Reneszánszát éli a hangoskönyv

Éledezni látszik a hazai hangoskönyv-piac: több kiadó is rákapott ahallgatható könyvek kiadására, számos regény pedig ingyenesen letölthető mp3-ban. Bár a forgalom még nem túl nagy, ám a kiadók mégis lelkesen készülnek a karácsonyra.

A műfaj egyáltalán nem ismeretlen Magyarországon, hiszen a vakok szövetsége már az 1960-as évek eleje óta ad ki hangoskönyveket tagjai számára, kereskedelmi - formában azonban gyakorlatilag tavaly debütált először hazánkban a hallgatható irodalom. Korábban is voltak persze hangos kiadások, illetve hangjátékok is - emlékezzünk gyerekkorunk meselemezeire -, de igazi reneszánszát csak most éli a
hangoskönyv.

A hangoskönyv nem játék

Mindenekelőtt különbséget kell tenni a hangoskönyv és a hangjáték között. Míg a könyv azt jelenti, hogy a leírt szöveget szó szerint, csak a minimális
hangsúlyozással olvassa fel egy ember, a hangjáték egy saját dramaturgiát igénylő, hangra interpretált előadása a könyvnek, több szereplő tolmácsolásában. Igen fontos a megkülönböztetés, mivel a vakok számára például több szabadságot jelent a könyv szöveghű felolvasása, mint egy hangjáték, számukra ugyanis a hallgatás adja meg azt az élményt, amit látó társainak az olvasás - tudtuk meg Parai Sándortól, a vakok szövetsége hangstúdiójának vezetőjétől.

Míg Amerikában például igen népszerűek a hangoskönyvek a kamionsofőrök körében - a kontinensnyi távolságokat legyűrő sofőrök útközben akár több könyvet is meghallgatnak -, Magyarországon még egyik hangoskönyves sem tudott beszámolni olyan jól körülhatárolható rétegről, akik érdeklődnek az irodalmi művek ezen típusa iránt. Abban azért valamennyi kiadó egyetértett, hogy az idősebbek viszonylag stabil közönséget jelentenek - vélhetően az olvasáshoz már fáradékony szem és a türelem hiánya teszi kedveltté a harmadik korban élők számára a hallgatható műveket.

Ugyanakkor például Kis György, a hangoskönyveket kiadó, és azokkal az interneten is kereskedő Sonora Kft. vezetője elmondta azt is, hogy sokan találnak ezekben a művekben utolsó pillanatban is beszerezhető, semleges, mégis unikális ajándékot azok számára, akiket nem, vagy kevésbé ismernek.

Kis piac nagy reményekkel

A hentes hallgatható változatának borítója

A hazai piac - lévén alig egy éves múlttal bír - még kicsi: alig több mint egy tucat kiadó kevesebb mint száz kiadványa kapható. A társaságok közt van olyan - a régi filmeket sugárzó Filmmúzeum - mely úgy tűnik, csak kipróbálta a hangoskönyvet, s bár mint Prokopp Dóra, a csatorna elnöke elmondta: nem elégedetlenek ugyan, de a megjelent hat CD után egyelőre nem terveznek újat kiadni.

Ugyanakkor a kiadók egyesületbe tömörül tagjairól már most lehet tudni, hogy idén karácsonyra további tíz könyvvel készülnek megjelenni - tudtuk meg Vajda Zsuzsától, a szervezet elnökétől. A hazai hangoskönyvkereskedelmi piac szereplőinek optimizmusát alátámaszthatja, hogy külföldön elképesztően nagy - angol, német nyelvterületen például többezres - választék van hallható könyvekből, sőt ott még a friss újságok érdekesebb cikkeinek felolvasott változatát megvásárolhatja, illetve például temérdek rádióállomás műsorarchívumához is hozzáférhet a vájt fülű érdeklődő.

Drága mulatság

A hazai hangoskönyvek forgalmára vélhetően nem hat pozitívan, hogy a kiadványok ára igencsak borsos. Jellemzően 3-4 ezer forintba kerül egy-egy hangoskönyv, ami a nyomtatott könyvek áraihoz képest - főleg az antikvár lelőhelyek kínálata mellett - nem mondható kedvezőnek. Valamennyi kiadó arra hivatkozott, hogy a kis méretű hazai piac mellett csak ilyen áron lehet rentábilis a kiadás. Noha a hangoskönyv megjelentetését nem terhei nyomdaköltség, a kiadók szerint a felolvasó szinkronszínész tiszteletdíja, a stúdióbérlet és persze a CD-k nyomása és csomagolása legalább akkora tételt jelent, mint amekkorát spórolnak a nyomdán.

Ennek némileg ellentmond, hogy a hangoskonyvek.hu webáruházban, az előállítási költségeket tekintve gazdaságosabb, egyszerű, letölthető fájlformátumban elérhető kiadványok ára vetekszik a CD-re applikálttal: például Emily Brontë már nem jogdíjas Üvöltő szelek című regénye Apple iPod lejátszóra letölthető változatban 2600 forint, ám a jogdíjjal terhelt, audio CD-n kiadott Coelho-mű, Az alkimista mindössze 192 forinttal kerül többe. Kis György szerint azonban még így is alulárazottak a hangoskönyvek, ugyanis szerinte külföldön a hangoskönyv jóval drágább, mint a nyomtatott, Vajda Zsuzsa szerint pedig garantált, hogy ha egy mű hossza miatt például csak három CD-re fér rá, akkor az előállítási költség és a terjesztési díj miatt 3 500 forintnál olcsóbban nem kerülhet boltokba az audio-irodalom. Vajda elmondta azt is: míg a könyvek a kedvezményes, öt százalékos áfakategóriába tartoznak, a hallgatható művek árát 25 százalékos forgalmi adó sújtja, ami szintén növeli a kiskereskedelmi árat.

Bőségkönyvtár

Noha a magyar kiadók nem győzik hangsúlyozni, hogy a hangoskönyvek látók számára is értékesek lehetnek: utazás alatt autóban, vagy éppen otthon, más tevékenység végzése közben is, nyilvánvaló, hogy a legnagyobb fogyasztók a vakok. Igaz, ők nem a könyvesboltokban, vagy a netáruházban szerzik be a hallgatnivalót, hanem a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének mások elől zárt könyvtárában. A hatvanas évek óta bővülő könyvtár mintegy 35 ezer órányi hanganyagot - háromezer felolvasott művet - tartalmaz. Mint Parai Sándor elmondta: évi 100-110 könyvnyi szöveg alakul át a szövetség saját stúdiójában hallgatható formátumúvá - ez 1000-1500 órányi hanganyagot jelent.

A hangoskönyvek Grammy-je

Az USA-ban minden évben ünnepélyes keretek közt adják át az adott év legjobb hangoskönyvének járó díját. 2005-ben a legjobb audio booknak Bill Clinton volt amerikai elnök My Life - Életem című könyvének hallgatható változatát választotta a zsűri.

A könyvtárban elsősorban az irodalmi klasszikusokból, illetve az iskolai kötelező olvasmányokból nagy a választék, de a vakokra is érvényes szerzői jogi könnyítés révén olyan bestsellerek is megtalálhatók, mint Harry Potter történetei, vagy a Da Vinci-kód. A formátum kapcsán érdekes - és nem feltétlenül csak a vakokra igaz - tapasztalatról adott számot Parai. Míg a magnókazetta egyre inkább kimegy a divatból, egy nagy előnyével eddig egyetlen modern formátum sem tudta felvenni a versenyt: míg egy kazettát kivéve, majd visszahelyezve a történet pontosan onnan folytatódik, ahol hallgatója abbahagyta, a digitális formátumok esetében a lejátszó készüléktől, vagy a szoftvertől függ, hogy ugyanonnan tudjuk-e folytatni a fülelést.

A vakok könyvtára látogatóinak közel háromnegyede idős ember, akik egyébként sem túl nyitottak a digitális korszak újdonságaira, ezért Parai szerint még legkevesebb öt évig megmarad a kazettás kiadás - egyébként a könyvtár 35 ezer órányi anyagából mintegy ötezer a digitális, 30 ezer órányit analóg - szalagos, vagy magnókazetta - formában őriznek. Kis György az internetes könyváruháza kapcsán is hasonló tapasztalatról adott számot: a hagyományos formátumok a legkelendőbbek, a digitalizált változatokkal kapcsolatban nagy a bizonytalanság, tudatlanság.Ugyanakkor például az mp3-as változatot vásárló, technikailag képzettebb vásárlók rendkívül hálásnak bizonyulnak a magyar nyelven elérhető hallgatható irodalomért.

Az internetezőknek is jó

Érdekes adatok a hangoskönyv-piacról

Az amerikai szervezet a hangoskönyvek piacát 800 millió dollárosra taksálja, adatai szerint a kiadványok leginkább a nők körében népszerűek (76%), s az amerikaiak általában autójukban élvezik a hallgatható irodalmat.

Nem jött rosszul ugyanakkor a Magyar Elektronikus Könyvtárnak (MEK) az MVGYOSZ digitalizált hanganyaga. A szerzői jogi védettséget már nem élvező, vagy különösen népszerű művekkel ugyanis folyamatosan bővül a MEK mp3 állománya. A jelenleg közel száz meghallgatható könyvet tartalmazó hangoskönyvpolcon a magyar és a világirodalom legjelesebb művein kívül tájnyelvi szótár és mitológiai alapmű egyaránt található.

Az internetezők által is meghallgatható könyvek mellett egy olyan formátumban is elérhetők a művek a MEK-en, melyet egy speciális szoftver olvas fel - klasszikus géphangon. A vakok által használt Világhalló szoftverrel majd' kilencszáz mű hallgatható meg - ez is hangoskönyv, még ha az élmény, amit nyújt, el is marad emberi közvetítéssel hallható társai mellett.

A hangon múlik

Érdekes adalék a hangoskönyvek élvezetét befolyásoló szempontokhoz, hogy míg a vakok kifejezetten a kellemes hangú felolvasókat szeretik, sőt, Parai szerint az a legjobb, ha a hallgató nem is emlékszik, hogy ki olvasta fel a könyvet, a kiadók épp ellenkezőleg, a jellegzetes, markáns hangú, vagy éppen hírneves felolvasókkal kívánják népszerűbbé tenni a műveket, nem is hiába. Egy ünnepelt német popsztár által felmondott - persze német nyelvterületen megjelenő - műve kelendőbb volt, mint a képzett, ám névtelen szinkronszínészeké. Az sem véletlen, hogy A hentes című erotikus könyvhöz a kiadó Michelle Wild kölcsönözte a hangját, egy másik kiadó pedig azzal próbálkozik majd, hogy Ganxsta Zolee és LL.Junior tolmácsolásában adja ki a kriminovellákat tartalmazó hangoskönyvét.