Férfi kézilabda-világbajnokság, C csoport, 5. forduló:
Fehéroroszország-Magyarország 27-25 (15-13) - élő közvetítésünk
Miután a magyar válogatott elveszítette első két mérkőzését Németország és Horvátország ellen, biztossá vált, hogy nem végezhet az első két hely egyikén, és valószínűsíthető volt, hogy a svéd-dán párosból kap ellenfelet. Mivel közben nem borult a papírforma egyik csoportban sem (a svédek délután Egyiptom ellen biztosították be 2. helyüket), így is lett, ezért Fehéroroszország ellen úgy léphetett pályára a magyar csapat, hogy
ha nem kap ki, elkerüli az olimpiai bajnok Dániát a nyolcaddöntőben.
A fehéroroszok gyengén kezdték a tornát, kikaptak Chilétől az első fordulóban, de aztán fokozatosan játékba lendültek, és a legutóbbi fordulóban egészen a hajráig meccsben voltak azok ellen a németek ellen, akiktől mi elég simán kikaptunk. A mieink a pénteki meccsig hétszer találkoztak Fehéroroszországgal, mindannyiszor magyar győzelem született.
A Xavi Sabaté kapitány továbbra sem számíthatott Nagy Lászlóra, aki még a németek ellen szenvedett bokasérülést. Érdekesség, hogy több fogadóiroda is levette a kínálatából a mindkét csapatnak megfelelő döntetlent.
Gyorsan kiderült, hogy a fehéroroszok alaposan kielemezték a magyar csapat játékát, hiszen a mieink támadásai után sprintben vitték fel a labdát, és kihasználva, hogy a magyarok kettőt cserélnek támadás és védekezés között, rendezetlen védelem ellen sorra lőtték a gólokat.
Xavi Sabaté kezdőcsapata nem működött igazán jól, főleg a védekezésünkkel voltak gondok, mert hiába tudtuk, mire készülnek a beloruszok, nem tudtuk megállítani a beállójukat, aki zsinórban harcolta ki a heteseket.
Mikler sem kapta el a fonalat, és mivel a támadásainkban sem volt átütő erő,
az első negyedórában nemhogy nem sikerült ráijesztenünk az ellenfélre, de megéreztettük velük, hogy van esélyük a győzelemre.
Később a védekezés többé-kevésbé összeállt, Mikler Roland is védett néhányat, de a másik kapu előtt továbbra sem ment. Sabaté próbálta forgatni a csapatát, de a fiatal
Juhász Ádám kivételével támadásban nem akadt senki, aki a vállára vette volna a csapatot.
A fehéroroszok remekül védekeztek, ám ez sem menti fel a támadásban szinte semmit nem mutató magyarokat, akik kétgólos hátrányban zárták az első félidőt.
A félidő sem hozott komoly változást, Császár Gábor iparkodott eredményesen támadásban, de sem Mikler, sem a védekezés nem javult fel számottevően így állandósult a beloruszok vezetése. Juhász Ádám továbbra is megbízhatóan termelte a gólokat, de a magyar csapat makacsul középen próbált mindent megoldani, ott pedig jól védekezett az ellenfél.
A játékrész közepén - ahogy arra titkon számítottunk is - elkezdtek fáradni a fehéroroszok, és a 44. percben Császár góljával sikerült egyenlítenünk. Mielőtt azonban lendületbe jöhettünk volna, kimaradt egy hetes, majd gyors egymásutánban két játékosunkat is kiállították (Császárt rossz csere miatt), így ahelyett, hogy átvettük volna a vezetést, újra futhattunk az eredmény után.
Hiába mozgott fáradtabban az ellenfél, így is sorra harcolták ki a heteseket támadásban, és az idővel is okosan játszottak. Egyre kétségbeejtőbb volt a helyzet, hiszen fogyott az idő, és nem látszott, ki húzhatná ki a bajból a mieinket, mert sem elöl, sem hátul nem akadt az elfogadhatónál legalább egy fokkal jobb teljesítmény.
Mikler továbbra sem fogott szinte semmit, Sabate mégis végig a pályán hagyta,
ráadásul egy időkérést is elvesztegetett, mert a második félidőben az utolsó öt percen belül kérte ki az első idejét. Brouka megállíthatatlanul váltotta gólra a megítélt hétmétereseket, ráadásul fegyelmezetlenségünk miatt az utolsó percekben emberhátrányba is kerültünk.
Nem mintha egyébként benne lett volna a meccsben a győzelmünk, de még a döntetlen sem, mert csapatként és egyénileg is botrányosan gyengén kézilabdázott a magyar válogatott. A vereséggel eldőlt, hogy az olimpiai bajnok Dániával találkozunk a nyolcaddöntőben, a beloruszok elleni játékkal a tisztes helytállásra sincs reményünk.
Császár Gábort nem lepte meg, hogy ilyen jól játszott az ellenfél, a Sport1-en elmondta, ilyesmire számítottak. "Ez a csapat az életéért küzdött, az első perctől végigharcolták a mérkőzést.
Mi is harcoltunk, csak talán másképp.
Sok könnyű gólt kaptunk, a második félidőben pont rosszkor hagytam ki egy hetest, amikor végre vezethettünk volna. Ez nem egy rossz fehérorosz csapat, és a vébé alatt folyamatosan fejlődött a játékuk. Mindenkinek fel kell hoznia magát a nyolcaddöntőre, hogy úgy harapjunk, mint ma az ellenfél.
A nyolcaddöntővel kapcsolatban azt mondta, "vasárnap nekünk kell majd az életünkért küzdenünk. Egy meccsen múlik minden, ott kell odatennünk magunkat. Játszottunk velük felkészülési meccset, ahol csak mázlival tudtak legyőzni minket.
Őszintén szólva nem hiszem, hogy kevesebb esélyünk lenne a dánok, mint a svédek ellen."
