Már 13. századi európai leírásokban is találkozhatunk a fűszerkömény konyhai használatával. Sikere itthon azóta is töretlen, hiszen elképzelhetetlen nélküle a füstölt kolbász, a savanyított káposzta vagy a kelkáposzta-főzelék, bár erőteljes íze miatt csínján kell vele bánni.
Illóolaja kuminaldehidet tartalmaz, amely megkönnyíti az emésztést, csökkenti a felfúvódást és a bélgörcsöket, karvontartalmának köszönhetően bélfertőtlenítő hatása van.
Indiai, arab, közép-amerikai ételek alapvető hozzávalója a római kömény. Bár kinézetre csak kissé más, de ízre eltér a magyar konyhában használt köménymagtól.
Ez az erős aromájú fűszer teszi annyira jellegzetessé a garam masalát, a chili con carnét, a kuszkuszt vagy a vöröslencse levest,
a franciák pedig szívesen ízesítik egész magjaival a keménysajtokat. A zellerfélék családjából származó növény Ázsiából származik, más néven fehér köményként vagy borsosköményként is találkozhatunk vele a receptekben.
Az édeskömény magja, amely ánizsos ízű, itthon ételekbe ritkán kerül, inkább csak gyógyteaként fogyasztjuk. Gumóját szívesen használja az olasz, a francia és a spanyol konyha.
Az abszint hat alapanyaga közül az egyik az édeskömény.
Az ánizskaporként is ismert növény a mediterrán vidéken őshonos, de itthon is vígan megél.
Gumójából csőben sült ételeket, leveseket készítenek, de párolt változata köretnek is kitűnő, nyersen saláták kiegészítője. A tányérszerű fejben rejlő magjaiból készült tea étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó és tejszaporító hatású.