Három új kötettel jelentkezik az 1956-os Intézet

Három kötetet jelentetett meg az 1956-os forradalom közelgő évfordulója előtt az  1956-os Intézet Közalapítvány. Az Ötvenhat után című könyvben Rainer M. János történész a Kádár-korszak kezdetétől a máig terjedő időszakot, Tischler János Hogy megcsendüljön minden gyáva fül című munkájában a lengyel és a magyar nemzet sorsfordító eseményeit, míg a Múlt századi hétköznapok című tanulmánykötet a Kádár-rendszer kialakulásának éveit tekinti át.

Három kötetet jelentetett meg az 1956-os forradalom közelgő évfordulója előtt az 1956-os Intézet Közalapítvány, amely október 13-án Göncz Árpád volt köztársasági elnök jelenlétében mutatta be újdonságait Budapesten.

Az Ötvenhat után című könyvben Rainer M. János történész a Kádár-korszak kezdetétől a máig terjedő időszakot, Tischler János Hogy megcsendüljön minden gyáva fül című munkájában a lengyel és a magyar nemzet sorsfordító eseményeit, míg a Múlt századi hétköznapok című tanulmánykötet a Kádár-rendszer kialakulásának éveit tekinti át.

"Amikor a különféle politikai erők 1989-90-ben kialakították a maguk '56-os felfogását, a Nagy Imre-temetés közös morális élménye többé nem hatott" - idézett Kende Péter, a kuratórium elnöke az Ötvenhat után című, tizennégy írást tartalmazó kötetből. Kende szerint Rainer M. János munkája két nagy témakört elemez: 1956 hatástörténetét, valamint a Kádár-rendszer születését és elhalását. Úgy véli, hogy 1956 egy ideig összekötő kapocs volt a magyar társadalom legkülönbözőbb felfogású tényezői, csoportjai között, ám az elmúlt 10-15 évben ez a hatás véget ért, és éppen az ellenkezőjére fordult.

Rafal Wisniewski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete Tischler János kötetét méltatva felhívta a figyelmet arra, hogy a könyv aprólékos kutatómunka eredménye, s tartalmán nem érződik szerzőjének nemzetisége. A szerző, Tischler János elmondta: a kötet a 2001 májusában lengyelül megjelent munkájának átdolgozott változata, amely legalább 20 százalékban eltér az eredeti anyagtól, és mintegy ötven oldallal bővebb annál.

A Múlt századi hétköznapok című könyv fordulópont az 1956-os Intézet tevékenységében - vélekedett Gyáni Gábor egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a tizenegy tanulmányt tartalmazó kiadvány azt mutatja, hogy az intézet a Kádár-rendszer kutatása felé vette az "irányt". Kiemelte, hogy akkoriban a politika, a nyilvánosság, illetve a magánélet, a társadalom nem nagyon vagy csak kismértékben vált szét, a szabadság hiányából fakadóan át meg átjárták egymást. A könyv témái között említette az abortuszt és a válást, a munkásidentitást, valamint a paraszti életforma-váltást, amelyet kisemberek egyéni élettörténetén keresztül, elemzéssel kiegészítve mutatnak be a szerzők.

Az 1956-os Intézet decemberben adja közre évkönyvét és A vidék forradalma 1956 című kiadványának első kötetét.