"Több volt bennem, de így alakult" - interjú Kenesei Krisztiánnal

Amíg élvezi a futballt, és szezononként képes tíz gólra, addig nem fejezi be profi pályafutását Kenesei Krisztián. A Haladás egykori válogatott csatára büszke arra, amit elért, ám szerinte többre vihette volna, ha annak idején az MTK hagyja érvényesülni, és külföldre szerződhet. A bundaügyben gyanúba keveredett, de nem nyilatkozik róla, és bár Egervári Sándort bátrabb stílusú edzőnek tartja Erwin Koemannál, úgy véli, Hollandia ellen nincs esélye a válogatottnak.

- Rosszul kezdte a Haladás a bajnokságot, de az edzőváltás után jönni kezdtek a győzelmek. Mennyivel másabb a munka Aczél Zoltán irányításával, mint korábban?
- Annyival, hogy jobb a hangulat. A 11. fordulóban megszereztük első győzelmünket, és a Siófok legyőzése után még három meccset nyertünk. Sajnos nekem rosszul kezdődött a szezon, a Ligakupában megsérült a combhajlító-izmom, így három-négy hetet kihagytam, visszatérésemkor is mindössze ötvenszázalékos állapotban voltam. De játszanom kellett, mert a csapat nem lőtt gólt, szükség volt rám. A szerencse azonban elpártolt mellőlünk, hiába mondták a tévében, írták az újságban, hogy szép futballt játszik a Haladás, pont nélkül semmit sem ér ez a játék. Pápán három kiállítás pecsételte meg a sorsunkat, a Pakstól elszenvedett otthoni vereség után szidtak bennünket, pedig most látható a tabellára nézve, ez a Paks nem olyan rossz csapat, a Győr elleni 3-3-nál is győzelmet érdemeltünk volna.

- Aczél a 10. forduló után váltotta Csertői Aurélt. Mi a legfeltűnőbb különbség a két edző habitusát, munkastílusát összehasonlítva?
- A kilencedik forduló után Aurél ultimátumot kapott, hogy a következő két meccsen négy pontot kell szereznie, ami az újpesti vereséggel nem teljesülhetett. Nem szabad csak őt bántani, hiszen mégiscsak felhozta az élvonalba a Haladást, nyert vele egy bajnoki bronzérmet. Zoli érkezése azonban megpezsdített mindent, ő elsősorban pszichésen állt a feladathoz. Látta, nagyon maga alatt van a csapat, jó edzéseket vezényelt, javult a hangulat. Engem például kinevezését követően felhívott, azt mondta, vezérszerepet szán nekem, olyan nem fordulhat elő, hogy ha egészséges vagyok, nem játszom. És lám, hat mérkőzést vívtunk vele, négy győzelemnél tartunk.

- Mennyit jelent az edzőváltás egy mélyponton lévő csapat életében?
- Lélektanilag nagyon sokat. De persze tudok mondani ellenpéldát is pályafutásomból: az MTK 1993-ban kiesett az élvonalból úgy, hogy Gellei Imre bácsi volt az edzőnk, akit a mai napig nagyon szeretek, s távozása után érkezett Popovics Sándor, vele azonban mindössze egy pontot tudtunk gyűjteni.

- Az európai bundabotrányban ön is gyanúba keveredett. Mit tudott meg azóta az ügyről, kapott már valahonnan hivatalos értesítést?
- Erről egyáltalán nem szeretnék nyilatkozni.

- Akkor nem ez a feszültség volt az oka az Üllői úti kiállításnak? Miért kapott a Ferencváros ellen, a lefújás után piros lapot?
- Nem volt ennek semmi különös oka. A mérkőzés elején kaptam egy sárga lapot, szerintem teljesen vétlenül, tévedésből, ettől eleve idegesebb lettem, hiszen tudtam, a következő meccsen eltiltás miatt nem játszatok. A szurkolók megtaláltak, de ha erre fognám a viselkedésem, hülye lennék, hiszen az Üllői úton állandóan megkapom a magamét. De azt nehéz volt nem észrevenni, hogy a játékvezető nem a Haladást segítette a kétes ítéleteknél. 28:4 volt a szabálytalanságok aránya, ez azért jelent valamit, hiszen tudjuk, nem a Fradi a világ legsportszerűbb csapata, lehetetlen, hogy csak négy faultot csinált. Lefújás után csak a meccsről volt véleményem, a játékvezetőnek nem említettem sem az anyukáját, sem az apukáját, nem bántottam meg. A piros lap erősen túlzó, szerintem ezt erősítette meg a fegyelmi bizottság is, amely csupán az alap, egymeccses eltiltást adta.

- A 2008-2009-es idényben bronzérmes lett a csapat, most mégis kieső helyen áll. Melyik a Haladás igazi arca, mire lehet képes a csapat a mostani bajnokságban?
- A bajnokságnak milyen céllal vághat neki az ember? Hogy első lesz, de legalább nemzetközi kupaszereplést jelentő helyen végez. Persze a realitás akkor azt mondatta velem, a 6-8. helyet meg lehet csípni. De ha már szóba került a korábbi bronzérmünk: amennyiben a bajnokság hat fordulóval ezelőtt kezdődött volna, akkor négy győzelmünkkel körülbelül most is bronzos helyen tartanánk. Arról, hogy most nem ott vagyunk, mindenki tehet, legyen az edző, játékos vagy a szerencse. Ennek ellenére úgy vélem most is, ennek a Haladásnak a középmezőnyben a helye.

- A csapatban azért látnak fantáziát, hiszen a lelátón olyan lehetséges támogató is felbukkant, mint a diósgyőri csapatot megvásárló Leisztinger Tamás. A játékosokat menyire foglalkoztatják az ilyen hírek?
- Ezzel nem igazán foglalkozunk, nekünk az a fontos, hogy nyugodtak legyenek a körülmények. Nekem mindegy, ki hozza a pénzt, csak nyerjünk.

- Felmerült korábban sportvezetők részéről, hogy az időjárási viszonyok megváltozása miatt át kellene állni a tavaszi-őszi rendszerű lebonyolításra. Mi erről a véleménye?
- Ha azt nézzük, hogy most lendületben vagyunk, a lehető legrosszabb a hétvégi fordulóhalasztás. De egyértelmű, ezt kell tenni. Láttam a tévében Sisa Tibornak, a Kaposvár edzőjének nyilatkozatát, s teljesen egyetértek vele: ilyen körülmények között, ezeken a pályákon már az egészségről van szó. Visszatérve az eredeti kérdésre, nekem nem okozna gondot a tavaszi-őszi rendszer, futballoztam Kínában, ott így zajlott a bajnokság. Márciusban kezdődött, nyáron volt kis szünet, majd október végén véget ért a bajnokság. Itthon viszont a realitás talaján kell maradni: amíg nincs megfelelő infrastruktúra, addig nehéz befolyásolni az időjárást. Ha lennének normális pályák, tőlem karácsonykor is futballozhatnánk, mint az angolok.

- Az elmúlt tíz-tizenöt évben markáns egyénisége volt a magyar labdarúgásnak. Játszott Kínában, kicsit az Avellinóban, huszonkilencszer a válogatottban. Hogy érzi, olyan pályát futott be, amilyet tizennyolc-húsz évesen elképzelt, esetleg maradt önben hiányérzet?
- Több volt bennem, de így alakult, sajnos nemcsak miattam. Az MTK-s időkben lehetetlen volt külföldre igazolni, nem nagyon engedtek el senkit, pláne nem fiatal játékost. 1999-ben idegenben két gólt lőttem a Fenerbahcénak, ezzel nyertünk 2-0-ra, másnap már be is jelentkezett értem a Trabsonspor, őrült pénzért meg akart venni. De nem mehettem. Kérjünk minél többet - ez volt a politika az MTK-ban, ennek ittam meg a levét. De tudok holland és spanyol ajánlatról is, utóbbi nem is akármilyen volt. Anélkül, hogy nevet mondanék, olyan csapatról volt szó, amely egy tavaly is sikerrel szerepelt az európai kupákban, de nem Real Madrid vagy Barcelona. Aztán a zalaegerszegi időkben, 2001 és 2003 között vitt volna az akkori cseh bajnok, vagy az orosz Rubin Kazany is.

- Maradt viszont Kína és az Avellino.
- Igen, de mindkettőről csak negatívumként hallok magammal kapcsolatban. Olaszországban huszonkilenc Serie B-s mérkőzésen játszottam, s nem hét meccsen, ahogy sokan írják. Igaz, csak két gólt szereztem, de azért ezt a kiruccanást összességében nem tartom rossznak. Kínában nagyon jó másfél évet produkáltam, 2004-ben a legjobb légiósnak választottak egy akkora országban, mint Európa. Bajnoki harmadik voltam, Szuperkupát nyertem, megnézném, most ki tudna csak úgy odaszerződni.

- Huszonkilencszer szerepelt a magyar nemzeti csapatban. Álmodik még a válogatottságról?
- Persze, a háztömbkörüli vagy az öregfiúk-válogatottról (nevet). Harmincnégy évesen nem hiszem, hogy odakerülök még egyszer.

- Mi a véleménye a mostani magyar válogatottról? Játékosként mennyire lát különbséget Erwin Koeman és Egervári Sándor munkája között?
- Miután Koemant nem ismertem, csak azt láttam, talán ő több hangsúlyt fektetett a védekezésre, míg Sanyi bá' sokkal bátrabb stílust képvisel. Vele két évig dolgoztam az MTK-ban, nagyon jó ember és jó szakember. Örülök, hogy a csapat jól szerepel, de szerintem még így is a harmadik hely a reális a csoportban, Hollandiát nem hiszem, hogy le tudjuk győzni. Emlékeim szerencsére vannak hasonló jó szereplésről, 2003-ban Gellei Imre vezetésével nagyon nagy esélyünk volt a továbbjutásra, de elrontottuk az utolsó előtti fordulóban, s kikaptunk Lettországban 3-1-re.

- Mit gondol Huszti Szabolcs leveléről és a válogatottság lemondásáról?
- Szabolcs jó futballista, az egyik olyan játékos, aki szinte minden válogatott mérkőzésén megbízhatóan teljesített. Szerintem egyszerűen bántotta, hogy nem játszik csapatában, nem találhatta meg a hangot a kapitánnyal, de nem hiszem, hogy az volt a szándéka, hogy gerjessze a hangulatot a játékosok és Sanyi bá' között.

- A közelmúltban egy Gyermeksegély Alapítványt segítve egy szombathelyi gyorsétteremben dolgozott.
- Nekem is van fiam, amikor felkért bennünket az alapítvány, én mondtam a klubnál, vállalom, ha ezzel segíthetek. Igazából szórólapokat osztogattunk a gyorséteremben. Sokan felismertek, már három éve itt élek Szombathelyen, ha bárki megszólít, megállok, beszélgetek.

- Meddig tervezi az aktív játékot?
- Amíg tudok segíteni, amíg van motivációm, addig futballozom. A mostani bajnokságban tizenkét meccsen hat gólt szereztem, ez nem olyan rossz átlag. Ha egy szezonban képes vagyok a tíz gólra, akkor miért hagyjam abba?

- Mi ad plusz motivációt? A szezononkénti tíz gól?
- A játék szeretete. Szeretek gólt szerezni, ha edzésen nem találok a kapuba, duzzogva megyek haza. Csak a győzelem számít, még a tréningeken, az egymás közötti kétkapus játékban is. Szeretem az öltözői hangulatot, imádok edzeni. Remélem, ez az érzés kitart sokáig, mert ha nem, akkor tényleg nem lesz miért játszanom.

A Haladás idei eredményei:
Szolnoki MÁV FC - Szombathelyi Haladás 0-0
Szombathelyi Haladás - ZTE FC 0-0
Kaposvári Rákóczi - Szombathelyi Haladás 1-0
Lombard Pápa - Szombathelyi Haladás 5-1
Szombathelyi Haladás - Paksi FC 1-2
Kecskeméti TE-ERECO - Szombathelyi Haladás 1-0
Szombathelyi Haladás - Budapest Honvéd 1-1
Videoton FC - Szombathelyi Haladás 3-1
Szombathelyi Haladás - Győri ETO FC 3-3
Újpest FC - Szombathelyi Haladás 3-1
Szombathelyi Haladás - BFC Siófok 4-0
Vasas - Szombathelyi Haladás 2-1
Szombathelyi Haladás - MTK Budapest 2-0
Ferencváros - Szombathelyi Haladás 2-1
Szombathelyi Haladás - DVSC-TEVA 3-0
Szombathelyi Haladás - Szolnoki MÁV FC 3-1