Bundabotrány: "Szerbia tiszta, mint a könnycsepp"

Néha magyar futballmérkőzéseket is blokkolnak a szerb fogadóirodák, noha a szerb liga meccseivel csak akkor csinálnak ilyet, ha fennáll a bundagyanú veszélye. Az ország futballszövetsége büszke arra, hogy az európai botrányban se a helyi bajnokság, se játékos nem sározódott be, a gyanús szerb-magyar U21-es Eb-selejtezőről hallgatnak, mintha mi se történt volna. Pedig a szerb futballban többek szerint nyíltan megy a bundázás, a sportfogadás pedig szinte életformának számít. 

Az európai bundabotrány magyar vonatkozása több szerb szálhoz is kapcsolódik. A Nemzeti Sport december 3-án arról számolt be, hogy egy szerbiai illető már 2004-ben fogadási csalásokról mesélt a lap újságírójának, az általa megmutatott listán válogatott mérkőzéstől a magyar bajnokikon át olyan külföldi mérkőzések is szerepeltek, amelyen magyar labdarúgó lépett pályára. A lista alapján a magyar élmezőnyből csupán három csapat, a Debrecen, az MTK és a Ferencváros volt tiszta.

Közben a Magyar Labdarúgó Szövetség büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, miután utánpótlás-válogatott labdarúgók elismerték, megpróbálták őket megvesztegetni. Az egyik ilyen mérkőzés a 2008. szeptember 7-i, Szerbia elleni 8-0-s vereséggel zárult U21-es Eb-selejtező volt.

Játékoseladástól a bundáig

"Szerbiában az elmúlt két-három év hozta elő a 90-es évektől kezdődő illegális pénzmozgások és a bundázások feltárását" - mondta megkeresésünkre Tőke János, a Magyar Szó szerkesztő-újságírója. "15-20 éve a havi szerb átlagkereset 3-5 német márka volt, az óriási infláció addig jutott, hogy 1993 végére már az 500 milliárd dináros bankjegyet is forgalomba hozták, azaz 11 nulla szerepelt a bankókon. A nagy szegénység közepette az élelmesebb emberek rájöttek, a játékoseladás hatalmas biznisz, főleg, ha mindezt illegálisan, eurómilliókban mérhető adómentes haszonnal végzik."

2007-ben a B92 nevű televízió egy oknyomozó műsort indított Insajder címmel, amely felvállalta, hogy felkutatja a 90-es évek visszásságait. Így került a képbe a minden idők legjobb szerb labdarúgójának tartott Dragan Dzajic is, aki korábban a Crvena zvezda elnökeként dolgozott. A rendőrség 2008 februárjában vette őrizetbe a belgrádi futballcsapat két korábbi vezetőjével, Vladimir Cvetkovic főtitkárral és Milos Marinkovic elnöki tanácsadóval együtt.

A triót sikkasztással vádolták, a 2001-ben eladott Goran Drulicért a spanyol Real Zaragoza ugyanis 27 millió német márkát fizetett, amiből papíron 18 millió jutott a játékosnak és 9 millió a Zvezdának. Valójában azonban Drulicnak csak hatmillió márkát fizettek ki, és 12 milliót a három sportvezető tett zsebre. De többek között a Manchester United aktuális sztárjának, Nemanja Vidicnek a Szpartak Moszkvába történő átigazolásából is komoly, adómentes hasznot húztak. Rendőrségi források szerint az ezt megelőző 14 évben a Crvena zvezda ma mintegy 50 millió eurónak megfelelő összeget kapott eladott játékosaiért, de senki sem tudja, mi lett a pénzzel.

Az FC Obilicet a 2000 januárjában meggyilkolt Zeljko Raznatovic "Arkan" virágoztatta fel hasonló módszerekkel, elnöksége idején a csapat története során először nyert bajnoki címet.

A szerb rendőrség tavaly februárban letartóztatta Ratko Butorovicot, az FC Vojvodina tulajdonosát is, akit saját lakásában, pizsamában tepertek le kommandósok. Belgrádi lapok szerint Butorovic lefizetett egy bírót, hogy csapata megnyerjen egy fontos mérkőzést, azóta azonban Butorovic ismét a Vojvodina elnökeként dolgozhat, legutóbb azért került a lapok címoldalára, mert kirúgta a csapat edzőjét, Dragoslav Stepanovicot.

2005 januárjától 2008 márciusáig egy később elítélt elnök irányította a Szerb Labdarúgó Szövetséget, Zvezdan Terzic egyebek mellett az előbb említetthez hasonló átigazolási ügyekben volt érintett az OFK Beograd első embereként. Terzic ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, tavaly ugyanis jelezte, síelni megy - azóta sem tért haza.

Hármat háromért - nyílt bunda Szerbiában

A bundavádakról először nyíltan Zoran Arsic, a Szabadkai Labdarúgó Szövetség elnöke, egykori játékvezető beszélt, aki az Insajder című műsorban elárulta, a 90-es évektől jelen van a szerb labdarúgásban a megbeszélt eredmény, s a fogadási maffiához később montenegrói szereplők is csatlakoztak.

Arsic szerint a "tri za tri" elve érvényesül: három pontot háromért, azaz a megállapodás szerint a bajnoki párharcot mindig a hazai csapat nyeri, így osztozva meg a 3-3 megszerezhető ponton. "Voltak esetek, hogy a klubok tulajdonosai egyenesen a bíró öltözőjébe mentek tárgyalni, egyeztetni. Ez egy ilyen dolog."

Az egykori FIFA-játékvezető, Dragomir Tanovic ehhez csak annyit fűzött hozzá, a játékvezetők nem tudtak mit kezdeni ezekkel a csalásokkal. "A bíró egyszerűen a hülye szerepét töltötte be, csendes megfigyelőként nézte, ahogy az egyik fél veszteni akar, de lépni nem tudott."

Az ellenoldalt Dragan Bulic, a szerb szuperligás klubokat tömörítő szervezet elnöke volt, aki a gyanúsítgatásokra csak annyit válaszolt. "Nincs bunda."

Bulic szavahihetőségét csupán az kérdőjelezi meg, hogy a legnagyobb, Lavovi nevű szerb fogadóirodát ő működteti - igaz, a vádakat ő kikérte magának, s közölte, a cég a felesége nevén van.

Fogadóiroda, a társasági élet központja

De milyen a szerb fogadóirodák forgalma? Tőke szerint elképesztően jól menő üzlet lehet, ha 120 forintnak megfelelő összegért komoly magazinminőségű papíron 70 oldalas kiadványt tudnak megjelentetni.

"Szerbiában a társasági élet egyik legnagyobb színtere a fogadóiroda, amely nem úgy néz ki, mint például Magyarországon, sokkal inkább kávézóhoz és kocsmához hasonlít. Az emberek megőrülnek érte, állandó a telt ház. Tanult emberek, például mérnökök mondtak fel azért, mert úgy vélték, ez biztosabb megélhetést jelent számukra. Végkielégítéssel távoznak, majd leülik a 7-8 órát, mint a munkaidőt a fogadóirodában. Megjátszanak egy tuti szelvényt, amivel visszajöhet az aznapi tét, de felraknak némi pénzt merészebb esetekre is. És bizony ebből szépen megélnek."

Több szerb fogadóirodában magyar első- és másodvonalbeli találkozókra is lehet fogadni, de előfordulnak blokkolt mérkőzések, amelyekre, bár szerepelnek a fogadási listán, később mégsem lehet pénzt feltenni.

Tőke szerint az ilyen meccsek több mint gyanúsak, "hiszen ha két csapatnak az 1-1 tuti bennmaradást ér, akkor szinte biztos, hogy ez is lesz az eredmény". Ilyenkor a fogadóirodák nem engedik játékba a mérkőzést, és akadt példa már arra is, hogy magyar meccseket blokkoltak.

"Évekkel ezelőtt hazai szakemberek azt prognosztizálták, a fogadások tönkretehetik a focit. Kezd beigazolódni mindez, s nemcsak Szerbiára vetítve."

"Szerbia tiszta, mint a könnycsepp"

Az UEFA-monitoringrendszer nem terjed ki a szerbiai fogadóirodákra. "Ezek nincsenek összekapcsolva semmilyen megfigyelőrendszerrel, nem látja sem a FIFA, sem az UEFA, sem a rendőrség. Egyetlen határt húztak meg: egy szelvényen maximum 500 ezer dinárt, azaz mintegy másfél millió forintot lehet nyerni."

Egy dologra azonban büszke az ország és a futballszövetség: a botrányban Szerbia neve nem hangzott el, se a helyi bajnokság, se játékosok nem sározódtak be.

Amikor a bochumi ügyészség először bejelentette, bundabotrány ügyében nyomoz, a legnagyobb szerb sportnapilap, a Sportski zurnal címlapon öles betűkkel hozta a hírt: "Szerbia tiszta, mint a könnycsepp".

A tisztaságról azonban sokan sokféleképpen vélekednek. Leginkább az a vélemény járja, hogy miután a korábbi Hoyzer-ügyben horvátok álltak a háttérben, emiatt nem keveredett be az ország a botrányba. A horvát-szerb konfliktus ugyanis még mindig elég éles, lehet, hogy a helyi Superliga küzdelmeibe nem akarták beleütni az orrukat.

Nézze meg a magyar U21-es csapat 8-0-s szerbiai vereségének góljait!

Amíg Magyarországon az egyik legvitatottabb mérkőzésnek a Szerbia-Magyarország U21-es Eb-selejtezőt tartják, s számtalan cikk, nyilatkozat jelent meg az ügyben, addig a szerb sajtóban egy sor erejéig sem említették meg. "Mintha nem történt volna semmi" - fogalmazott informátorunk.

De nem okozott felfordulást, de még egy rövidhírt sem a Nemzeti Sport december 3-i cikke sem, amelyben a lap arról írt, hogy 2004-ben a Karesz néven jelentkező, szerbiai kis faluban élő informátor bizonyítékokkal tud szolgálni a magyarországi fogadási csalásokkal kapcsolatban.

Futballhuligánok a Crvena zvezda és a Partizan vezetőségében

Az Insajder pár hete újabb műsorral jelentkezett, ezúttal a szurkolókat állítva a középpontba. Kiderült, köztörvényes bűnözők, futballhuligánok vannak a Crvena zvezda és a Partizan vezetőségében, előbbi klubnál 16, utóbbinál 5 ilyen tagot számláltak meg a közgyűlés tagjai között. Miután lement a műsor első része, a szerkesztőket életveszélyesen megfenyegették.

Lelátói jelenet egy Partizan-Zvezda mérkőzésről

Egy a szerkesztőséghez közel álló, névtelenséget kérő informátor szerint teljes a zűrzavar, ezért nevezik az országot Balkánnak.

"Ezeket a huligánokat a klubok pénzelik, meccsekre viszik őket, felszerelést biztosítanak számukra. Őket el kell tartani. Hogy a legegyszerűbb? Bundával. Tegyük fel, az utolsó fordulókban tét nélküli meccseknél megegyezik a klub az ellenféllel, kikap, esetleg döntetlent játszik. Ha ennek a meccsnek 5-ös, 8-as szorzója van, akkor szólnak az embereknek, most tegyetek fel pár száz eurót, tuti a siker."

Ezt erősíti meg a Blic pénteki száma is, amely szerint ezen szurkolói csoportok a bundapénzek mellett fegyver- és drogkereskedelemből, illetve védelmei pénzek beszedéséből élnek.

Bundára hajlamos szerb Magyarországon?

Információnk szerint akad olyan magyar labdarúgócsapat, amelynek első embere külön jelezte más klubok vezetőinek, a tőlük távozó szerb játékost ne szerződtessék, mert hajlamos a bundázásra. Tőke János szerint elképzelhető a szituáció.

"Mondom, ez egyfajta életforma. Szerbia szegény ország, a legtöbb futballista azt látja, tapasztalja, hogy a fogadásokkal nagyobb jövedelemre lehet szert tenni, akkor miért ne lenne benne? Szeptemberben Sasa Ilicet a Salzburg például azért függesztette fel, mert sérült volt ugyan, de saját klubja Európa Liga-mérkőzését egy ilyen fogadóirodában nézte, sőt, állítólag ellene is fogadott."