Csodálatos élmény, ha Tokaj jön Budapestre

Vágólapra másolva!

Nyolc kemény óra szakértők, újságírók, borászok és Tokaj-rajongók gyűrűjében az idei év legrangosabb boros eseményén: ez volt a Tokaj Grand.

Kodela Mia

Vágólapra másolva!

Tokaj tokaj grand

Ez a borvidék hálás téma: a szakma imádja, de meg lehet vele szólítani a nagyközönséget is. A bükki vagy zalai borokkal kevesebb embert lehetne becsalogatni - ez az a régió, amire a legbüszkébbek vagyunk és kétségkívül az egyetlen, amit külföldön is ismernek és elismernek.

Aszú szinte minden magyar asztalán volt már legalább egyszer; ha nem akar valaki olyan részletkérdéseken töprengeni, mint fajták, termőhelyek, ne adj’ Isten dűlők, készítési mód, talajösszetétel, nem hibázhat nagyot, ha tokajit kér.

A Corinthia hotelben rendezett esemény első programpontja a Tokaji Borárverés sajtótájékoztatója volt. Mészáros Gabriella szakértő vezetésével megkóstoltunk az előző aukciókon elkelt tételekből nyolcat. Kicsit csalódott is voltam, mert arra számítottam, hogy az idei éviből kapunk, de nem. Így sajnos senkinek nem tudok súgni, hogy melyik hordóra licitáljon, hiszen a mostani aukció tételei még leginkább félkész borok, melyek még egy évig pihennek majd a pincészeteknél, mielőtt az új tulajdonosukhoz kerülnének.

2013-ban 13 tételt árvereztek el, összesen 20, 25 millió forintért, 2014-ben pedig már 21 tételre lehetett licitálni, míg az árverésen befolyt összeg 27 millió volt. Ezeknek közel felét külföldről vették meg.

Volt tíz percem a következő előadás előtt, ebbe pont belefért egy pohár bor a legközelebbi standon, ami Homoky Dorkáé volt. A 2013-as Furmint-Hárslevelű házasítását hozta a Hetény-dűlőből, Tállyáról. Friss volt, vibráló és gyümölcsös, kis maradékcukorral és élénk savakkal. Amíg kóstoltam, körbenéztem kicsit, a teremben egyre többen és többen voltak, éreztem is, hogy lélekben nem árt felkészülnöm a tömegre. A szervezők szerint a látogatók száma meghaladta az ezer főt, és valóban, a rendezvény félidejénél már rengeteg embert kellett kerülgetni.

A Bor, mámor… Bénye nekem a tavalyi nyár egyik legjobb programja volt, tulajdonképpen egy nagy erdőbényei házibuli az egész – annak is indult –, a pincészetek udvarán koncertek, gyerekprogramok, egy-egy meghívott étterem főz. Mindenki eldöntheti, hogy éppen öt órát akar-e a Jakab Pincészet mediterrán hangulatú kertjében ülni a frissen sütött fonott kalács és házi lekvár mellett, vagy felfedezi a helyi madárvilágot egy vezetett túrán, jógázik, templomi koncertet hallgat, esetleg jót borozik.

A termelők meséltek egy kicsit magukról és a birtokokról. Jó volt látni a lelkesedést, hogy mindenki tett már valamit a faluért: a régi pinceépületeket felújították, új területeket telepítettek be szőlővel, megnyílt a Gigerli, és amúgy meg egyre több helyen lehet hallani az ottani borokról. Igazán dicséretes ez az összefogás, a tokajiak ebben az élen járnak. Sajnos a az idei nyárra tervezett programokról keveset tudtam meg, leginkább semmit. Ahogy Berger Zsolt, az egyik szervező mondta, ritkább a támogatás, pályázat nincs, így nem fog nőni az esemény, de mindenképpen megtartják. Jó tanács: aki szeretne menni, az igyekezzen a szállásfoglalással!

Minden régiónak megvannak a maga sztárjai Forrás: Kodela Mia

Hatvan borászat százötven borával néztem farkasszemet, kizárt volt, hogy mindet megkóstoljam, de ez nem is volt cél. Kivételesen nem volt tervem, úgyhogy körbejártam a termeket és ötletszerűen odaléptem egyes asztalokhoz. Persze mindig vannak kötelező körök, akik amúgy sem maradhatnak ki.

Minden régiónak megvannak a maga sztárjai, Balassa István és Szilágyi László közös standjánál jókora sor volt, és bár tartok tőle, hogy a laikus borszeretők legtöbbje nem nagyon „érti” az ő boraikat, mégis ügyesnek kellett lennem, ha el akartam csípni azt a fél decit.

Letisztult grafika, bonyolult, szép bor Forrás: Kodela Mia

A Gizella Pincészet 2013-as Szil-völgy Furmint és Hárslevelű házasítása gyümölcsös és fűszeres, arányos szerkezettel, szép ásványossággal. Balassa István Betsek-dűlős válogatásának az érdekessége, hogy a 2013-as évjáratból három különböző talajról szüretelt: az andezit, riolit és kvarc közül most ez utóbbit hozta el, méghozzá Hárslevelűt. Komoly, komplex tétel, a szőlőfajta miatt mégis szerethető, mézes aromákkal, kifejezett sós-ásványossággal és hosszú lecsengéssel.

A Sauska stand is állandóan tele van, nem tudom, hogy ennek köszönhető-e, hogy a pezsgőn kívül Sárgamuskotállyal és egy alap Furminttal jöttek ki - érthető, hogy nem a nagy tételeket akarták ellocsolni -, nekem így kevéssé izgalmas, de láthatóan a vendégek egyik kedvence volt. A Furmint, Hárslevelű és Chardonnay házasításából, tradicionális eljárással készült pezsgő igazán remek, friss, citrusos és ásványos, élesztős jegyekkel. A Sárgamuskotály korrekt és kellően visszafogottan mutatja a fajtát, annak legtöbb erényét felsorakoztatva.

Lenkey Géza asztalánál mindig jókat derülök azon, hogy a magas és jóképű tokaji borász körül lépni sem lehet. Igaz, én magam is nagy rajongója vagyok a munkájának, a 2005-ös December Furmint az egyik legemlékezetesebb, amit valaha ittam – azt nem tudom, hogy a népszerűség vajon kizárólag neki vagy a borainak is szól-e. Hölgyeim és uraim menjenek csak és kóstoljanak, de nekem is hagyjanak majd egy kis helyet legközelebb. Három palack még forgalomban nem lévő tételeket rejtett, a 2006-os és 2004-es évjárat borai mind nagyon komplexek és koncentráltak, rengeteg aroma és réteg, amit idővel megfejthetünk.

A szüret napja sem titok Forrás: Kodela Mia

A helyi gasztronómia sem maradhatott távol egy tokaji eseményről, a tállyai Oroszlános Borvendéglő minőségi, helyi alapanyagokkal dolgozik, a hagyományos és modern konyhát ötvözik a szezonalitás jegyében. Sonka, sajt, házi perec, padlizsán - és tepertőkrém, minden friss és pont jól illik egy-két pohár mellé.

A mádi Gusteau Kulináris Élményműhely igazi fine dining étterem. A rendezvényen kóstolt füstölt pisztrángos kacsamájpástétom gyakorlatilag egy műalkotás volt, csak annál persze sokkal-sokkal finomabb. Könnyedén felépített pástétom téglák, zöldalma zselével a tetején, és még a ropogósra sütött cékla chips-en is érezni, hogy bonyolultabban és nagyobb odafigyeléssel készítették, mint én egy teljes karácsonyi menüsort.

Csodálatos csemegék az asztalon Forrás: Kodela Mia

A sütemény sosem maradhat ki, az aszalt barackos mézes-krémes habkönnyű, tele ízzel és izgalommal, alig lehet abbahagyni, pedig muszáj, mert nem az enyém, csak belekóstoltam. Ezen kívül a szokásos sajt és sonka tálak, a Spiritus Primus pálinkái, a Tokaji Borecet Manufaktúra termékei, csokoládék, édességek közül lehetett válogatni, sőt, aki akarta még teával is felfrissíthette magát.

Fél kilenc felé főleg már állni volt a legnehezebb, nem is a sok bor, hanem a fáradtság miatt. Kezdtek kiürülni a termek és a palackok is. A kiállítók próbálták tartani a frontot, rendületlenül magyaráztak és meséltek a pincékről, a szőlőről, analitikáról, a néhol már igen spicces közönségnek. Mindenkien azt tanácsolom, hogy ne habozzon kiönteni egy korty után, ami a poharában van, a borászok nem sértődnek meg, és így elkerülhető néhány kellemetlen pillanat, igaz, ezeken kiválóan lehet mulatni.

Szeretjük Tokajt és nem véletlenül. Itt együtt halad a tradíció és az innováció, a borvidék és a települések képesek folyamatosan fejlődni az értékek megőrzése mellett is. A helyiek összefogása sok lehetőséget teremt az odaérkező vendégeknek a kikapcsolódásra és élményszerzésre.

A Tállyai BorBár, a Tokaji Ősz, Szüreti Napok, Mádi Furmint Ünnep, a Mindszent Havi Mulatság Bodrogkeresztúron, kerékpár- és dűlőtúrák, zenei- és gasztronómiai programok, rengeteg pincészet, szállások, egyre több és jobb étterem… nem is tudnám felsorolni, hogy mi minden miatt érdemes felkeresni Tokajt.