Enyém a világ legjobb munkája

Vágólapra másolva!

A spanyol sztárcsapatban, a Laboral Kutxában kosarazó Hanga Ádám nem igazán elégedett a sérülésekkel nehezített szezonjával, célja, hogy jövőre négy közé jusson csapatával a bajnokságban. Sokat tanult a mellette ülő volt Lakers-sztár Lamar Odomtól, viszont nem biztos benne, hogy az edzője úgy használta, ahogyan kellett volna, mivel ő többet szeretett volna támadni. Interjú a tizenegy hónap után hazatért, 25 éves kosarassal.

Mennyire vagy elégedett a saját és a csapatod legutóbbi szezonban nyújtott teljesítményével?

Teljes mértékben egyikkel sem. A csapat többre hivatott, a játékoskeret alapján a top négyben lenne a helyünk a spanyol bajnokságban. A rájátszásba a hatodik helyen jutottunk be, így a Barcelonát kaptuk, amelyről tudjuk, hogy mennyire erős. Ha a szezon közben kiegyensúlyozottabbak vagyunk, akkor a playoffban egy Sevilla vagy Málaga erősségű csapat ellen kivívhattunk volna a négy közé kerülést. A játékom hullámzó volt, nehezebb és könnyebb mérkőzések váltották egymást. Támadásban nem kaptam akkora szerepet, mint az elmúlt években - ez egy ilyen év volt, el kellett fogadnom.

Milyen különbség volt a spanyol bajnokság és az Euroliga között?

Fizikális téren nagy a különbség. Míg a spanyol ligában a bírók könnyen befújják a faultokat, addig az Euroligában sokkal jobban engedik a test-test elleni harcot, a szabályok is kicsit mások. A kupameccsekre jobban fel lehet pörögni, mivel az ottani ellenfelek mind az európai elitbe tartoznak. Nagyon örülök, hogy szerepelhettem az Euroligában, a következő célom, hogy jövőre itt is bebizonyítsam, hogy mit tudok valójában, és szeretnék a csapattal négy közé jutni a bajnokságban.

Hogy érzed, fejlődtél az elmúlt szezon során?

Mondhatnám, hogy visszafejlődtem, mert nem voltam annyira jó, mint előtte, de ez nem igaz. Nyilvánvalóan fejlődtem, hiszen egy nagyon jó bajnokságban, nagyon jó játékosokkal kosaraztam együtt. Nem volt 15 pontos átlagom (8,6 – a szerk.), mint az előző szezonban, de nem minden a szám. A nehézségekből tanultam, és ha tanul az ember, akkor fejlődik.

A kiváló edzőtől, Sergio Scariolótól mit tanultál?

Ő egy Európa-szerte elismert edző, a spanyol válogatottat is több éven keresztül irányította. Nagyon sokoldalú játékosnak nevezett, aki minden területen tud segíteni a csapatnak, arra kért, hogy ezt próbáljam meg kihasználni mind a védekezésben, mind a támadásban. Azt mondta, főleg a védekezésben nyújtsak maximumot, aztán a támadás majd magától jönni fog. Talán nem úgy használt, ahogyan kellett volna, de belátom, hogy amit az edző mond, az szent dolog.

Javulhat a helyzeted a következő évben?

Meglátjuk, hogy ő marad-e a kispadon, ezt egyelőre még nem lehet tudni.

Egy igazi sztár is megfordult a csapatodban, de Lamar Odomnak nem ment olyan jól a játék, mint várni lehetett. Edzéseken hogy teljesített?

Két hónapra írt alá, de megsérült, így csak két hétig volt nálunk, sok ideje nem maradt bizonyítani. Óriási figura, többszörös bajnok az NBA-ben, a legjobb hatodik ember is volt, nagyon jó csapattársnak tartottam, ilyen rövid idő alatt is sokat tudott segíteni. Próbált átadni a tudásából, de nem a legjobb formában érkezett, előtte sokáig nem is játszott. Nagyon örülök, hogy egy ilyen kaliberű kosarassal tudtam együtt játszani, ráadásul az öltözőben mellettem ült, sokat is beszélgettünk.

A volt Bulls-csillag Andrés Nocionitól valami trükköt, netán a hármasdobó technikáját sikerült ellesni?

Azt nehéz lenne ellesni, ahogy bedobja, mert az csak gyakorlás kérdése (nevet). Idővel hozzá lehet szokni ahhoz, hogy olyan társak vannak mellettem, akik több hosszú időn át az NBA-ben szerepeltek. Ő is egy nagyon jó csapattárs, kicsit talán forrófejű, de világéletében ilyen volt, attól tartok, 35 évesen már nem fog megváltozni.

Mennyire befolyásolja a térded állapota a jövődet?

Sokban, mert ugrani kell (nevet). Szeretném, ha minél hamarabb tünetmentessé válnék, nagyon bízom abban, hogy nem lesz semmi probléma. Két éve szenvedek a térdemmel, amelyben csontödéma keletkezett, és miután decemberben pályára léptem az első meccsemen, még többször is jelentkezett a fájdalom. Szerencsére arról egyáltalán nincsen szó, hogy veszélyben lenne a pályafutásom. De időre azért még szükség van, hál' istennek most jön egy hosszú nyári szünet, ez jól jön, de mivel szeretnék a válogatottban is játszani az augusztus Eb-selejtezőkön, ezért az idő mégiscsak szorít egy picit. De a legfontosabb, hogy minél előbb rendbe rakjam a térdemet, és csak akkor szeretnék ismét játszani, ha már százszázalékos vagyok.

Palánktörésed volt már az új helyen?

Nem volt, úgy látszik, hogy Manresában voltak rosszul felszerelve a palánkok, és azért törtek annyira.

A trash-talk mennyire jellemző a pályán?

Előfordul, de nem jellemző annyira. Nocioni sokat beszél meccs közben, de ez engem nem zavar, hiszen egy csapatban vagyunk. Az ellenfélből valakit ez feltüzel, valakit zavar - minden játékos más.

Milyen különbségeket tapasztaltál Baszkföld és Katalónia között?

Katalóniában főleg katalánul beszélnek, míg Baszkföldön ugyan baszkul is tudnak, de spanyolul beszélnek, és ez számomra szerencse volt, mert így végre meg tudtam tanulni spanyolul. Baszkföld az egyik leggazdagabb része Spanyolországnak, ez az emberek viselkedésén és megjelenésén is látszik, nagyon kedvesek. Azt mondják, ha a katalánok külön akarnak válni, akkor ők is, de ez szerintem nem fog bekövetkezni.

A San Antonio Spurstől - amely lefoglalta a játékjogodat - kaptál visszajelzést szezon közben?

Három-négy meccsemen is meglátogattak, de semmi különös nem történt, olyanok ezek a találkozók, mint amikor két barát leül beszélgetni egy vacsoránál.

Edzésen rendeztek zsákoló-, dobóversenyeket, mint a fiatalok a grundon?

Ugyanúgy szeretem a kosárlabdát, mint gyerekként, de a profi sport másról szól. Itt teljesíteni kell, ez az ember munkája. Mint bárki másnak, nekem is vannak rosszabb napjaim, amikor nehéz felkelni és elindulni, mégis menni kell, de vannak könnyebb napok is. Persze nem szeretnék panaszkodni, mert az enyém a világ legjobb munkája. Nagyon örülök, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, de vannak nehézségek, főleg, amikor a térdemben fájdalmat érzek. De összességében szerencsésnek érzem magam.