Egy friss kimutatás szerint az unión belül a britek járnak élen az élelmiszerpazarlás terén. Évente
egy fő akár nyolcvan-száz kiló ételt is kidob
a kukába, becslések szerint ennek nyolcvan százaléka még alkalmas lenne emberi fogyasztásra.
Összehasonlításképp a német, holland és dán lakosság körében ugyanez az adat negyven-hatvan kilogramm évente. Azt talán senkinek nem kell magyarázni, hogy ez miért rossz, esetleg árnyalni lehet a problémát, ha rávilágítunk például arra, hogy a
hús pazarlása többszörös pazarlásnak számít.
Ugyanis a húsipar rengeteg vizet igényel, ami szintén elveszik, ha a termék a kukában végzi.
Davy Vanham, a kutatás vezetője szerint nagyon fontos és sürgős lenne, ha a pazarlás megfékezésére irányuló elvek bekerüljenek az oktatásba.
A felnőtteket nehéz átnevelni, de a gyerekek még fogékonyak lehetnek.
Az élelmiszeriparnak is komoly felelőssége van, ugyanis csomó élelmiszer azért kerül kukába, mert a rajta található szavatossági idő szerint már nem fogyasztható – ez dátum azonban gyakran köszönő viszonyban sincs a valósággal: „Nagyobb odafigyelésre lenne szükség” – tette hozzá Vanham.
A Magyar Élelmiszerbank szerint Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente. Azonban számos lehetőség nyílik arra, hogy a helyzeten változtassunk. Az Élelmiszerbank például újraindította tavalyi nagy sikerű Örökbefogadás programját, mely során vállalkozók kiválaszthatnak egy járást és biztosíthatják annak pénzügyi támogatását – ezzel az adott térség örökbefogadóivá válnak.
A program segítségével tavaly 50 tonna élelmiszer jutott el a rászorulókhoz, aminek hozzávetőleges értéke 60 millió forint:
„Örömmel tapasztaljuk, hogy a program elindulása óta folyamatosan keresnek meg minket a potenciális örökbefogadók. Azt figyeltük meg, hogy a vállalatok és a magánszemélyek is szívesebben adakoznak, ha a közvetlen környezetükön tudnak segíteni”
– nyilatkozta Sczígel Andrea, az Élelmiszerbank munkatársa.