Queens Park Rangers' English midfielder Joey Barton(L) is shown the yellow card by Referee Howard Webb (R) during their English Premier League football at Stamford Bridge in London, on April 29, 2012. AFP PHOTO/GLYN KIRK
RESTRICTED TO EDITORIAL USE. No use with unauthorized audio, video, data, fixture lists, club/league logos or “live� services. Online in-match use limited to 45 images, no video emulation. No use in betting, games or single club/league/player publications. / AFP PHOTO / GLYN KIRK
Vágólapra másolva!
A botrányokozásban felülmúlhatatlan Paul Gascoigne óta nem volt olyan ellentmondásos alakja az angol (és az egész brit) labdarúgásnak, mint Joey Barton. A szabályokra és a törvényekre fittyet hányó, öntörvényű játékos a pályán nem vitte olyan sokra, mint botrányhős elődje, de olyan nevet ő is szerzett magának, amivel eladhatja önéletrajzi könyvét. Skóciában már bojkottot hirdettek ellene, de meglepődnénk, ha a sikerlistára nem kapaszkodna fel a No nonsense című műve.
„Csak azért sem vásárolom meg a könyvét, és erre kérek minden Ibrox-rajongót. Egyértelmű, hogy Joey mindössze PR-fogásként érkezett a Rangershez, azzal a szándékkal, hogy egy jó csapatnál csaphasson médiacirkuszt” – írta a Scottish Sunban Kris Boyd, a Rangers egykori, a Kilmarnock jelenlegi csatára.
A 18-szoros skót válogatott játékos szerint Barton egyszerűen kihasználta, hogy eladhatta magát az élvonalba négy év után visszakerülő együttesnek, ahol hónapok alatt a kirúgás szélére sodródott. Boyd ezért bojkottra szólította fel a skótokat: „Nem fogom megvenni a könyvét, és remélem, a Rangers-drukkerek velem tartanak.”
De mi történt 2016. május 24-e óta, amikor Barton aláírta kétéves szerződését? Nos, előbb a Celtictől elszenvedett 5-1-es vereség után összebalhézott az edzésen csapattársával, Andy Halliday-jel, amiért Mark Warburton menedzser hat napra száműzte az edzésekről.
Fogadott, pedig nem szabad
Barton megbánást tanúsítva a Twitteren kért bocsánatot, de ez is csak néhány óráig tartott. Hamarosan ismét tweetelt, és azt írta: „A bocsánatkérés nem mindig jelenti azt, hogy te vagy a rossz, és a másik a jó.” Mindezt megfejelte másnap reggel a TalkSport rádióműsorban, kijelentve, nem is érzi úgy, hogy szükség volt a bocsánatkérésre. Warburton háromhetes felfüggesztéssel büntette.
Közben kiderült, hogy Barton megszegte a skót szövetség szabályzatát, és fogadott a városi rivális Celtic barcelonai vereségére. Már ezért is eltiltás várna rá, de a Telegraph kiderítette, hogy július és szeptember között összesen 44 mérkőzésre fogadott. De őt semmi sem zökkenti ki: „Mindig a legmagasabb fák kapják a legerősebb szelet” – ennyi volt a mondanivalója.
A Guardian szerint a könyvből egy olyan játékos képe rajzolódik ki, akinek szörnyű volt a gyerekkora, és ez előrevetítette a későbbi személyiségjegyeit. Az erőszak sosem áll távol a családjától, féltestvérét, Michaelt 17 év, unokatestvérét, Pault 23 év börtönre ítélték egy rasszista indíttatású gyilkosság miatt.
Korán megtanulta, hogy szemet szemért
Joey 1982. szeptember 2-án született a Liverpool mellett Huytonban. Munkabírását és hirtelen haragját ács édesapjától, Josephtől örökölte. Négyéves korában megtámadta egy kutya, és úgy szétmarcangolta az arcát, hogy az orrán még mindig láthatók a hegek. Egy ideig félő volt, hogy egyik szemére megvakul. Miután az apja egy kocsmában értesült a történtekről, autóba ült, szándékosan elgázolta a kutyát, és még rá is tolatott. Utána megkereste a gazdáját, és megfenyegette.
Bartont az apja verekedni is tanította, de 14 éves korától, szülei válása után már kevesebbet találkozott vele, alighanem a nagyanyjának köszönheti, hogy drogos és/vagy alkoholista helyett sportoló lett.
Fölösleges volt a terápia
A két liverpooli klubnál kezdett focizni, az első pofont egy nottinghami próbajátékon kapta, ahol azt mondták neki, olyan alacsony, hogy sohasem lesz belőle futballista. Eltökélten harcolt, 1997-ben a Manchester Cityhez került, és hat év múlva, 2003. április 5-én a Bolton Wanderers ellen bemutatkozott az élvonalban. Két héttel később a Tottenham ellen megszerezte első gólját, hamarosan meghívást kapott az angol U21-es válogatottba, vagyis a pályafutása sínre került.
Egy 2004-es karácsonyi bulin azonban elnyomott egy égő szivart a City ifjúsági játékosa, Jamie Tandy szemén, pár hónapra rá pedig a klub thaiföldi túráján megtámadott és megrugdosott egy 15 éves Everton-szurkolót, aki provokálta. Agressziókezelési terápiára járt, kevés sikerrel. Az Everton drukkerei egy meccsen addig hergelték, míg letolta a nadrágját, és megmutatta nekik a hátsóját.
Közben kihúzta a gyufát több ismert játékosnál is. „A válogatott semmit nem csinált a világbajnokságon, akkor a játékosok miért adnak ki könyveket? Mi írnak majd? Kikaptunk a negyeddöntőben, ramatyul játszottam, de itt a könyvem, olvassátok? Kinek kell az ilyesmi?” – nyilatkozta Steven Gerrardék könyvbizniszéről.
Fél év múlva már ő is ott volt a legjobbak között, 2007. február 7-én egy Spanyolország elleni barátságos meccsen Frank Lampard cseréjeként játszott először a nemzeti csapatban.
Először és utoljára.
2007. május 1-jén egy edzésen eszméletlenre verte csapattársát, Ousmane Dabót, a bíróság ezért négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és 200 óra közmunkára ítélte. December 27-én a liverpooli városközpontban verekedésbe keveredett, hat hónap börtönt kapott érte.
„Amikor a bátyám börtönbe került, nagyon sokat sírtam, szégyelltem magam, magunkat. De azt
sohasem gondoltam volna, hogy végül én is erre a sorsra jutok.
Nem vagyok bűnöző. Amikor kiderült, hogy börtönbüntetést kaptam, először sokkhatásként ért, de képes voltam arra, hogy felkészüljek erre az időszakra. Nagyon pozitívan használtam ki az időmet” – mondta, miután jó magaviselete miatt 77 nap után kiszabadult.
Visszatérése után először Alan Shearer edzői kvalitásait kérdőjelezte meg Newcastle-ban („Szar edző szar taktikával.”), majd a Queens Park Rangershez szerződve 2012 májusában a a Manchester City ellen megrúgta Sergio Agüerót, majd le akarta fejelni Vincent Companyt. 12 meccses eltiltást kapott.
Egy évre Marseille-be menekült, majd visszatért a QPR-hoz, 2015–16-ban pedig a Burnleyt erősítette. „Nagyon jól éreztem magam ott, 38 bajnokin három gólt szereztem, és megnyertük a Championshipet. A klub marasztalt a Premier League-re is, sokkal jövedelmezőbb szerződést kínált, mint amit végül a Rangersnél kaptam. De úgy éreztem, másik kihívás, új élmény kell” – nyilatkozta.
„Tudom, hogy elbasztam”
Hogy mi lesz a glasgow-i kaland vége, a skót szövetségen múlik, de Barton azt mondja, ő már nem fog megváltozni: „Tudom, hogy elbasztam, és első számú közellenség vagyok. De nem tudok ezen változtatni, noha régóta vágyom már valami pozitívumra.”