Bizarrul hangzik a gyümölcsbőr kifejezés, mégis, hogy lenne a gyümölcsnek bőre és ez egyáltalán miért izgalmas? A gyümölcsbőr lényegében gyümölcspüré, vagy inkább lekvár nagyon hosszan aszalva-szárítva, ez idő alatt elpárolog belőle a nedvesség, és egybefüggő, tömör édesség lesz belőle.
Külföldön elterjedt, sőt, kifejezetten népszerű édesség, amit a gyerekek uzsonnásdobozába tesznek, hogy csoki helyett azt majszolják. Egy egészséges gumicukor, de nem, inkább olyan, mintha zippelném az epret, tömör, erőteljes ízű édesség lesz belőle. A készítésre pedig teljesen rá lehet kapni, nekem már sikerült, gondolkodom, hogy mi legyen a következő, mit mivel párosítsak, szinte látom, ahogy ipari mennyiségű gyümölcsbőrrel töltöm fel a konyhát.
Az elkészítés
Az a jó benne, hogy az összeállítás rövid ideig tart, egyedül a szárítása macerás: legalább 8, de inkább 12 órán keresztül kell alacsony hőmérsékeleten (50 fok) szárítani. Ha légkeveréses sütőjük van, úgy 35-40 fokra kell állítani a hőmérsékletet, és biztosan nem fog megégni. Lehet több részletben is szárítani, de mindenképpen ellenőrizni kell a folyamatot. Ha megjön a kánikula és van kertjük (vagy valamilyen füstmentes helyen élnek), a napon is száríthatják a bőröket.
Bármilyen gyümölcsből készíthető, de most szezonban érdemes az epret, málnát, cseresznyét, meggyet választani. A kiegyensúlyozott íz és a bőr tökéletes állaga miatt almát is tettünk bele. Az alma magas pektintartalma miatt a püré hamarabb kocsonyásodik, ez pedig összefogja a bőrt - tudtuk meg a technológiában profi Vogel Dianától. (Dia, a Restaurant Day-en nyitott Wuff Bisztróba készített málnabőre adta az ötletet ehhez az anyaghoz).
Variálhatják bátran a gyümölcsöket, az eper-rebarbara, málna, cseresznye, meggy most kézenfekvő választás, de fűszerezhetik is a püréket: borsot az eperhez, csilit az ananászhoz, narancshoz, rozmaringot a barackokhoz tegyenek.
A receptet a saját ízlésükhöz igazítsák, ez egy irányadás az anyaghányadok szempontjából: a gyümölcsbőr tényleg csak a kreativitáson múlik. Nyár végén, ősz elején készítsék szilvából, körtéből, almából, de egy cékla-narancs verzió sem lehet rossz. A kész bőrőket felszeletelve, feltekerve, lezárt dobozban tárolhatják pár hétig, de vigyázzanak, hogy teljesen szárazak legyenek, különben penészedhet.
Alapanyagok:
Az almát a vízzel párolni kezdem. Amikor megpuhult, karamellizálom a cukorral, majd ráöntöm a narancsgerezdeket. Pár percre lefedem, majd fedő nélkül addig főzöm, amíg finom, lekvár-állaga lesz. Simára turmixolom, ha nem elég édes vagy hiányzik belőle fűszer, ilyenkor pótolom. Egy sütőpapírral bélelt tepsibe töltöm úgy, hogy a gyümölcsréteg legalább 2 mm vastag legyen. 50 fokos sütőben 8-10 órát szárítom, ahol folyamatosan ellenőrzöm: akkor jó, ha a felülete bőrszerű, puha, de nem nedves, és a szélénél fogva le tudom fejteni a papírról.