Felesleges elővigyázatosságból gluténmentesen táplálnia a gyereket

Modernkori félelmeink egyik megtestesülése a glutén: említésére még a hideg is végigszalad sokak hátán. A betegségtől legjobban a kisgyermekes szülők tartanak, akik nem találják a kiutat a hatalmas információtengerben – képtelenség eldönteni, melyik állásfoglalásra hallgassanak. Ugyanis egyesek szerint a 21. század ágy alatt lakó mumusa a glutén, amitől mindennél jobban óvni kell a babákat. Soha ennyien nem tartottak még gluténmentes diétát: a számos beteg mellett sokan divatból, vélt vagy valós panaszok, esetleg rosszul értelmezett egészségtudatosság miatt étkeznek gluténmentesen. A jelenség pedig elérte a gyermekeket is; bár sok szülő azzal sincs teljesen tisztában mi a glutén, miért okoz egyáltalán problémát, és mikor kell bevezetni az étrendbe. Ugyanis felesleges elővigyázatosságból gluténmentesen táplálnia gyermekét.

Ahhoz, hogy a glutén és a gyerekek kapcsolatáról beszéljünk, először azt kell tisztázni, hogy milyen betegségeket idézhet elő, illetve mi a különbség a cöliákia, a búzaallergia és a glutén okozta különféle tünetek között. Ebben Dr. Karoliny Anna gyermek-gasztroenterológus volt a segítségünkre.

A cöliákia egy genetikailag determinált, a glutén bevezetése után kialakuló autoimmun betegség. Legjellemzőbb tünete a vékonybélben lévő bolyhok károsodása, amely súlyos felszívódási zavarhoz vezethet. Ez leginkább hasmenés, fogyás képében jelentkezik.

Ezenkívül a tünetek rendkívül szerteágazók, gyakorlatilag bármely szervünk érintett lehet. Jelentkezhet krónikus, görcsös hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, hányinger és hányás formájában, de jellemző a fogak korai romlása, zománchibák, visszatérő hólyagok, afták a szájban, valamint a Duhring-betegség kialakulása is: csalánkiütésekre hasonlító, viszkető hólyagok a bőrön. A legnagyobb gondot az okozza, hogy ha nem ismerjük fel, és

nem kezeljük, további egészségügyi problémákra számíthatunk,

mint a fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, töredezett körmök, súlygyarapodás, csontritkulás, ízületi betegség, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, illetve hosszú távon növekszik a daganatos megbetegedések esélye is.

Ha nem kezeljük a gluténérzékenységet, további egészségügyi problémák jelentkezhetnek Forrás: Shutterstock

A betegséget laborvizsgálattal, majd szükség esetén vékonybél szövettani vizsgálattal mutatják ki. Gluténmentes diéta mellett tünetmentessé válik, azonban, ha újra glutént fogyaszt az érintett, ismét kialakul a bél károsodása. Tehát ebben az esetben nincs kérdés:

a cöliákiadiéta zéró toleranciát jelent, a diétás javaslat életre szóló, rendkívül szigorú.

Még akkor is kialakulnak a hosszú távú szövődmények, ha csupán minimális glutént fogyaszt a beteg, és nem jelentkeznek a tünetek. Ennek az az oka, hogy az immunfolyamat változatlanul aktív marad.

Fontos tudni, hogy a betegség családi halmozódást mutat, így a szülők, testvérek szűrése egyaránt szükséges még tünetmentes esetben is. A kisgyermekek szűrését hatéves korig ismételni kell: ha eddig nem alakul ki a betegség, akkor lehetünk nyugodtak

– mondja a szakember.

A cöliákia nem azonos a gabona-, leggyakrabban a búzaallergiával. Ebben az esetben az adott gabona, leginkább a búza elfogyasztását követően jellemzően néhány órán belül jelentkeznek a panaszok: hányás, hasmenés, bőrkiütés, akár légúti tünetek. Az allergia kivizsgálása vérvétellel és bőrteszttel történhet, azonban előfordulhat, hogy a betegséget csak elvonás, majd visszaterhelés után lehet megállapítani.

Allergia esetén a későbbiekben immuntolerancia alakulhat ki, azaz a betegség kinőhető: minél kisebb a gyermek, annál nagyobb rá az esély.

Időről időre érdemes felülvizsgálni, hogy megszűnt-e az allergia: ezt követően orvos belátása és utasítása szerint meg lehet próbálkozni a gluténfogyasztással.

A cöliákián és a búzaallergián kívül ismert még a nem cöliákiás gluténérzékenység fogalma is. Az ilyen betegek esetében a glutént tartalmazó ételek fogyasztása után különféle szubjektív panaszok jelentkeznek, mint például hasi fájdalom, haspuffadás, fáradékonyság, azonban részletes kivizsgálással sem mutatható ki cöliákia, illetve allergia.

A kutatások szerint ezen betegek egy részénél nem is a glutén, hanem a gabonából készült ételek valamilyen más összetevője, például rosttartalma felelős a panaszokért. Nem okoz súlyos egészségkárosodást, azonban kellemetlen tüneteket igen, így sokan orvosi javallat nélkül is tartják a diétát.

Glutén: adjuk, vagy ne adjuk? Forrás: Shutterstock

Gluténérzékenység a gyermekeknél és a babáknál

De ha ilyen komoly panaszokat okozhat, nem érdemes várni a bevezetéssel?

A válasz egyértelműen nem. A gyermekek hozzátáplálása során az első élelmiszerek között javasolt a glutén fogyasztása. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az étrendjébe később vezették be, a cöliákia előfordulása ugyanolyan gyakori

– mondja Karoliny doktornő.

Az optimális időpont meghatározására számos vizsgálatot végeztek már a szakemberek: a hazai és nemzetközi ajánlások alapján úgy tűnik, hogy

a betegségek kialakulásának kockázata akkor a legkisebb, ha a glutént lehetőleg még az anyatej mellett, féléves kor körül vezetik be az étrendbe.

Ezt követően érdemes kellő figyelmet fordítani a lurkókra, hiszen a panaszok glutén fogyasztása után bármikor megjelenhetnek; az allergiás tünetek akár néhány óra múlva is, a gluténérzékenységre, cöliákiára jellemző tünetek viszont legalább három hónap elteltével, sokszor csak évek múlva alakulnak ki.

A következőkre figyeljünk:

hasfájás, haspuffadás, kidomborodó pókhas, hasmenés, étvágytalanság, nyűgösség és levertség, erőtlen izomzat, bőrtünetek, valamint fejlődésbeli visszamaradás. Bármilyen negatív változást észlel, jelezze gyermekorvosának vagy a védőnőnek!

Fontos, hogy cöliákia gyanúja esetén ne kezdjen diétát a kivizsgálás előtt, mert befolyásolja a szükséges vizsgálatok eredményét; a diagnózis felállítása rendkívül nehézzé válik, sokszor csak visszaterhelés után lehetséges

– javasolja Dr. Karoliny Anna.

Csupán elővigyázatosságból tehát nem érdemes a gluténmentes táplálás mellett dönteni.