A FIFA és az UEFA gyakran hangoztatja, hogy a rasszizmus elleni küzdelem nagyon fontos, de az esetek többségében az ezzel kapcsolatos büntetések kimerültek pénzbírságokban. A legnagyobb összeg, amelyet egy nemzeti labdarúgó-szövetség fizetett, 80 ezer font (28,5 millió forint) volt, a tavaly októberi Szerbia-Anglia U21-es Eb-selejtezőn történt botrány miatt ennyit kellett fizetniük a többszörös visszaeső szerbeknek. Emellett az UEFA fegyelmi bizottságának döntése alapján a szerb U21-es válogatottnak a következő meccsét zárt kapuk mögött kell játszania, egészen mostanáig ez volt az első alkalom, hogy rasszizmus miatt ezt a szankciót alkalmazták. A büntetést kiváltó meccsen azonban nemcsak a szurkolók huhogtak folyamatosan, a két csapat játékosai és vezetői össze is verekedtek egymással.
Ha a márciusi Bulgária-Dánia és Magyarország-Románia valóban zárt kapus lesz, akkor először fordul elő, hogy európai vb-selejtezőt nézők nélkül rendeznek. (A FIFA azért rótta ki ezt a büntetést a magyarokra, mert az Izrael elleni barátságos mérkőzésen a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált, és sértő jelképeket mutatott fel. A bolgárokat azért büntette ugyanígy, mert a dánok elleni meccsükön a drukkerek két petárdát dobtak a pályára, a színes bőrű Patrick Mtiligiát pedig minden labdaérintésénél kifütyülték.) Eb-selejtezőn is csak egyszer volt arra példa, hogy valamelyik országot ezzel büntették: 2010 októberében az Olaszország-Szerbia mérkőzés már a hatodik percben félbeszakadt a vendégdrukkerek rendbontása miatt, a három pontot az olaszok kapták 3-0-s gólkülönbséggel, és a szerbek az Észak-Írország elleni hazai meccsükre nem engedhettek be nézőket. Ezen kívül még egyszer merült fel annak a lehetősége, hogy az UEFA ezt a szankciót alkalmazza, szintén egy félbeszakadt mérkőzés után, amikor 2007. június 2-án a koppenhágai Dánia-Svédország Eb-selejtező 89. percében egy szurkoló beszaladt a pályára, és megütötte Herbert Fandel játékvezetőt. A dánokat először arra büntették, hogy a következő, Liechtenstein elleni selejtezőjüket zárt kapuk mögött játsszák, további négyet pedig Koppenhágától legalább 250 kilométeres távolságra, de a fellebbezés után végül a Liechtenstein elleni meccsre is bemehettek a drukkerek, csupán a Parken-stadiont tiltották be két meccs erejéig.
A levonulás súlyos szabálytalanság
Nemcsak arról van szó tehát, hogy a FIFA először szabott ki ilyen súlyos büntetést rasszizmus miatt, de más okból sem volt rá példa, hogy zárt kapus meccset rendelt volna el Európában. Ugyan a FIFA honlapja szerint a fegyelmi bizottság már november 20-én meghozta a döntést, ám erről hivatalosan csak január 8-án értesítették a bolgár és a magyar szövetséget. Felmerül a kérdés, hogy erre miért kellett másfél hónapot várni, és nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a nemzetközi szövetség ezzel a lépéssel próbálta valamiként jelezni, hogy igenis komolyan veszi a rasszizmus elleni küzdelmet.
Főleg azok után, hogy a szervezet elnöke, Joseph Blatter kritizálta az AC Milan középpályását, Kevin-Prince Boatenget, amiért a Pro Patria elleni barátságos meccsen a szurkolók huhogása miatt levonult a pályáról.
A bajnoki szünetben játszott edzőmeccs már az első félidő közepén véget ért, miután Boateng megunta, hogy a hazai ultrák rasszista rigmusokat skandálnak. A ghánai lement a pályáról, és társai is követték, később pedig többen is kijelentették, hogy egy tétmeccsen is hasonlóan cselekedtek volna. Ezt azért nehéz elhinni, már csak azért is, mert a jelenlegi szabályok értelmében ez egyet jelentene a mérkőzés elveszítésével, amint arra az UEFA elnöke, Michel Platini is felhívta a figyelmet a 2012-es Európa-bajnokság előtt.
Eto'ónak elege lett
A probléma korántsem új keletű, de eddig egyetlen labdarúgó sem jutott el odáig, hogy levonuljon a pályáról. 2005. november 27-én a Messina-Internazionale olasz bajnokin a hazaiak elefántcsontparti védője, Marco Zoro Kpolo érezte úgy, hogy elege van a milánói fanatikusok mocskolódásából, és elindult lefelé, ám végül a vendégek két színes bőrű játékosa, a brazil Adriano és a nigériai Obafemi Martins végül meggyőzte, hogy maradjon, így a meccs folytatódhatott.
Spanyolországban Samuel Eto'ót pécézte ki a zaragozai szurkolók egy csoportja: 2005 februárjában minden egyes labdaérintésénél huhogtak, amit a játékvezető meg sem említett a jelentésében. Amikor az FC Barcelona legközelebb a La Romaredában játszott, és a rasszista kórus újra megszólalt, Eto'o előbb azt mutogatta, hogy a zaragozai Álvaro is ugyanúgy fekete, mint ő, majd elindult lefelé a pályáról. Miközben a játékvezető szólt a rendezőknek, hogy a hangosbemondó közölje: ha nem fejezik be a skandálást, akkor lefújja a meccset, Eto'ót Ronaldinhóval az élen mindenki igyekezett meggyőzni, hogy maradjon a pályán, a kameruni pedig engedett.
Csak egy bíró volt elég bátor
Eto'ót később Olaszországban is érte hasonló atrocitás. A 2009 szeptemberében játszott Cagliari-Inter bajnokin a hazai ultrák folyamatosan rasszista rigmusokat kiabáltak neki, illetve Mario Balotellinek, és az Olasz Labdarúgó-szövetség ezt követően hozott egy olyan szabályt, miszerint a játékvezető ilyen esetben félbeszakíthatja a meccset. Amikor egy évvel később az Inter megint Cagliariban járt, Eto'o és Balotelli ismét célkeresztbe került, és a bíró már a negyedik percben figyelmeztette a rendezőket, lefújja a meccset, ha ez folytatódik.
Erre azóta sem volt példa, bár a Juventus 2009 tavaszán kénytelen volt egy bajnokit zárt kapuk mögött játszani, mert drukkerei Balotellit szidták, meccset azonban még nem szakítottak félbe rasszista rigmusok vagy sértő transzparens miatt, legalábbis Olaszországban.
A holland bajnokságban a szabályok ezt szintén lehetővé teszik, és eddig egyetlen játékvezetőnek volt bátorsága ahhoz, hogy ezt meg is tegye. 2004 októberében a PSV Eindhoven az ADO Den Haag vendége volt, és 2-0-ra vezetett, amikor a 80. percben René Temmink a hazai drukkerek antiszemita skandálása miatt lefújta a meccset. "Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a hazaiak átléptek egy határt, és elfogadhatatlanul viselkedtek" - mondta a meccs után a bíró, akinek a példáját egyetlen kollégája sem követte.