A Fociszentélyben olykor orrba vág a labda
A Hegyköz egyik legszebb fekvésű falujának, Kovácsvágásnak igazi büszkesége a Fociszentély, amely Magyarország talán legszebb fekvésű stadionja. A Golop elleni megyei hármas rangadót az Origo is megtekintette. Riport a hatodosztályból, ahol még tényleg őszinte a foci, viszont senki sem csodálkozik azon, ha a labda olykor orrba vág.
Ez a történet egy kirándulással kezdődött. 2016 őszén teljesen véletlenül keveredtem el a Hegyköz harmadik legnépesebb falujába, Kovácsvágásra, ahol megláttam a labdarúgópályát.
Azaz, a Fociszentélyt.
Egykor deszka lehetett, aztán szétfűrészelték, betűket formáltak belőle, így tették fel a kerítésre a feliratot.
A gondolat rögtön bebútorozta magát az agyba, el kell jönni ide meccset nézni. Már jócskán kitavaszodott, amikor április első vasárnapján végre mérkőzést rendeztek a Fociszentélyben.
A párosítás sem akármilyen: Kovácsvágás–Golop.
Megyei harmadosztály, vagy ha jobban tetszik, NB VI., innen már nincs lejjebb, tét viszont itt is van: a Golop a negyedik, a Vágás a harmadik. Hazai győzelem esetén a vágásiak máris feljutó helyen állnának, szóval, nincs mese, menni kell. Mentünk is hamarjában.
Aztán mit csinálna itt Cristiano Ronaldo?
Fél háromkor három vágási ifi melegít a pályán, miközben a helyi művelődési ház udvarán rotyog a hagyma a bográcsban, készül a gulyás.
Ekkor kellett volna kezdődnie a két csapat utánpótlásmeccsének, de az ellenfél sehol. Menet közben lerobbant a buszuk, ezért késnek. Nem baj, legalább van időm megszemlélni a szentélyt, pályabejárást tartok.
A pályán három hete még víz állt, a tél jó nagyokat rúgott bele.
A vízlevezetővel is rendelkező falusi gyepen a vakondok már régen elvégezték a munkájukat, a túrás-fúrás nem maradt hatástalan.
Itt egy göröngy, amott egy kis lyuk, hol lejt, hol emelkedik, de van fára tűzött szögletzászló, vannak kapuk, meszet is hoztak, így a vonalazás sem marad el.
Na azért kíváncsi lennék, hogy a Ronaldo mire menne ezen a pályán?”
– mondja az egyik vágási szurkoló. „A Realban könnyű, olyan kiszolgálást is kap, de ezen a talajon azért megnézném azokat a cseleket. Biztos hisztizne meg csapkodna!”
Már Elek Ákos is a pénzzel kitömött kazahokat választotta
Nem mehettünk el szó nélkül a magyar válogatott portugáliai teljesítménye mellett, hiszen a hegyközi emberek is követik Geráékat.
Ez a realitás, ennyivel azért jobb Portugália”
– utaltak a lisszaboni 0-3-as vb-selejtezőre, de erre a kijelentésre kisebb vita kerekedik. „Tavaly még 3-3-at játszottunk velük, mi semmit nem fejlődtünk, a Dzsudzsák meg már csak a nevét rakja ki a pályára. Közben meg elvesztettük Király Gábort, Juhász Rolandot. Jó kapus a Gulácsi, de na, érted.”
A következő percekben megpróbáljuk kisakkozni, mi motiválhatja a magyar focistát, de ebben az első pillanattól kezdve mindenkinek a gondolata megegyezik. „Ezek már csak a pénzért játszanak, talán a Nagy Ádám kivételével. De kit tegyünk oda középpályára mellé? Elek Ákost?” – hangzik a költői kérdés. Tisztában vannak vele, hogy Elek éppen a pénzzel kitömött kazah Kajrat Almatiban játszik.
Kell az energiaital a tartalékmeccs előtt
Amíg az ellenfélre várunk, Zsiga Miklós, a Kovácsvágás felnőttegyüttesének játékosedzője ad tanácsokat a srácoknak. A fiúk kapura lövöldöznek, vagy gól, vagy nem, közben jólesik az energiaital, kell az erő. (Meg a cigi, de ezt csak igazán zárójelben merem megjegyezni.) „Amatőrök vagyunk, de szeretünk játszani” – mondja Zsiga tréner.
Tulajdonképpen az egyetlen szórakozási lehetőség a faluban, nekünk meg sport. Egy fillér pénzt sem kapunk ezért. Illetve néha, a nagy meccsek előtt, a polgármester úr feldob egy kis prémiumot – na, nem kell valami hatalmas összegre gondolni, pár ezer fejenként, de az is jól jön.”
Zsiga edző aztán az öltőzőbe invitál, megnézzük, hogyan készülnek a nagyok. Valahogy így.
Az út túloldalán álló társaság készségesen fogad. Helybéliek, 35-40 éve járnak a vágási meccsekre, egyikük fiatalkorában tagja volt annak a csapatnak, amelyik megjárta a megyei másodosztályt, és ott második lett.
Emlékeik szerint az a második hely Kovácsvágás történetének legnagyobb eredménye.
Bár jó néhány tehetséges játékost láttunk az ifik meccsén, a szurkolók szerint sok lehetőségük nincs. „Aki komolyan venné a focit, és ebből szeretne megélni, annak el kell mennie, itt nincs esélye. A fiataloknak az lehet az álom, hogy eljussanak Cigándra, mert ott most a másodosztályban szerepel a csapat.”
Kiderül, hogy a közeli Pálházáról, de akár Miskolcról is érkeznek játékosmegfigyelők, a tehetségesebbeket azonnal megkörnyékezik. „Most már a felnőttben is végre majdnem mindenki vágási, és ez jó” – mondja az egyik szurkoló.
Amikor olyan edzőt szerződtetett a polgármester, aki hozta magával a játékosait, alig néhányan voltak a meccseken.
Ezt észrevette a polgármester, most vágási az edző, vágásiak a játékosok, és minden meccsen sokan vagyunk.”
Béla, a golopi Puskás nem kapott levegőt
Közben a golopi falubusz meghozza az ellenfelet, nincs tehát akadálya, hogy az ifik is játsszanak. Mivel azonban a felnőttmeccsnek fél ötkor mindenképpen el kell kezdődnie, a tartalék biztosan nem tud kétszer 45 percet focizni.
Megállapodnak kétszer huszonötben, aztán mehet a menet.
Az sem zavar senkit, hogy a vendég golopiak eleve emberhátrányban kezdik a mérkőzést – tízen vannak. A kispadjuk is üres, csere és edző nincs. A vágási ifiben Zsiga mester egyik fia, Bence itt a legnagyobb spíler. A higanymozgású srác két gólt is lő a Golopnak. „Négy gól, egy hamburger” – jön a biztatás a pálya széléről, de Bence most megáll kettőnél.
A másik oldalon feltűnő, hogy néhány harminchoz közeli – vagy azon túli – játékossal erősített a vendégcsapat. Közülük a legmérgesebb, a legnagyobb hangú a golopi Puskás, azaz Kiss Béla.
A köpcös ék mozgásán látszik, hogy jó barátságban van a labdával, a Puskás név meg nem túlzás, elvégre Béla – hogy is mondjam, hogy meg ne bántsam – csinos pocakot tol maga előtt.
Csak egyszer kiált fel mérgesen: „Nem tudom elérni a labdádat Lacika, nem kapok levegőt!” Kiss Béla harcol a göröngyökkel, küzd az ellenféllel, majd szép gólt lő a Fociszentélyben. Nem sokkal a vége előtt lerúgják, elterül a földön, hosszan fekszik. Nagy baj nincs, csak megpihen kissé. Mire Butkai II. játékvezető odakocog, már ül. Aztán feláll, és nyomja tovább. Nem sokkal később kiderül, hogy gólja csak a szépítésre volt elegendő, a tartalékok meccsét 3-2-re Kovácsvágás nyerte meg.
Kiállított ez a nő, így kerültem a tarcsiba
„A múlt héten az Olaszliszka ellen kiállított ez a nő” – mutatott a csinos partjelzőre, Henczel Diánára a lefújás után a golopi Puskás, azaz Kiss Béla.
Nem elég, hogy 6-0-ra kikaptunk Olaszliszkán, erre még ki is szórt, pedig már csak három perc volt hátra.
Aztán, hogy tényleg keserű legyen a méz, el is tiltottak három meccsre. Így most az ifiben játszottam, hogy ne essek ki a formából." Na de hogyhogy nem voltak meg tizenegyen, kérdezem. "Az egyik játékosunk nem tudott a munkahelyéről eljönni. Márpedig akinek errefelé munkája van, az nagyon vigyáz rá. A foci – bár imádjuk valamennyien – ilyenkor csak másodlagos.”
A köpcös ember aztán nem bírta tovább, a Fociszentély közepén melegítő golopi felnőttcsapathoz megy, hogy tanácsokkal lássa el őket a nagy rangadó előtt. Perc sem telik el, máris a kiabálásától hangos a völgy. „Nem érted, hogy van itt egy edző? – ordít mérgesen. – Hát, majd ő eldönti, hogy mi legyen a felállás.
Mi az, hogy nem akarsz hátul játszani? Hátvéd is kell ebbe a csapatba, a mindenségit”
– ordítja le a fejét egy megszeppent golopinak, aki azzal az elhatározással jött ma a Fociszentélybe, hogy csatár lesz. Aztán hátrarendelték. Vaskó János, a golopiak kapusa sem pihenhet, mert a tarcsit követően a felnőtteknél is ő véd.
Közben a túloldalon is nagy a fogadkozás, az ifimeccsen még edző Zsiga Miklós is mezt húz, övé a 10-es. „Muszáj nyernünk” – mondja.
Ez most tényleg élet-halál mérkőzés lesz, nekünk nagyon kell a második hely.
Jó lenne feljutni. Én anno a megye egyben is játszottam, tudom, mennyire más mindaz, mint itt a háromban futballozni.”
A bíró elmúlt ötven, a tekintélye megkérdőjelezhetetlen
Henczel Diána újra lenget, neki ez már a második meccse ezen a napon, sőt a másik oldalon Butkai II. asszisztens is segíti a játékvezető, Kazár László munkáját.
Ez azért meglepő, mert előzetesen azt mondták, hogy a megye háromban egy a bíró, egy a partjelző.
Ahogyan a tartalékmeccsen is volt. A felnőtt azonban más.
Kazár bíró szigorú embernek tűnik, életkorban már közelebb a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Civilben portás egy szeretetotthonban. Erről rögvest eszembe jut, hogy ez a szakma micsoda hatalom (volt, de talán ma is az), a meccsen azonban Laci bácsi nem él vissza hatalmával.
Sportnyelven szólva, igyekszik mindig az akciók közelében maradni, néha a pálya közepéről irányít.
Fél öt után tíz perccel indulhat a meccs a Fociszentélyben.
Orrba vág a labda, kapus ugrik, marja
„Már 4-0-ra kellene vezetnünk” – dohog Sándor Endre, Kovácsvágás polgármestere, a csapat mindenese. Bár csak három perc telt el, két nagy vágási helyzet tényleg kimaradt, de a 4-0 azért túlzás. Zsiga Miklós bentről irányít, a játékosok szaladnak becsülettel, de tényleg nincs könnyű dolguk a Fociszentélyben.
Több százszázalékos helyzet azért marad ki, mert az egy az egyben kapura vezetett labda az utolsó pillanatban irányt változtat egy göröngyön vagy egy túráson.
Az egyik ilyen ziccer alkalmával akkorát pattan a bogyó, hogy csaknem orrba vágja a kapura törő játékost.
Gól nem lesz belőle, aki kapja, marja alapon Vaskó kapusé lett a labda. Csatár a pácban. Én meg a kapu mögötti, fából ácsolt feliratot – Nike – olvasgatom.
300 méter magasból tényleg fantasztikus a Fociszentély
Sándor polgármester közben a faluról mesél, meg arról, hogy ebben a Szentélyben – amelyet az öccse álmodott meg, és hozott létre – már a Parlament válogatottja is pályára lépett.
Nagyon készülünk július 15-re, amikor a település 590. születésnapját ünnepeljük. Meccset is akarunk játszani a Fociszentélyben. Nincs ötlete, kit hívhatnánk meg?”
– teszi fel a kérdést a falu első embere, én meg ajánlom magunkat, azaz a sportújságíró-válogatottat. Sándor uram szeme felcsillan, meséli, hogy mennyire fontos lenne mindez a falunak. Aztán a beszélgetést visszatereljük a Golop elleni meccsre. „Nézze, a helyi sportkör legnépszerűbb sportága a labdarúgás, de van itt másik három szakosztály, az asztalitenisz, a sakk és a természetjárás.
Sőt most gondolkodunk azon, hogy beindítsuk az ötödiket, a fekvenyomást.
Van itt egy tehetséges srác, jót tennénk vele. De látta már a Fociszentélyt a magasból? Nem? Menjen fel a János Vára Kilátóba, csak 1050 lépcső, de megéri. A második félidőre úgyis visszaér. Na, menjen csak nyugodtan.”
Fotós kollégámmal, Polyák Attilával teljes menetfelszereléssel nekivágunk a hegynek. Negyedóra alatt fent vagyunk, mindkettőnkről szakad a víz, de ezt tényleg kár lett volna kihagyni.
Az alattunk elterülő táj és a Fociszentély látványa valóban minden pénzt megér.
A pálya melletti hangokat is felhozza a szél, egymás után kétszer tör ki ünneplésben a szurkolótábor, mert Tóth Benjámin és Zsiga Erik két perc alatt két gólt lő, ezzel 2-0 Kovácsvágás javára. Mire lekászálódunk a hegyről, és visszaérünk a Szentélybe, már 2-1, izgalmas a meccs. A kút mellett álldogáló szomorú tekintetű szakállas emberről kérdezem, még mindig 2-1 a Vágás javára?
– Annyi az – feleli rezignáltan.
– Az jó, nem?
– Már akinek.
Na, igen, csak azt nem tudtam, hogy az egyik golopi szurkolót szólítottam meg. Szerencsére nem túl mérges, nem akar nekem jönni, legfeljebb elkönyveli, hogy ezen a délutánon nem a golopi csapatért szorítok.
Farkas József közben elhelyezi a vágásiak harmadik gólját Vaskó János kapujában, 3-1, ezzel minden eldőlt.
A golopi főszurkoló sem szid már senkit, beletörődik a megváltoztathatatlanba.
Nyert a Vágás, és ezzel második, feljutó helyen állt a tabellán. Egy sok tekintetben hátrányos helyzetű falu óriási öröme ezen a vasárnap délutánon. Most már jöhet a sör, a pálinka és a gulyás.
Fehér asztal mellett zárul a vágási este
Mindezt Sándor Endre polgármester saját kezűleg szervírozza. A művelődési ház falai még ontják magukból a mögöttünk hagyott tél hidegét, odabent fehér abrosszal terített asztalok, a helyi asszonyok utolsót kavarnak a hatalmas adag babgulyáson. A vacsora újra összehozza a csapatot, egymás mellett ülnek a játékosok, tömik magukba a nemrég kisült friss kenyeret, az ízletes babgulyást.
Közben beszélgetnek, az elkapott mondatfoszlányok rántanak vissza a valóságba. Munkakeresés, pénz, Dzsudzsák, neki aztán jó, de mennyire, holnap hétfő.
De most még vasárnap este van.
Az ország egyik, ha nem a legszebb fekvésű pályáján, de mindenképpen az egyetlen Fociszentélyében kétszer másfél órányira mindenki elszakadt a valóságtól.
Bár az elmúlt szombaton a Kovácsvágás 2-1-es vereséget szenvedett Olaszliszkán, és ezzel visszacsúszott a táblázat harmadik helyére, a vágásiak továbbra is rendületlenül bíznak abban, hogy az idény végén egy osztállyal feljebb léphetnek.
(A meccsen a szurkolókkal Sebestyén Roland beszélgetett.)
origo.hu
Újra kellett éleszteni Szalai Ádámot
origo.hu
Andrei Mangra üzent Szabó Zsófinak
borsonline.hu
Erre nem számítottunk: sokak kedvencének ért véget a Dancing with the Stars versenye
vg.hu
Hamarosan átadják Magyarország legújabb autópályáját: pár hónap van hátra – fotók
ripost.hu
Szalai Ádámot újra kellett éleszteni a magyar válogatott meccsén
magyarnemzet.hu
Az újraélesztett Szalai Ádámnak két éve súlyos fejműtétje volt
origo.hu
Meghalt Károlyi Béla
origo.hu
Ezt mondta Marco Rossi Szalai Ádám sokkoló rosszullétéről
origo.hu
"Folyt a vér" - megszólalt egy szemtanú Andrei Mangra brutális megveréséről
origo.hu
Dancing with the Stars: megvan a negyedik kieső
origo.hu
Új információk Szalai Ádám állapotáról
origo.hu
