Sok a kérdőjel az idei irodalmi Nobel körül

Bár az irodalmi Nobel-díj kihirdetésének hagyományosan nincs pontosan kitűzött időpontja, a Svéd Királyi Akadémia idén még a szokásosnál is titokzatosabban viselkedik, hiszen egyelőre még sejteni sem lehet, hogy mikorra hozza meg a döntést a tizennyolc örökös tagból álló zsűri. A várható győztes kilétét illetően hasonlóan tanácstalan a világ - a tavalyi győztes, a Nobel-díj elnyerése előtt szinte teljesen ismeretlen Elfriede Jelinek után idén még bizonytalanabb a légkör az irodalmi Nobel körül. Mi sem tehettünk mást, mint hogy átvettük azoknak az íróknak és költőknek az életművét, akiket évek óta a kiemelten esélyesek között emlegetnek.

Ali Ahmed Said - díjazásával az arab irodalmi hagyományokat is elismernék

Az Adonis álnéven alkotó szíriai-libanoni Ali Ahmed Saidet az utóbbi két évben egyértelműen a legesélyesebbek között tartják számon - tavaly például a brit fogadóirodák rá adták a legalacsonyabb oddsot. A szóbeszéd szerint az arab költő az akadémia titkárának, Horace Engdahlnak a kedvenc versírója, esélyeit pedig javítja az is, hogy líráért utoljára 1996-ban járt irodalmi Nobel - akkor a lengyel költőnő, Wislawa Szymborska részesült az elismerésben.

Ugyanakkor Adonis kitüntetése egyben az arab világ irodalmi hagyományainak elismerése is lenne - az arab országokban neve egyet jelent a nyelv megújításával, a modernizmussal és haladó gondolkodással. Költőként és gondolkodóként egyaránt hihetetlen népszerűségnek örvend, ez a fajta vezető szerep azonban hátrányára is válhat, hiszen az akadémia köztudottan tartózkodik attól, hogy a díjazással politikai kérdésekben foglaljon állást, ez pedig díjazása esetén - az elmúlt évek nemzetközi helyzetét figyelembe véve - akaratlanul is felmerülne.

Tomas Tranströmer - újabb skandináv kapná a Nobelt?

A díjra leginkább esélyesek között még egy költő szerepel: Tomas Tranströmer a legtöbbet és legtöbb nyelvre lefordított élő svéd lírikus, igazi kortárs költő, aki azt a humanista, emberközeli szemléletmódot testesíti meg, amelyet manapság leginkább elvárnak a költészettől. Líráját tekintve fontos momentum, hogy korábban pszichológusként is dolgozott, ismeri és érti az ember belső működését, melyet sokszor állít párhuzamba a természet törvényeivel. Formanyelvére mindenekelőtt a tömör, szikár stílus jellemző, verseit olvasva az az érezésünk, hogy szavait semmivel nem lehet helyettesíteni, mert strófái annyira végletesen lecsupaszítottak. Költeményei általában egy adott pillanatra összpontosítanak, Tranströmer mondanivalóját rendszerint egy élethelyzeten keresztül fejti ki és teszi egyetemessé.

Eddigi költői pályafutása során 23 kötetnyi verset jelentetett meg, saját lírai nyelvét véglegesen harmadik versgyűjteményében találta meg, melynek a Den halvfaerdigahimlen (Félig befejezett mennyország) címet adta. Életművének egy része magyar nyelven is hozzáférhető, hazánkban három kötete jelent meg, Tomas Tranströmer versei, 117 vers, illetve Az emlékek látnak címmel (többek között Weöres Sándor és Tandori Dezső is fordította verseit).

Joyce Carol Oates - két női Nobel-díj egymás után?

Joyce Carol Oates amerikai írónő szintén évek óta rajta van azon a listán, melyen a Nobelre esélyes írók szerepelnek. Bármennyire is szomorú tény, esélyeit biztosan rontja Jelinek tavalyi győzelme - az irodalmi Nobel-díj 105 éves történetében eddig még egyszer sem volt példa arra, hogy egymás után kétszer nő kapja meg a kitüntetést.

Oates rendkívül termékeny írónő: harmincévesen már hazája egyik legtiszteletreméltóbb szerzőjeként üdvözlik, a könyveiben vállalt magas színvonalat annak ellenére is tartja, hogy ekkoriban évente két-három regényt, illetve novellagyűjteményt is megjelentet.

A nyolcvanas évek elején látott napvilágot magyarul is megjelent Bellefleur című regénye, melyet egy egész sor gótikus hangvételű mű követett. Ezekről a regényeiről gyakran mondják, hogy új irodalmi zsánert teremtettek az amerikai próza palettáján, és végre az addigi munkásságát jellemző pszichológiai realizmustól is búcsút vett. Ennek ellenére a családi krónikákhoz azért időről időre visszatér, sőt Rosamond Smith álnév alatt számos olyan könyvet is megjelentetett már, melyeket leginkább az irodalmi műfajokkal kapcsolatos játékos szemléletmód jellemez.

Magyarul is számos műve olvasható: Jó étvágyat, Amerika!; Luxusvilág; A földi gyönyörök kertje; Áldatlan szerelmek; Bellefleur avagy A családi átok; Tégy velem, amit akarsz; Napforduló; Irgalmas ég; Norman és a gyilkos; Hűtlenség: mesék a bűnről; Megtört szívek balladája.