Világkupa sorozatának egyik állomása lehetne Budapest.

Már csak azért is, mert a férfiaknál elképesztően erős csapatunk lehet a következő olimpiai ciklusban. Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang mellett ugyanis Amerikából érkezett a magyar válogatottba Krueger Cole, akinek a testvére is követheti őt. Krueger Cole idén már bemutatkozott a magyar együttesben a drezdai Európa-bajnokságon. Akár olyan férficsapatunk is lehet, amelyben a Liu testvérek mellett a Krueger testvérek is helyet kapnak.

Schulek Csaba ügyvezető igazgató (balra) és Kósa Lajos elnök Fotó: Mudra László - Origo

A Nemzeti Korcsolyázó Központ tervezése jelenleg is zajlik. Ha minden jól alakul, 2022-re kész lehet a valóban egyedülálló létesítmény, amelyről a szövetség ügyvezető igazgatója, Schulek Csaba beszélt. „Négy normál méretű, azaz 30x60 méteres pálya, egy 400 méteres pálya, három curlingpálya, hat pályás atlétikai rekortán, egy uszoda, kondi, balett-termek kapnának helyet ebben a létesítményben. Olyan helyet akarunk építeni, amely versenyekre is alkalmas – 8000 néző befogadására alkalmas központ lesz ez. A hatalmas épület sportszállóként és konferenciaközpontként is működhet majd. Hónapok óta dolgozunk ezen az üzleti modellen.

Ez az épület nemcsak a sportágakat szolgálja majd ki, hanem pénzt is termel, eltartja magát és a sportágat is.

A curlingeseket, a görkorcsolyázókat, de a kerékpárosokat is szeretnénk erre a bázisra behozni. 2021 végén vagy 2022 elején készülhet el a Nemzeti Korcsolyázó Központ.”

Schulek Csaba ügyvezető igazgató szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ egyedülálló létesítmény lesz a kontinensen Fotó: Mudra László - Origo

A szövetség a tervezés szakasza után egy honlapon mutatja be az építés terveit a nagyközönségnek. Ehhez hasonló létesítmény az Egyesült Államokban, Salt Lake City-ben van, de Európában ennyire komplex létesítményt még senki nem épített. Hasonló a bajorországi Inzellben van. A magyar főváros és egy ilyen létesítmény számtalan európai ország válogatottját hozhatja el majd Budapestre.