Az Arany Kölyök, aki megváltotta a hokivilágot

Vágólapra másolva!

Ami a labdarúgásnak Lionel Messi vagy a kosárlabdának Stephen Curry, az a jégkorongnak Sidney Crosby. A még mindig csak 29 éves kanadai szupersztár a pályafutása során mindent megnyert – kétszeres NHL- és olimpiai bajnok, világbajnok –, személye sokkal nagyobb befolyással van a ligára és a játékra, mint a címei, statisztikái vagy a díjai. Már gyermekkorában látszott, hogy isteni tehetség. Az új évszázad elején a pittsburghi hokit jóformán egymaga támasztotta fel, Kanada pedig zsinórban két olimpiai aranyat köszönhet neki. Néhány éve a visszavonulás szélén táncolt, de folytatta, és halhatatlan lett, miután pénteken 1000 pont fölé jutott. Portré.

1987. augusztus 7-én, a kanadai Új-Skócia fővárosában, Halifaxban született Sidney Patrick Crosby. Kis túlzással már a születése előtt eldőlt, hogy profi hokis lesz, mivel édesapja, Troy Crosby is az volt. Az ízig-vérig Montréal Canadiens-fanatikus Troyt 1984-ben draftolta is kedvenc csapata, de az NHL-ben sohasem lépett pályára. A cseperedő Sidney-t is megfertőzte édesapja szenvedélye, kétéves korában a családi ház pincéjében tanult meg bottal pakkot lőni. A kapu a család mosógépe volt. Egy évvel később, háromévesen már magabiztosan korcsolyázott a helyi jégpályákon.

Nem volt hozzá fogható tehetség

„Az első pillanattól kitűnt a korosztályából” – mondta róla az apja az Újonc című könyvben, amely Sidney Crosby első NHL-szezonjáról szól. „Amíg a gyerekek botladoztak, Sid villámgyorsan korcsolyázott és passzolt, sőt ritka természetes csuklómozdulattal lőtt kapura.”

A kis Crosby szó szerint kicsi volt: még a korosztályában is alacsonynak számított, de játéktudásban és intelligenciában évről évre növelte előnyét társaival és hétéves korára már a két-három évvel idősebbekkel szemben is.

Tízévesen 55 meccsen 159 gólt vágott a helyi csapatban.

A nála jóval nagyobb, érettebb és erősebb ellenfelei között úgy cikázott, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna. Hamar megismerte őt az egész ország, a legígéretesebb hokis tehetségekre Kanadában mindig, mindenki kíváncsi. Az első komoly botrány akkor tört ki körülötte, amikor a helyi hokitanács nem engedte 13 évesen a 15–17-éves korosztályban játszani – a szülők hiába pereltek, vesztettek.

Forrás: AFP/2016 Getty Images/Matt Kincaid

„Abban a korban vagy benned van az a bizonyos plusz, vagy nincs. Crosbyban benne volt” – mondta róla Pierre McGuire, az NBC elemzője. „A tudása alapján a játék legtöbb aspektusában van olyan jó, mint a legendás Wayne Gretzky.”

Crosby váltott, és a 2003-as szezont már Minnesotában, a Shattuck–St. Mary's iskola csapatában kezdte.

Nem akárhogy mutatkozott be az amerikai közönségnek:

a 2003-as szezonban 162 pontot szerzett, és a szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett társaival. A következő két évben újra Kanadában játszott, ahol az első szezonjában 54, majd a rá következő évben 66 gólt lőtt. 18 évesen úgy jelentkezett az NHL-draftra, hogy mindenki a következő Wayne Gretzkyt vagy Bobby Orrt látta benne.

A Kiválasztott a szupersztárok között

„Hogy megdöntheti-e a rekordomat? Igen, elképzelhető. Mario (Lemieux) óta nem láttam hasonló tehetséget” – ezt az a Wayne Gretzky mondta 2005-ben Crosbyról, aki vitán felül minden idők legjobb jégkorongozója, és olyan rekordok tulajdonosa (egy szezonon belül 215 pont vagy egy szezonon belül 92 gól), amelyeket jó eséllyel soha senki nem fog megdönteni. Mezszámát, a 99-est a liga összes csapata visszavonultatta.

Miután a Pittsburgh Penguins sztárja, Mario Lemieux még játékosként megvette és megmentette a pénzügyi csődtől szeretett csapatát, játékos-tulajdonosként nem lehetett más választása a draft első cetlijével, mint kiválasztani utódját, Sidney Crosbyt. A Crosbyt körülvevő drafthisztériához hozzátartozik, hogy a 2004–05-ös szezonban lockout (oka a játékosok szakszervezete és a liga érdekkülönbsége) volt, a liga szünetelt. Így a 2005-ös, Crosby fémjelezte draftra a sorrend sorsolással dőlt el, a szerencse pedig a Penguinsnek kedvezett.

Mario Lemieux (jobbra) a szárnyai alá vette Forrás: AFP/2016 Getty Images/Christian Petersen

Az újonc mögött tehát az első naptól ott volt az a Mario Lemieux, aki játékosként két bajnoki címig vezette a franchise-t. Mentorálta újdonsült sztárját, sőt még az otthonába is befogadta, így

Crosby 18 évesen minden idők egyik legjobb játékosával készülhetett nap mint nap.

Lemieux karrierjének szívritmuszavar vetett véget, de mentorként közel maradt kedvencéhez.

A tini szupersztár az elvárásoknak megfelelően valósággal betörte az NHL-ajtaját, az első szezonjában 102 pontig jutott. Második szezonjában 120 ponttal a liga legértékesebb játékosa (MVP) lett. A következő két szezonban két Stanley-kupa-döntőt is játszott a Penguins, mindkétszer a Detroit Red Wings ellen. A 2008-as fájó vereség után 2009-ben, 1991 és 1992 után harmadszor lett bajnok a Pittsburgh Penguins. Crosby minden idők legfiatalabb csapatkapitányaként ünnepelhetett.

Sidney biztos gyors lehet, mert jó nagy játékosok veszik körül”

– szúrt oda Crosbynak nevetve Barack Obama, amikor a Penguins meglátogatta az akkori elnököt a Fehér Házban.

A 2010-es vancouveri olimpiai döntő hosszabbítása után Crosby egy kanadai zászlóval Forrás: AFP/Getty Images/Jamie Squire

Ha a bajnoki cím nem lett volna elég, Crosby a 2010-es hazai rendezésű téli olimpián is letette a névjegyét: a döntőben győztes gólt ütött, Kanada pedig megszerezte a nyolcadik olimpiai aranyérmét.

A visszavonulás szélén

Sidney Crosbyt sem kerülte el a sérülés. A 2011-es újévi meccsen óriási ütést kapott a fejére a Washington Capitals védőjétől, David Steckeltől. Olyan súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy nemcsak a szezon hátralévő részét volt kénytelen kihagyni, hanem el kellett gondolkodnia a folytatáson is.

Végül felépült, de összesen 102 meccset volt kénytelen kihagyni súlyos agysérülése miatt – egyszer ő maga mondta, hogy

hallucinációk gyötrik az ütés következtében.

Nemcsak azon a 2011-es meccsen kapott a fejére, hanem amikor visszatért, nem sokkal utána is olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy további kezelésekre szorult. Félő volt, hogy még egy ütést már nem bírna ki, és abba kell hagynia a versenysportot.

„Amikor megsérülsz, azért harcolsz, dolgozol, hogy visszatérhess.

Az agyrázkódás nem ilyen egyszerű. Van, hogy napokig jól vagy, utána ismét visszaesel.

Nagyon óvatosan kell vele bánni, és közben folyamatosan hinni a felépülésben. Nagyon frusztráló tud lenni a várakozás, és csak reménykedni tudsz, hogy megéri türelemmel lenni” – mondta egy interjúban a sérüléséről Crosby.

Évekkel később teljes bizonysággal kimondhatjuk, megérte várni. Már a 2012–13-as, csonkaszezonban is hasznosan játszott, de az igazi áttörést a 2013–14-es tél hozta el számára. Teljesen meggyógyult, a 2014-es szocsi téli olimpián pedig ismételten győztes gólt ütött a döntőben, ezzel kiérdemelve a Golden Kid, azaz az Arany Kölyök becenevet hazájában. Közben a bajnoki szezonban 2010 után ismét 100 pont fölé (104) került.

A király a helyén

Egy egészséges Crosbyval nem lehet más a cél, mint a végső győzelem. Mégis, a 2015/16-os szezon elején Crosby újságírói kérdésre azt mondta, „a sérüléseken kívül pályafutásom legnehezebb időszakát élem”. Valóban pocsék formában kezdte a szezont:

az első 29 meccsen mindössze hat gólt ütött.

„Amikor a húszas éveid végén jársz, és nem úgy mennek a dolgok, ahogy te szeretnéd, akarva akaratlanul megszólal a vészcsengő a fejedben. Nekem tavaly decemberben szólalt meg” – írta a szupersztár az idei szezon elején vendégszerzőként a Sports Illustratedben.

A Pittsburgh szenvedett, szezon közben új vezetőedző érkezett, a csapat vezérét pedig kikezdte a sportsajtó.

Az interneten saját szurkolói is megtalálták, folyamatosan követelték, hogy adjanak túl rajta.

Sokan már azt tanácsolták Crosbynak, hogy végleg hagyja abba a játékot. A játékostársak és az új edző, Mike Sullivan viszont kitartottak mellette, és Crosby a szezon második felében újra régi önmagát idézte. A Pittsburgh Penguins végül nagyon nehéz sorsolással, brutális rájátszás után megszerezte fennállása negyedik bajnoki címét. A rájátszás MVP-je? Persze hogy Sidney Crosby!

Két olimpiai aranyérem, két Stanley-kupa-győzelem, 2015-ben egy kevesek által megénekelt világbajnoki, 2016-ban pedig egy Világkupa-győzelem. Sidney Crosby karrierje a helyére került, felállt a legmélyebb gödörből, és újra övé a trón.

„Ő a legjobb játékos a ligában, nincs kérdés – mondta tavaly decemberben a legendás Wayne Gretzky az ESPN műsorában. - Továbbmegyek: bajnokságokat, olimpiákat nyert, nemcsak most a legjobb, hanem a saját érája legnagyszerűbb játékosa.”

Az ezredes meg a többiek

Habár az egyéni elismerések jóformán hidegen hagyják, a médiát ez (is) élteti. Sidney Crosby a legutóbbi játéknapon, a Winnipeg Jets elleni meccsen átlépte a bűvös 1000 pontos határt. Még előtte kérdezték a mérföldkőről.

„Te jó ég, mennyire gyorsan elszaladt ez a pár év – kezdte Crosby. – Természetesen óriási dolog, hogy közel 1000 pontnál tartok, de nekem nem ez a legfontosabb. Oly sok minden történt az évek alatt, nagyon nehéz összefoglalni. Megtiszteltetés lesz az ezresek klubjához tartozni, hiszen

csodálatos játékosokkal, példaképekkel szerepelhetek egy listán.”

Sidney Crosby 1000 pont felett is ugyanaz a villámgyors, visszafogott, csöndes gyerek, aki Új-Skóciából elindult megváltani a világot. Ennyi év, ennyi történet, fordulat, fájdalom és siker után nem kérdés, bizony sikerrel járt.