- Mikor érezte, hogy megint baj van?
- Amikor elkezdtem a csapattal a nyári felkészülést, és fájt a térdem. Visszamentem ahhoz az orvoshoz, aki a műtétet végezte. Először injekciókúrát ajánlott, de az sem segített. Aztán artroszkópiás módszerrel belenézett a térdembe, és azt mondta, hogy a hátsó keresztszalagom szakadt el. Ez futballistáknál meglehetősen ritka sérülés. Nem is hittem neki, máshoz is elmentem, még Párizsban is megfordultam, annál az orvosnál, aki Ronaldót műtötte. Végül Antwerpenben, a híres Martens professzornál kötöttem ki.
- Hogyan került hozzá?
- A menedzserem, Balla György révén jutottam el az antwerpeni klinikára, ott fognak kedden megoperálni. Martens professzorék más diagnózist állapítottak meg, mint a korábbi orvosom: keresztszalag-korrekcióra van szükségem.
- Lassan egy éve nem játszik. Nem fordult meg a fejében, hogy vége a profi pályafutásának?
- Bevallom őszintén, foglalkoztatott a gondolat, hogy kész, vége, legfeljebb alacsonyabb osztályban futballozhatok. Az antwerpeni klinikán aztán megnyugtattak, hogy nem lesz probléma, februárban visszatérhetek. Persze a kényszerpihenőt megpróbáltam a legjobban kihasználni.
- Hogyan?
- Beiratkoztam egy belga edzői tanfolyamra, mert ha egyszer befejezem a pályafutásomat, akkor gyerekekkel szeretnék foglalkozni.
- Mit szólnak a sérüléséhez a Charleroi vezetői? Más klubnál már előfordult, hogy magyar játékost a sérülése után elküldtek.
- Maximálisan mellettem vannak, biztatnak. Ők is tudják, nem az én hibám, hogy ennyi ideig nem állhatok a csapat rendelkezésére.
- Az sem változtat a sorsán, hogy a volt sokszoros belga válogatott Enzo Scifo felállt a kispadról?
- Nem. Bár nem tagadom, Scifo kedvéért szerződtem a Charleroi-hoz. A tavasszal azonban összekülönbözött pályaedzőjével, s közölte a vezetőkkel, vagy ő megy, vagy a pályaedző. A klub más beosztásba helyezte a pályaedzőt, de maradt, erre Scifo felállt. Heti rendszerességgel tartom a kapcsolatot vele, megértettem a döntését. Fogunk mi még egy csapatnál dolgozni.
Burkovits Ferenc