Tokaj: szükség van a radikalizmusra

13 hektáros birtok, ez a Kereskedőház tulajdona

Már reggel hétkor melegebb van, mint kéne. Lesz ez még rosszabb is, mormolom magamban, de a kíváncsiság nagyobb úr a nyárnál: látni akarom milyen lett a Tokaj Kereskedőház Zrt. 2,5 milliárdos tartálycsarnoka, így indulunk, hosszú autózás vár ránk.

Tokaj legnagyobb hátránya, hogy messze van. Amikor a hetvenes és nyolcvanas években a balatoni borászok mindent eladtak egyenest a hordóból a keletnémet csoportoknak, Kelet-Magyarországon már akkor is küzdeni kellett – a térséget az édes borok, a tömegtermelés és a Szovjetunió mentette meg.

13 hektáros birtok, ez a Kereskedőház tulajdona Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mi lesz veled Tokaj?

A rendszerváltás után kialakult helyzetben már egyértelműen látszott a térség és a Tokaji márkanév megkopása – nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek botrányai ok-okozati összefüggésben állnak mindazzal, amit az elmúlt fél évszázadban csináltak vagy éppen nem csináltak a borvidékkel. Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsának elnöke a közelmúltban kijelentette:

„Tokajban nem történt semmi érdemleges az elmúlt ötven évben.”

Megváltozik végre valami? Ennek próbáltunk meg utánajárni Áts Károly főborász kalauzolásával.

Áts Károly főborász a tolcsvai csarnokban Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ki ne emlékezne a tavalyi botrányra? A borhamisítási, azaz az átcímkézési botrány alapjaiban rengette meg a „kerházat”, ahogy a beavatottak becézik az állami tulajdonú vállalatot. Akkor egy óriási, többszázezer palackos Amerikába szánt exporttétel kapcsán robbant ki a hazai és nemzetközi sajtót is bejáró ügy: mivel nem volt elég a kért 2001-es aszúból, ezért 2009-es tételek felhasználására adott utasítást az akkori vezetőség.

A zárolt exporttételek egyike pihen a szegi pincében. Vajon mi lesz a sorsuk? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az amúgy is válsággal küzdő édes és desszertborok piacán ez hatalmas renomé rombolást jelentett a Tokaj Kereskedőház Zrt.-nek. Azóta

rohammunkával, szívósan, új vezetéssel és új borásszal próbálják menteni a nevet és a korábban minőségi gondokkal küszködő terméket:

amint azt többször kihangsúlyozták, céljuk a radikális minőségjavítás - saját érdekükben szakmai sikerekkel és szívós munkával próbálják meg felülírni a közelmúlt kínos történéseit. Ehhez az adottságaik és lehetőségeik megvannak, a kérdés az: vajon sikerülhet ez ilyen rövid idő alatt?

Mindennek van arca, az új csarnoknak is Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ideje frissíteni

A szakértők számára világos, hogy az elavult, hetvenes-nyolcvanas évek technológiáját használó borászati üzem erre alkalmatlan. Arra, hogy a szőlőből valóban jó, világszinten is eladható bor készüljön, a meglepő marketingterven túl megfelelő, korszerű berendezésekre is szükség van. A beruházás megindult: az impozáns tartálycsarnok elkészült, a palackozóüzemet a tervek szerint, októberben adják át.

Nem kapacitásnövelésről van szó, a régi épületeket le fogják bontani Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A szakma számára nem volt újdonság, hogy a régi, nem hűthető tartályok a minőségi borkészítésre csökkentett mértékben alkalmasak – ez most megváltozott, hiszen a tolcsvai domboldalon már ott áll a csíkos fémlemez borítású, ablakaival szende mesefigurát megjelenítő hatalmas épület. Kint 38 fok, benn jó, ha tíz: az óriási, duplafalú tartályokban levő bort a köpenyek közé töltött több mint ezer hektoliter glikol temporálja, míg tetejükön jól látni, inertgázas rendszerrel védhetik a bort az oxidációtól.

Októbertől már palackozás lesz itt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Benn, a csarnokban

A fázósabbak mellényben, a hőguta elől örömmel menekülők ingujjban hallgatják Áts Károlyt, aki szemmel láthatólag büszke birodalmára:

„Ötkilónyi szőlőből lesz egy egy kiló aszúszem – nem véletlen, hogy aszúborok exkluzívak.

Tízévente, talán ha három jó aszús évünk van, ezt kell kihasználni, hogy igazi, minőségi italunk lehessen.” – mondta el a borász.

A tolcsvai komplexum látványterve Forrás: Origo

Gaálné Király Enikő, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója a helyszínen kiemelte: „Elindítottunk egy hosszú távú beruházási projektet, aminek az első állomása a korábban 2,5 milliárd forintból elkészült 66 ezer hektoliter kapacitású tartálycsarnok, a következő lépcső pedig egy modern palackozóüzem felépítése.” A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által biztosított 4,5 milliárdos hitelből 1,8 milliárdot fordítanak az állami borgazdaság palackozóüzemének felépítésére.

Az új tartálycsarnok, a terülterendezés csak a végén esedékes Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A helyszínen már állnak a betonfalak, három toronydaru magasodik a tolcsvai dombon; muszáj dolgozni, hiszen

augusztusban érkezik Olaszországból a megrendelt gyártósor, melynek októberben már működnie kell.

Mivel nem kapacitásbővítésről, hanem modern rendszerre való áttérésről van szó, az elavult épületeket a munka végeztével elbontják, tudtuk meg a helyszínen.

Az új tartályok között Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Klímát a bornak

Áts Károly az épülő üzemrész kapcsán olyan részletekre is felhívta a figyelmet, mint a hűthető-fűthető tér, amely segítségével elkerülhetik a párásodást, amely megnehezítené a szép és pontos címkézést. A létesítmény 10 millió palack/év kapacitással egyszerre garantál majd száz százalékos sterilitást, sőt, a terjedő csavarzáras kupakokkal történő zárást is megengedi.

Absztrakt szépségek a borvidéken Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

„Változik a piac, ehhez a Kereskedőháznak is alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy vannak előítéletek velünk szemben, de hiszek benne, hogy képesek vagyunk túllépni a múlton. Könnyebb lenne egy új cégnek, de mi csináljuk, ez a dolgunk. Szükség van arra is, hogy leromboljunk tévhiteket, ilyen az is, hogy Tokaj csak az édesről szól. Ebben is segít majd minket az új technológia, de általában is több lehetőséget ad, például akkor, ha hirtelen negatívra forduló időjárás miatt mentési programot kell indítani.

Ha teljesen elkészül a tolcsvai üzemrész, a szegi feldolgozás megszűnik:

a 4,5 kilométer hosszú történelmi pincében csak hordós érlelés zajlik majd, igaz, ott is szükség lesz egy modern látogatói központ kialakítására.” – tette hozzá a főborász.

Látják azokat a fehér csíkokat? Az jegesedés Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Melege van a szőlőnek is, embernek is

A hűs csarnokból kilépve szívlapátként csap minket arcon a júliusi hőség. Hiába a szél, olyan, mintha forró hajszárítóba hajolnánk bele. A helyzet rosszabb lesz, mert indulunk a cég egyik legszebb dűlőjébe, a borvidék közepén található Szentvérre. A tőkék közötti árnyék csak a derekunkig ér, fejünket égeti a nap. A déli fekvésű terület Erdőbénye és Tolcsva között húzódó hegyvonulat oldalában található – itt 13 hektáron hárslevelűt termesztenek.

Kéne egy kis eső a szőlőnek Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

„Nagyon kéne már eső, így is ritkítani kellett a fürtöket, csökkenteni a tőketerhelést. Eddig jól állunk, de a hőség és a szárazság enyhülhetne. Itt elég jó a terület vízmegkötő-képessége, de ez nem mindenhol ilyen.” – tudtuk meg a helyszínen. Ezt a frissen elkészült, Magyarországon először és egyedül Tokajban lezajlott terroir-felmérés, azaz a termőhely-potenciál és ültetvényállapot-felmérés is alátámasztja.

Nincs árnyék, pedig kerestük Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Egészséges radikalizmus

Tombor András, Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsának elnöke korábban kiemelte: „

Muszáj radikálisnak lenni, szorgalmazni a szigorú változásokat – ez kell ahhoz, hogy nemzetközileg is sikeres legyen Tokaj.

Éppen ezért átfogó és mély piackutatást végeztünk, 10 ország 62 ezer válaszadójának véleményét rögzítettük – eddig ilyet senki nem csinált, de csak így lehet meghatározni az üzenetet, a piaci szegmenst és a vásárlói célcsoportot.”

Épül az új palackozó Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ahhoz, hogy a célcsoportok számára és a borvidék számára is megfelelő borok készüljenek, készült el az európai szinten is ritkaságnak számító terroir-felmérés. A hihetetlenül komplex, légi úton és talajfúrásokkal végzett mintavételezés nem csak dűlőként, hanem sűrű rácshálóban mérte föl az egész borvidéket.

Hamarosan megváltozik Tolcsva képe Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mindent mindennel

Ennek eredményeként nem csak a talajvízszintet, talajösszetételt, tőkesűrűséget és az ültetett fajtákat listázták ki – a munka eredményeként egy olyan döntéstámogató rendszer jött létre, amely az egész borvidék szőlészeit segíteni tudja. 11 ezer hektár termelői potenciálját határozták meg, negyed hektár pontossággal mérték fel, hogy megtudják, hol lehet a tartós fenntarthatóságot és gazdasági feltételeket figyelembe véve magas minőségét termelni, hol van legnagyobb esély az aszúsodára, hol lehet problémás a mostani művelési metódus.

Könnyen megállapítható, hogy az egyes parcellákon mely szőlőfajták termesztése reális,

sőt leszűrhető, milyen technológiával célszerű az adott ültetvényt művelni.

A szegi garatok egyike Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Meghatározták a termőhelyi adottságokat, valamint az ültetvények állapotát is. A munka kiterjedt a területek talajtani, domborzati és klimatikus tényezőire, valamint az ültetvények szerkezetére, állapotára és kezeltségére egyaránt. Dr. Lukácsy György a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa szinte szerelmesen mesél az új rendszerről, számítógépén mutatva az eredményeket. A térképre bökve már nagyít is rá a dűlőre, számára hasznos adatok hosszú sora rajzolódik ki a térkép mellé. Áhítattal ejti: „vonalas erróziós formák nincsenek!”

Belenéztük egy üres tartályba Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Nincs többé HA

A minőség fokozásához fontos lépés a hibák beismerése – úgy tűnik, ez most megvan. „Évtizedekig az volt itt a szemlélet, hogy majd lesz valamilyen szőlő, abból készítünk valamilyen bort, amit majd eladunk valahova.” – mondja Balassa István szőlészeti igazgató.

„Örökre ki kell törölni Tokajról a feltételes módot, a HA szócskát.

Irányított változásra van szükség, aminek része a bormarketing, a fajtakínálat újraértelmezése és a legjobb minőségű szőlő felvásárlása is.

A régi szegi kőfejtő csarnokban érlelik a borokat Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mi is csökkentettük a szerződéses dűlők mértékét, jelenleg 1100 helyett 1060 hektárról vásárolunk. 1500 termelővel állunk kapcsolatban, így érdekünk, hogy olyan végterméket állítsunk elő, amely jó áron eladható, hogy a szőlők fenntartása is rentábilis legyen. A rendszerben mindannyiunknak jól kell járnia.” A Tokaj kereskedőház 70 hektár saját földterülettel rendelkezik, de ők számítanak a térség legnagyobb felvásárlójának is.

Inertgázas rendszer a tarályokon Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Dr. Lukácsy György büszkén mesélt arról, hogy a hatékonyabb, értékesebb szőlőtermesztés érdekében egyetemi oktatókkal, szőlősgazdákkal együttműködve egy négy füzetből álló termelési segédletet is kiadnak. A zsebkönyv méretű anyag új gyakorlati megoldásokat, technikai eljárásokat mutat be, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék továbbra is az elit mezőnyébe tartozhasson.

4,5 kilométeres pincerendszer Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Szocialista külső, több száz éves belső

A cég büszkesége a négy és fél kilométer hosszú, bámulatos állapotú szegi pince. A jövőben is itt zajlik majd a hordós érlelés, de emellett olyan átalakításokra kerülhet sor, amely a turisták számára is szimpatikussá teszi a kívülről lehangolóan szocreál, de belül csodálatos komplexumot.

Csodás rend mindenütt Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A Bodrog fölött magasodó domboldal a térség egyik kiemelkedő kirándulási célpontja lehetne. Maximálisan szükség lenne a méltó külső környezet kialakítására: itt kap majd helyet a vinotéka, továbbá konferenciaközpontot, gasztronómiai központot valamint vendéglátóhelyet alakítanak ki 2017-re.

Dűlőszelektált: előre kóstoltunk, van ok a bizalomra Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Sok munka vár az integrátorként tevékenykedő Tokaj Kereskedőházra, ha terveiket szeretnének megvalósítani. Annyi bizonyos, hogy az új borász, Áts Károly nevével fémjelzett tételek csodálatosak, de

a 2013-as és 2014-es, még kereskedelmi forgalomba nem került aszúk is nagyon meggyőzőek voltak az előkóstoláson.

A munka elkezdődött.