Vannak 10 perces sütemények, mármint olyanok, amik ennyi idő alatt összedobhatók, de az almás pite nem az.
Amikor kicsik voltunk, a nagymamánál almás pite volt uzsonnára,
ez az emlék pedig annyira erős, hogy a hirtelen süteményvágy nálunk nem egy brownie-ra vagy muffinra indul rá, hanem csakis az almás pitére.
Finom, de elég nagy macera: nem is a tészta elkészítése hosszú, inkább az az időigényes, amíg az almákat megpucolom, felvágom, megpárolom. A folyamat lerövidítésére a második generáció már praktikus megoldást talált ki: mikor beérik a kertben a nyári alma, nagy mennyiségben állunk neki almás pite tölteléket készíteni, és eltesszük télire. Így a téli piték, nyári almából, húszpercnyi munkával készülnek el, sőt, marad a flódnihoz is belőle.
Alapanyagok
Az almákat megmosom, meghámozom, negyedelem, és a magházat eltávolítom. Robotgéppel vagy kézi gyaluval durvára szeletelem.
Meglocsolom a citromlével és alaposan átkeverem,
hogy mindenütt bevonja. Nagy lábosba teszem, hozzáadom a cukrot és alacsony lángon addig párolom, míg össze nem esik. Még forrón sterilizált üvegekbe töltöm, lezárom, az üveget fejre állítom, majd dunsztban hagyom kihűlni.
Alapanyagok:
A vajat hidegen felkockázom és elmorzsolom a liszt, só és cukor keverékével. A tejfölben elkeverem a tojás sárgáját és az élesztőt. Ezt a keveréket gyúrom a tésztához. Ha összeállt, becsomagolom, és a hűtőbe teszem egy órára. A tésztát kb. 60-40 százalékban kettéosztom. A nagyobb darabot kinyújtom és kivajazott, kilisztezett tepsibe fektetem.
Megszórom a dió felével, vagy azzal, amit helyette használok éppen, egyenletesen elosztom rajta az almatölteléket, és megszórom a dió másik felével. Kinyújtom a kisebbik darab tésztát, befedem vele a süteményt. Egy villával óvatosan megszurkálom, hogy legyen útja a távozó gőznek, majd lekenem a felvert tojással. 180 fokosra előmelegített sütőbe tolom és kb. fél óra alatt aranybarnára sütöm.