A Carneige Mellon Egyetemen végzett vizsgálat bár az Egyesült Államokban készült és kizárólag arra vonatkozik, az eredményei mégis
mindenki számára elgondolkodtatóak.
A kutatás során azt szerették volna kideríteni, mi történne, ha az USA teljes lakossága áttérne arra az étrendre, amely mellett a Mezőgazdasági Minisztérium lelkesen kampányol egy ideje.
Három különböző forgatókönyvet vizsgáltak, a táplálkozási ajánlások elkülönülése alapján:
A kutatás eredményeit az Enviromental System and Decisions internetes folyóirat publikálta, amelyből kiderült, hogy
ha valaki egyszerre szeretne egészség-és környezettudatos lenni, bizony nincs könnyű dolga.
A szakemberek három tényező alapján gyűjtöttek adatokat: azaz, hogy mennyi energiára, tiszta, friss vízre van szükség az adott étrendben szereplő ételek előállításához, illetve, hogy a gyártási-előkészítési folyamatok során mennyi káros anyag kerül a levegőbe?
Az első, kalóriacsökkentős étrend adatai voltak a legbiztatóbbak, ugyanis mind a három vizsgálati tényező értéke körülbelül kilenc százalékkal csökkent. A másik két esetben azonban meglepő eredményekre jutottak. Ezek az étrendek több zöldség, gyümölcs és hal, ugyanakkor kevesebb hús, zsír és hozzáadott cukor fogyasztására biztatják az embereket. Azon már senki nem vitázik, hogy ezek az ajánlások jót tesznek a testnek, de mi a helyzet a Földdel?
Sajnos az egészséges étkezés során mindhárom megfigyelt mutató növekedett. Pontosabban: a hármas számú étrend során az energiafelhasználás 38 százalékkal, a vízhasználat 10 százalékkal, a károsanyag-kibocsátás pedig 6 százalékkal nőtt.
A kettes számú diéta adatai még ettől is rosszabbak voltak.
Hogy miért? Ha az egyenlő kalóriamennyiségre figyelünk, akkor zöldségből sokkal többet kell fogyasztanunk, tehát a környezeti terhek is jóval nagyobbak lesznek.
A Carneige Mellon Egyetem doktori hallgatója, Michelle Tom szerint nagyon fontos a megállapításaik eljuttatása az emberekhez:
„A véleményvezéreknek tudniuk kell ezekről a dolgokról, mielőtt különböző tanácsokat osztanak az embereknek az étkezés témájában.
Az étrend és a környezet viszonya sokkal komplexebb, mint elsőre gondolnánk”.
A dietetikusok és orvosok is gyakran ajánlják, fogyasszunk több halat. A halkitermelés legkevésbé a víz szempontjából terheli a környezetet, azonban mindent behoz az energiafelhasználás terén. Ez annak köszönhető, hogy a halakat sokszor szállítják messzire, először gyárakba feldolgozásra, majd a boltok polcaira. Ugyanezért a károsanyag-kibocsátás mérőszám is nagyon magas ebben az esetben. Ez ellen úgy harcolhatunk, ha pecabotot ragadunk, vagy legalább megpróbáljuk helyből beszerezni a saját haladagunkat.
Persze tudatosítani kell, hogy a kutatás nem igaz száz százalékban mindenhol, hiszen kizárólag az Egyesült Államokra koncentráltak – az ottani vásárlási és étkezi szokásokra hivatkozva. A zöldségdús étrend kapcsán tett megállapítások csakis így érvényesek, a kutatók meg is jegyzik, hogy Európában biztosan más adatokat vettek volna fel, hiszen ott
sokkal elterjedtebb a háztáji gazdálkodás,
amely mindhárom tényező szempontjából üdvös megoldás. Ha nincs kertünk, akkor is jó megoldás lehet, ha az ételt a közelünkből próbáljuk beszerezni.
A tanulmány legerősebb megállapítása azonban az ételpazarlásra vonatkozik.
Ez szerint, ha az emberiség megoldaná ezt a hatalmas, és egyre növekvő problémát, akkor annyival csökkenne az élelmiszeripar ökológiai lábnyoma, hogy többé nem kellene foglalkozni az étrendek és a környezetszennyezés kapcsolatával.