A szüreti időpontok vizsgálata ötlete Elizabeth Wolkovichnak és Benjamin Cooknak köszönhető. Wolkovich a Harvard Egyetem Arborétumának ökológiai laborját vezeti, míg Cook a NASA-nak dolgozik. Eredetileg a klímaváltozást akarták tanulmányozni.
Az időjárással kapcsolatos adatokat azonban csak nem túl régen rögzíti az emberiség, minél régebbi időszakra kíváncsiak a kutatók, annál kevesebb részlet áll rendelkezésre. Wolkovich and Cook rájött, hogy
a francia bortermelő szerzetesrendek már az 1300-as évektől feljegyezték a szüret időpontját,
amiből a kutatók következtetni tudnak az adott év hőmérsékleti viszonyaira. Egy avignoni könyvtárban meg is találták a kézírással archivált és akkurátusan összegyűjtött dátumokat.
Feldolgozás után az adatok azt mutatták, hogy Nyugat-Európa időjárása évszázadokon keresztül stabil volt. Minden évben ugyanakkor jött el az a bizonyos legmagasabb hőmérséklet, amely lehetővé tette a szüretet.
Az 1980-as években azonban megindultak a változások.
Dél-Franciaország esetében például, ahol hagyományosan késő szeptemberben vagy kora októberben szüreteltek, mostanra kb. két héttel korábban kezdik meg a betakarítást, ami hatalmas különbséget jelent a mezőgazdaságban. Jelen esetben ez persze nem feltétlenül rossz, legalábbis rövidtávon, mivel a melegebb nyarak általában magasabb minőségű borokat jelentenek.
A trendek természetesen nem csak Franciaországban jelentek meg. Lee Hannah, a Conservation International nevű szervezet ökológusa szerint a borászok világszerte olyan földeket vásárolnak meg, amelyeket eddig túl hűvösnek, ezért alkalmatlannak tartottak szőlőtermesztésre. A változások persze fokozatosan történnek, sajnos a piacot nem árasztják el pár éven belül a jó minőségű, olcsó borok. A bortermelők most próbálják meg kinevelni azokat a hibrid szőlőfajtákat, amelyek a legjobban viselkednek az új klímában, ez pedig időbe telik.