2012-ben, amikor a Boook kiadó megjelentette A mangalica című könyvet, messzebbre nyúltak a hagyományos szakácskönyveknél. Egyszerre mutattak be egy elfeledett, majd szinte a semmiből feltámasztott fajtát, tártak elénk recepteket és hoztak közelebb séfeket. Nem véletlen, hogy az egyik kedvenc könyvünkké lett – akkori kritikánkat itt olvashatják.
A mangalica ugyan még messze nem nyerte vissza régi dicsőségét, de most már nem fenyegeti az a veszély, ami a kilencvenes évek legelején: akkor kétszáz darab maradt, sőt azokat is a vágás fenyegette. Ezzel örökre eltűnt volna a magyar konyhát és a hazai húsipart oly sokáig meghatározó állat, oda lett volna a legízesebb disznó – Tóth Péter akkor nagy levegőt vett, és úgy döntött, megmenti a fajtát.
Ma már tízezer példány fölött van a hazai állomány, így arra is jut, hogy exportáljunk belőle. Talán nem túlzás azt mondani, hogy külföldön szinte erősebb a rajongótábora a bolyhos-bodros disznónak, mint idehaza: Japántól Spanyolországon át az Egyesült Államokig szeretik az extravagáns külsejű, ízletes, csodás zsírú állatot.
Nem véletlen, hogy a Boook kiadó most angolul is kiadta a könyvet, The Mangalitsa Pig – Royalty is coming to America címmel. A koncepció ugyanaz: megmaradt a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnöke, Tóth Péter által írt bemutatásbár kicsit tömörebb lett, Wilhelm W. Kohl előszava pedig pompásan hangulatba hozza az olvasót.
Nem hagyták ki a sertés részeit és elnevezéseit felvázoló infógrafikát, így a külföldi olvasók is kiképezve juthatnak el a receptekig. Azok pedig ugyanazok, amik a magyar változatban voltak – exkluzívak, de hibátlanok, a legjobb hazai séfek tudását és kreativitását tükrözik.
Persze vannak benne olyanok, amit soha nem fog egy háziasszony sem itthon, sem külföldön elkészíteni, de bőven találni olyat, ami dísze és öröme lehet egy családi ünnepségnek. Erre feltehetőleg figyeltek a szakácsok és a szerkesztő is, mert az egyensúly megmaradt.
Feltehetik a kérdést, hogy miért mi írunk egy angol könyvről? A válasz egyszerű. Hirtelen nem tudunk jobb ajándékot elképzelni 5999 forintért, amit egy idelátogató külföldinek adhatunk vagy magunkkal vihetünk, ha mi hagyjuk el az országhatárt. Ne kínozzuk műnépies kerámiákkal az üzletfeleket, ne kínlódjunk Zs-kategóriás országimázs könyvekkel – ennél jobb imázs úgysem nagyon van. A mangalica a miénk. Amellett, hogy cuki, nagy és csodálatosan zsíros, még finom is. Büszkék lehetünk rá.