A Magyar Televízió előkészületei

 

Népszava

Épül a 90 méter magas adótorony

A budapesti járókelő ha két sor ház között felnéz a Széchenyi-hegyre, már láthatja a televíziós adótorony épületének most készülő acélvázát. 1957. május elsejétől rendszeres műsort sugároz majd a Magyar Televízió.

Mi lesz a 11 emeleten?

A torony különleges építmény lesz. Az erős acélváz vasbeton-köpenyt kap, a kitöltő fal pedig iker-sejtéglából készül. Formában egyedül a Német Demokratikus Köztársaságban, Berlin mellett épülő adótorony hasonlít hozzá, azzal a különbséggel, hogy a miénk felül nem keskenyedik. Magassága körülbelül 51 méter - 11 emelet -, s erre építik a 38 méteres antennát. Az ilyen magasból kisugárzott kép zavartalanul eljut majd a budapesti és környéki vevőkészülék-tulajdonosokhoz.

Vajon mire használják fel a 11 emeletet? Erre vonatkozólag sok az elgondolás. Ezek szerint itt helyeznék el az úgynevezett frekvenciamodulátort, amely a tiszta, zavarmentes rádióműsor-vételt biztosítja. Ide kerülne a sok csatornás mikrohullámú telefonközpont is. Természetesen üzemi helyiségekre is szükség van: gépteremre, hűtőre, stúdiókra, öltözőkre, fürdőre, étkezőre stb. van olyan elképzelés is, amely szerint az egyik felső emeleten vendéglőt rendeznének be. Ha ez sikerül, valószínű jó vállalkozás lesz. A pompás kilátás, az érdekesség bizonyára vonzza majd a sok vendéget.

Hetenként két emelet

1960-ban ilyen lesz az adóállomás, ha elkészül

Addig azonban, míg mindez megvalósul, sok a tennivaló. Hiszen az acélváz eddig "csak" hat emeletnyire nőtt. Mintegy 40 különböző vállalat érdekelt az adótorony építésében. A főszerepet a 23. számú Állami Építőipari Vállalat kapta. A munka mostani szakaszában a Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat dolgozóié a szó. Kancsár János vezető szerelő irányításával bámulatos ügyességgel állítják össze a hatalmas építmény vázát. Hetenként két emeletnyit haladnak felfelé. Pedig viszonylag kezdetleges szerszámokkal húzzák a magasba a több tonnás alkatrészeket. (Nincs az a toronydaru, amely a nagy magasság miatt képes volna az oszlopokat beemelni.) Az építés módszerei újak, szokatlanok. S közben meg kell küzdeniük az anyaghiánnyal, a késedelmes szállítással és gyakran a pontatlan tervezéssel.

Az emberek leleményesek, igyekvők. A minap például leállt a betonkeverő-gép, mert nem volt kéznél a cement. A keverőmunkások megkérték a szállítókat:

- Márton bácsi! Segítsenek ki minket. Cementre lenne szükségünk a raktárból.

Márton bácsi és a többi szállító jól tudta, hogy ez a munka "potya", nincs benne a normában. Mégis beleegyezett. A hatalmas Büssig teherautó pillanatok alatt odaállt a cementraktárhoz. Az egyik szállítómunkás jókedvűen kiáltott:

- Pityu! Rakhatjuk!

Jobban vigyázzanak az emberekre

Az építővállalatok vezetői gondoskodtak munkásaik jó ellátásáról. A közeli Hargita-társasházban szállást rendeztek be, melegvizes fürdővel. Az ugyancsak közeli Vörös Csillag Szállóból ízletes, olcsó ebédet kapnak az emberek.

A munkavédelemmel azonban baj van. A legfőbb probléma abból származik, hogy a két vállalat munkásai egymás alatt dolgoznak. Így tervezték a munkát, az idő tehát sürget. A 23. számú vállalat nem várhat addig, amíg a fémmunkás vállalat elvonul, mert akkor elkésik a saját munkájával. Az egyes pilléreknél már szerelik a vasbeton-vázat, majd rövidesen zsaluznak és betonoznak. Az a hiba, hogy az ütemtervek elkészítésénél megfeledkeztek a biztonságról és bár már hat emelet magasságban járnak, még most sem pótolják a mulasztottakat. Nagy felelősség terheli a 23. sz. vállalat vezetőit azért, hogy semmi sem védi munkásait a leeső tárgyaktól. Bármikor lepottyanhat egy kalapács, fogó, anyacsavar vagy szerelővas és súlyos bajt okozhat. Ezért veszélyes a munka.

A minap - végre! - értekezletet tartottak a munkavédelmi problémák megoldásáról az építő és a tervező vállalatok képviselői és több intézkedés is született. Bármennyire is megnyugtató ez a kezdeti igyekezet, mégsem hagyhatjuk szó nélkül: az építkezésen 60-70 ember dolgozik, de nincs egyetlen szakszervezeti bizalmi, sem munkavédelmi felügyelő. Mindeddig az építők szakszervezetének budapesti bizottsága sem foglalkozott a televíziós adótorony építésének tucatnyi problémájával.

Az építők megbecsülését szolgálná, ha a Magyar Televízió Vállalat felvételeket készítene az adótorony építéséről és - akár első televíziós műsorként - bemutatná a közönségnek.

Kendernai János