A tökéletes bejgli

A karácsonyi rettegés csúcsa, amit néha még a nagymama is elront, ugyanakkor az egyetlen sütemény, ami nélkül egyszerűen nincs szenteste, nincs ajándékbontás, nincs gyertyagyújtás: a bejgli. Valóban kész kínszenvedés, ha először rossz recepttel, hanyag nemtörődömséggel, ne adj' isten, kreativitással állunk hozzá. A bejgli mindezt csúnyán megbosszulja: egyetlen számítási hiba, egyetlen másodpercnyi bambulás, és vége - szétreped, kiszárad, szalonnás marad, szétterül, és így tovább. 

Sokáig kerestük a tökéletes változatot, végigjártuk a bejglik poklának minden bugyrát, mire megtaláltuk az ideális arányokat, melyeket néhány valóban elhagyhatatlan szabály betartásával kombinálva egy márványos, aranybarna, csupa töltelék, alig tészta, nem száraz, omlós, de nem morzsálódó bejglit kapunk.

Alapanyagok 2 db kb. 25 dkg-os rúdhoz:

• 30 dkg liszt
• 12 dkg vaj
• egy csipet só
• 8 gramm élesztő
• 50 gramm porcukor
• 1 tojássárgája
• 1 dl tejszín
• + 1 tojás a kenéshez

A mákos töltelékhez:

• 15 dkg cukor
• 1,5 dl tej
• 23 dkg darált mák
• 1 citrom lereszelt héja
• 5 dkg dara, liszt vagy morzsa
• mazsola vagy feldarabolt birsalmasajt (kb. 10 dkg) - opcionális

A diós töltelékhez:

• 10 dkg cukor
• 1 dl tej
• 23 dkg darált dió
• 5 dkg dara, liszt vagy édes morzsa
• mazsola vagy birsalmasajt (kb. 10 dkg)

Először a tölteléket készítem el, mert a töltéskor teljesen hidegnek kell lennie. A tejet a cukorral felforralom, majd belekeverem a többi alapanyagot. Teljesen száraz, hideg, gyúrható masszát kell, hogy kapjak, ezen is sok múlik. Ha ugyanis a töltelék túl lágy, túl cukros vagy meleg, a bejgli kirepedhet.

A tésztához először elmorzsolom a vajat a liszttel, a sóval és a porcukorral. Mint mikor omlós tésztát készítek: addig morzsolom, míg az összes nagy vajdarab el nem tűnik. Ezután adom hozzá az élesztőt, a tojássárgáját és a tejszínt. Utóbbiból kellhet kevesebb vagy több: a lényeg, hogy összeállt, sima felületű, nem nedves tésztát kell kapnom. A tésztát kettéosztom, le is mérem, hogy grammra ugyanannyi legyen mindkettő, és ha nem kezdem meg azonnal a tekerést, akkor hűtőbe teszem, különben a vaj olvadni kezd, a tészta pedig ragacsos lesz.

Mivel ez a világ legjobban kezelhető tésztája, nem kell sem a deszkát, sem a tésztát lisztezni. Vékonyra és teljesen egyenletes vastagságúra nyújtom úgy, hogy körülbelül tartsam a téglalap alakot. Ha ez nem sikerül, még mindig lenyesegethetem a kilógó részeket, ebben az esetben viszont muszáj lemérni a levágott darabokat, hogy tudjuk, mekkora a tésztánk. Ez azért fontos, mert pontosan ugyanannyi töltelékre lesz szükség.

Lemérem a tölteléket, majd nedves kézzel egyenletesen szétnyomkodom a tölteléket a tésztán úgy, hogy egy centi, tölteléktől mentes szegélyt hagyok a szélén.

Kezet mosok, hogy a tésztát ne koszoljam be kívülről. A szegélyeket behajtom, majd szorosan feltekerem.

Megkenem tojássárgájával, a fehérjét félreteszem.

Körülbelül 8 órára hűvös helyre teszem kelni, ha ilyen nincs, inkább a hűtőbe teszem. Egy nagy zacskóval sátrat állítok neki, hogy ne száradjon ki.

Ha megkelt, megkenem a tojásfehérjével is, és egy hosszú hurkapálcával végigszurkálom úgy, hogy egészen a tészta aljáig leérjek. Így tud távozni a sülés közben termelődő gőz.
180 fokosra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsin, körülbelül 25-30 perc alatt aranyszínűre sütöm. Hagyom teljesen kihűlni, mielőtt nekiesek.

Ha véletlenül sokszoros mennyiségű tésztát és tölteléket állítottunk elő, jöhet a pozsonyi kifli.

Ehhez a fent megadott mennyiségek felét veszem, ebből kb. 10 darab gombócot gyúrok.

A gombócot lemérem, majd ovális alakúra nyújtom, és az egyik hosszanti oldalára a gombóc súlyával azonos mennyiségű tölteléket teszek.

Oldalirányból tekerem fel, ha valahol kilóg a töltelék, behajtom, majd az egészet tenyérrel néhányszor átsodrom, hogy egyenletes legyen. Patkó alakúra hajlítom, sütőpapírral kibélelt tepsire sorakoztatom, és ugyanúgy pihentetem, kenem, sütöm, mint a bejglit.

Ha mégis szétreped, nem kell sírni, még az Ínyesmester szerint is megesik, ha azonban minden lépést betartanak, nem fog.