Görbiczékre az Eb-favorit vár az elődöntőben

A középdöntőbeli csoportelsőséggel járó Oroszország helyett az Európa-bajnokság egyetlen százszázalékos csapata, Norvégia ellen lép pályára a szombati elődöntőben a magyar nőikézilabda-válogatott. A másik ágon Dánia-Oroszország párharc lesz a fináléba jutásért.

Közel hatezer néző távozott csalódottan csütörtök este a Főnix-csarnokból, ahol a magyar nőikézilabda-válogatott elszenvedte első vereségét a hazai rendezésű Európa-bajnokságon. A vereség még fájóbb, hogy az ellenfél Dánia volt, az örök mumus, amely már-már átokként magasodik együttesünk fölé.

Csalódást keltett a mérkőzés, főleg a korábbi eredmények és az első félidő tükrében, a gárda pazarul játszva, könnyedén jutott hatgólos előnyhöz. Ahhoz a hatgólos vezetéshez, amelynek elherdálása egy olimpián és egy világbajnokságon már végzetesnek bizonyult - ezúttal Eb-n sikerült a bravúr.

Kiss Szilárd szövetségi kapitány ugyan elkeseredettnek tűnt, mégis úgy értékelte a sajtótájékoztatón az esetet, mint egy egyszerű hullámvölgyet, amely a hosszú torna során előfordulhat.

Szót kért viszont Vass Sándor csapatvezető is, aki jövőbe látó módon (nem is ismerve a másnapi lapokba megjelenteket) az újságírókra támadt, mondván, miért kell a bolhából elefántot csinálni, miért kell úgy viselkedni a vesztes találkozó után, mintha sorsdöntő mérkőzést bukott volna az együttes.

Percekig az volt az ember érzése, vagy az újságíróknak kellene szégyenkezni a vereség miatt, vagy egyszerűen "segítő szándékkal" győzelemként szükségeltetne beállítani a 25-24-es kudarcot.

Csakhogy 20-30 ember pillanatnyi meggyőzésével szemben még mindig ott van az a hatezer szurkoló, aki a helyszínen látta a történteket, s bár képben volt a továbbjutást illetően, a vereséget fájdalomként élte meg. Egy olyan dán csapat ellen, amely komoly átlövő és irányító nélkül inkább hasonlított a 2003-as vébén súlyos vereséget szenvedő alakulatra, mint akár a 2002-es Eb-győztes, akár az idei olimpiai bajnok válogatottra.

Ezek után még beszélni is nehéz a következő ellenfélről, Norvégiáról. A skandináv gárda a kontinensviadal egyetlen százszázalékos csapataként meccsről meccsre javuló formát mutat. A csoportban Ukrajnát 27-24-re, Spanyolországot 26-25-re, Csehországot 30-22-re verte, majd a középdöntőben Oroszország ellen 25-24-es, Szerbia-Montenegró felett 39-24-es diadalt ült, hogy csütörtökön a cseresorával is kiüsse 41-18-ra a szlovéneket.

Norvégia játéka kellemetlenebb lehet az oroszokénál is (akik Dánia ellen meccselnek a fináléért), gyorsak, pontosak, hihetetlen sportszerűen, de keményen védekeznek. Mellesleg kiváló kapusokkal rendelkeznek, akik nem csillogtatnak ugyan olyan erényeket, mint korábban Tjugum vagy Leganger, de mindhárman 40 százalék feletti teljesítménnyel rendelkeznek: Terese Pedersen ugyan csak egy mérkőzésen védett, de Kjersti Beck és Katrine Lunde majd minden összecsapáson szóhoz jutott.

Ami még érdekesség: ellenfelünk sikeresen megoldotta a támadás-védekezés cseréit, általában egy változtatást hajtanak végre, vagy egyet sem. A legjobbjuk Gro Hammerseng, aki 28 találatával a góllövőlista 13. helyén áll, Linn-Kristin Riegelhuth 25, Camilla Thorsen 22, Ragnhild Aamodt 20 találatnál jár.

A siker ettől függetlenül nem áll távol az együttestől, amely a hazai szurkolók segítségével még mindig az aranyérem egyik várományosa. S nem mellesleg a 2005-ös, szentpétervári világbajnokság biztos résztvevője: a világversenyre ugyanis az Eb első három helyezettje szerez automatikus kvalifikációt, ám szerencsére a házigazda jogán vb-szereplő Oroszország elődöntőbe jutásával emiatt nem kell már tovább aggódni.

Szombaton három mérkőzésre kerül sor a Papp László Sportarénában: a 7. helyért Románia Spanyolországgal játszik (14.30), ezt követően 17 órától a Magyarország-Norvégia, 19.30-tól a Dánia-Oroszország elődöntőkre kerül sor.

Pincési László