Manapság már nem ritka, hogy a játékosok a legnagyobb bajnokságok között ingáznak, és a legmagasabb színvonalúnak tartott öt európai liga (az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia) közötti játékosáramlás felvetette azt a kérdést, hogy akadt-e már olyan labdarúgó, aki mindegyikben megfordult.
A román csatár történelmet írt
Egészen 1994-ig még olyan játékos sem akadt, aki a fenti öt bajnokságból legalább négyben pályára lépett volna. A négy topligában szerepelt labdarúgók exkluzív klubjának alapítója egy olyan futballista, aki pályafutását még az európai labdarúgás olyan korszakában kezdte, amikor az állandó klubcserék még korántsem voltak gyakoriak.
Jürgen Klinsmannról van szó, akinek egyedül a Primera División maradt ki pályafutása során a topligák közül. Pedig annak idején a Real Madrid többször is szerette volna leigazolni, de a transzfer mindannyiszor meghiúsult. A jelenleg amerikai szövetségi kapitányként dolgozó Klinsmann természetesen a Bundesligában kezdte pályafutását, és az sem volt szokatlan, hogy a német bajnokságból a Serie A-ba szerződött, hiszen abban az időszakban ez egy jellemző útirány volt.
Az Internazionalénál eltöltött időszakot követően aztán Franciaország felé vette az irányt, és az AS Monacóban is vezéregyéniségnek számított, de az igazán meglepő húzás az volt részéről, amikor 1994-ben az angol Tottenham Hotspur futballistája lett. Ez volt az a transzfer, amellyel megnyitotta a négy topligában megfordult labdarúgók táborát.
Példáját két év elteltével ketten is követték: a portugál Paulo Futre és a szovjet/orosz Igor Dobrovolszkij is ekkor igazolt negyedik topligájába. Utóbbi játékos minimálprogrammal teljesítette a követelményeket, hiszen a francia, a német, az olasz és a spanyol bajnokságban is szerepelt, de egyikben sem játszott 35 mérkőzésnél többet. 1997-ben a horvát Aljosa Asanovic és a román Florin Raducioiu is a negyedik topligájába szerződött, és végül az utóbbi futballista volt az, aki a sportág történetének első olyan játékosa lett, aki egyaránt szerepelt az angol, a spanyol, az olasz, a német és a francia ligában is.
A Serie A kötelező állomás
Raduciou külföldi pályafutását még 1990-ben kezdte meg, amikor is az olasz Bari futballistája lett. Ezt követően azt a bravúrt hajtotta végre, hogy négy év alatt négy Serie A-s klubnál is megfordult, köztük az AC Milanban is, amellyel bajnokságot nyert - de a rossoneróknál csak hét bajnokin szerepelt. Ott is hagyta a milánóiakat, a spanyol RCD Espanyol focistája lett, és a barcelonaiaknál két és fél évet töltött el, viszonylag eredményesen.
1997 januárjában eladták az angol West Ham Unitednek, ott azonban nem sok vizet zavart, és fél évvel később távozott is Londonból, mégpedig Stuttgartba. A VfB-nél is csak egy szezont húzott le, majd megint Olaszország felé vette az irányt, és a Serie B-s Brescia focistája lett. Amikor 2000-ben hazatért a Steauába, úgy tűnt, pályafutása hamarosan véget ér, és Raduciou leragad a négytopligások táborában, ám fél évre rá nagy meglepetésre szerződést ajánlott neki az AS Monaco, és a román labdarúgó ezzel futballtörténelmi tettet hajtott végre.
Raduciou az 1994-es vébén negyeddöntőig jutó román válogatotnak is tagja volt
Igaz, a francia élvonalban sem futballozott túl sokáig, csupán 12 mérkőzésen szerepelt, de a tény ettől még tény marad: ő lett az első, aki mind az öt topligában pályára lépett. Időközben a nemzetközi labdarúgás felgyorsulásával és az átigazolások egyre gyakoribbá válásával folyamatosan nőtt azon focisták száma, akik az öt legrangosabb európai bajnokság közül négyben is pályára lépett. Akadtak közöttük igazi világklasszisok, az 1998-ban világbajnokságot nyert francia válogatott tagjai közül például öten is "klubtagok" lettek.
A horvát Ivica Mornarról azonban bajosan lehet azt mondani, hogy akár kora labdarúgásának elismert alakja lett volna - mégis megfordult négy topligában is, más kérdés, hogy a Bundesligában, a Primera Divisiónban, a Premier League-ben és a Ligue 1-ben összesen 54 mérkőzésen játszott, és csatár létére mindössze négy találatot ért el. A legalább négy elitligában megfordult focisták közül egyébként Mornar az egyetlen, akinek kimaradt a Serie A, a francia élvonalat pedig csak Abel Xavier és Gheorhe Popescu hagyta ki. A legfőbb "hibapontnak" a Bundesliga számít, hiszen a 28 négytopligás focistából 15-en éppen a német élvonalban nem játszottak.
A dán középpályás a második telitalálatos
Raduciou egészen idén nyárig egyedülálló volt azzal, hogy mind az öt topligában játszott, azonban az átigazolási időszak utolsó napján történt egy transzfer, amelynek köszönhetően társa akadt. Valószínűleg csak kevesen kapták fel a fejüket arra, hogy a Liverpool megszabadult dán középpályásától, Christian Poulsetől, hiszen a játékos nem egy másik sztárklubhoz igazolt, hanem a francia bajnokság újoncához, az Évianhoz.
Poulsen nyár óta ismerkedik az ötödik nagy bajnoksággal, a franciával
Poulsen azonban korábban már játszott a Bundesligában (Schalke 04), a Primera Divisiónban (Sevilla) és a Serie A-ban (Juventus) is - vagyis immár az ötödik topligát is kipipálhatja.
Anglia | Franciaország | Németország | Olaszország | Spanyolország | Összesen | |
Florin Raduciou | 9/3 | 12/2 | 19/4 | 96/22 | 59/18 | 195/49 |
Christian Poulsen | 12/0 | 6/0 | 111/3 | 48/1 | 62/4 | 239/8 |
Jürgen Klinsmann | 56/29 | 65/29 | 230/110 | 103/36 | -/- | 454/204 |
Igor Dobrovolszkij | -/- | 8/1 | 15/4 | 4/1 | 33/4 | 62/10 |
Paulo Futre | 9/- | 8/2 | -/- | 14/5 | 172/37 | 203/44 |
Aljosa Asanovic | 39/7 | 107/27 | -/- | 15/- | 8/1 | 169/35 |
Rafael Martin Vázquez | -/- | 7/1 | 5/0 | 52/2 | 263/46 | 327/49 |
Christian Karembeu | 33/4 | 130/5 | -/- | 62/5 | 51/1 | 276/14 |
Didier Deschamps | 26/- | 263/13 | -/- | 123/4 | 13/- | 425/17 |
Christian Panucci | 8/- | 14/3 | -/- | 364/28 | 63/4 | 449/35 |
Laurent Blanc | 48/1 | 318/81 | -/- | 108/12 | 28/1 | 602/95 |
Taribo West | 17/- | 73/1 | 10/- | 48/2 | -/- | 148/3 |
Rigobert Song | 56/- | 183/6 | 16/- | 4/1 | -/- | 259/5 |
Youri Djorkaeff | 75/20 | 190/73 | 55/14 | 87/30 | -/- | 407/137 |
Gheorghe Popescu | 23/3 | -/- | 14/1 | 27/2 | 68/9 | 132/15 |
Christoph Dugarry | 30/6 | 302/54 | -/- | 21/5 | 7/- | 360/65 |
Ivica Mornar | 9/1 | 15/- | 19/1 | -/- | 11/2 | 54/4 |
Stéphane Dalmat | 22/3 | 226/17 | -/- | 52/3 | 13/- | 349/23 |
Ibrahima Bakayoko | 23/4 | 206/55 | -/- | 49/5 | 25/4 | 303/68 |
Mido | 94/22 | 22/7 | -/- | 8/- | 8/4 | 132/33 |
Abel Xavier | 66/2 | -/- | 5/- | 11/- | 58/- | 140/2 |
Juan Pablo Sorín | -/- | 21/1 | 24/4 | 8/- | 56/8 | 109/13 |
Thierry Henry | 254/174 | 105/20 | -/- | 18/3 | 80/35 | 467/232 |
John Carew | 123/38 | 35/9 | -/- | 20/6 | 84/20 | 262/73 |
Patrick Kluivert | 25/6 | 13/4 | -/- | 27/6 | 192/90 | 257/106 |
David Rozehnal | 21/0 | 93/2 | 23/1 | 38/0 | -/- | 175/3 |
Maniche | 8/0 | -/- | 21/2 | 8/1 | 64/7 | 101/10 |
Mickael Silvestre | 275/9 | 49/0 | 26/0 | 18/1 | -/- | 368/10 |
Gábriel Heinze | 52/1 | 157/11 | -/- | 6/0 | 98/4 | 313/16 |
Mohammed Sissoko | 51/1 | 4/0 | -/- | 71/3 | 45/0- | 171/4 |
A játékos neve után az adott bajnokságban játszott mérkőzései és szerzett góljainak száma, majd ugyanez az öt topligára összesítve olvasható (2011. október 28-ig bezárólag).