Szürreális élmény egy valódi autóban ülni és közben egy garázsajtóra vetített képet nézni, vászon helyett ugyanis egyelőre a műszaki egyetem J épületében található csarnok egyik ajtajára vetítik a virtuális út képét a kocsi tetejére helyezett projektorról. Abban már néhány perces tesztkörünk elején biztosak voltunk, hogy a BME Audi TT-je az eddigi legélethűbb autósjáték-vezérlő, amivel valaha dolgunk volt. Belül minden olyan, mintha az utcán vezetnénk: sportautósan nehéz a kormány, hiszen fizikailag is valódi kerekeket mozgatunk, az autó két első hajtott kereke két forgózsámolyon áll, ezért lehet álló helyzetben is mozgatni ezeket. Erővel kell nyomni a féket a szimulátor módba kapcsolt Audin, amelynek használata közben még a féklámpák is felvillannak.
Úton és számítógépen is közlekedhet
A szimulátor alapjául szolgáló Audi sportkocsi belső tere száz százalékig megegyezik egy hagyományos utakra szánt társáéval, ahhoz, hogy a virtuális térben is működjön, egy nagy piros kapcsolóval kell átkapcsolni az autó elektronikáját, és ugyanezzel lehet visszaváltani is hagyományos üzemmódba. Az egyetem csarnokából el lehet hajtani az autóval, de ehhez le kell venni a tetején lévő projektort és le kell csatlakoztatni a szimulátorszoftvert futtató PC-ről is.
Szimulátoros módban természetesen nem a valódi motor bőg fel a gyújtás ráadását követően, a kerekek csikorgása és a felpörgő motor búgása hangszórókból hallatszik, ám a műszerfal minden szokásos eleme felgyullad, a kilométeróráról leolvasható a sebesség, a virtuális jármű hűtőjének hőmérséklete, sőt még a rádió is működik.
Minden, amit a kormány mögött csinálunk, azonnal megjelenik a projektor képén, a vezetés élménye közelít a közúti élményhez, ám jóval mesterségesebb annál, mivel hiányoznak az autó mozgásának erőhatásai és a kerekek gördülésének érzete. A kivetített szimulátor grafikája is messze elmarad a konzolos játékokétól. Az út mellett megjelenő házak, fák eléggé elnagyoltak, de ezt a szimulátort nem is vizuális élvezetekre, hanem valódi autókba való berendezések tesztelésére szánják.
Jobb autóalkatrészeket tesztelhetnek
Az Audi TT-hez kapcsolt számítógépen az amerikai fejlesztésű CarSim szoftver fut, amely képes akár havas, jeges utat, szelet is szimulálni, és élethűen szimulálja a jármű berendezéseinek működését, a fellépő erőhatásokat és a gumik tapadását is. Nem véletlen, hogy az autóiparban széles körben használják, például a General Motors, a Ford és a Toyota és az Opel is.
Egyelőre csak a garázsajtóra vetítik a szimulátor képét
Szalay Zsolt, az egyetem gépjárművek tanszékének docense az [origo]-nak elmondta, hogy négy fős csapatával áprilistól szeptember végéig dolgoztak a szimulátor megalkotásán, ami azért nem volt egyszerűen kivitelezhető, mert az Audi nagy értéke miatt meg akarták őrizni a jármű hagyományos közlekedéshez szükséges minden funkcióját.
Nem megy tönkre virtuális üzemben sem
A mai autókon már nem bovdennel szerelik fel a pedálokat, a gáz és a fék elektronikus úton kommunikál a motorral, ez teszi lehetővé, hogy az egyetemi szimulátorban álló motornál lehessen taposni ezeket anélkül, hogy használójuk kárt tenne a drága sportkupéban. Miért van szüksége az egyetemnek egy autószimulátorra? Azért, mert a professzionális berendezés - melyhez az autót az Audi Hungária ajándékozta - segítségével újfajta, csupán számítógépes terveken létező alkatrészek tesztelését is elvégezhetik minimális költséggel.
Szalay szerint a szimulátorba pendrive-ról fel lehet tölteni a tesztelni kívánt alkatrész, akár egy teljesen új váltó, akár például egy speciális felfüggesztés vagy fékrendszer terveit, és ott helyben le lehet tesztelni, hogy az milyen hatással van a menettulajdonságokra. Ez szimuláció nélkül az alkatrész legyártatását és beszerelését igényelné, ami roppant költséges művelet.
Az utcán sem kell szégyenkezniuk a V6-os Audi TT-vel a kutatóknak
A sportkupén alapuló szimulátor az egyetemi oktatás részét is képezi majd, azaz minden közlekedésmérnök hallgató használni fogja, hogy jobban megérthesse a mai autók olyan bonyolult alkatrészeinek működését, amilyen például a blokkolásgátló, a menetstabilizátor vagy a különböző vezetőtámogató rendszerek.
Robotautóvá alakítják a szimulátort
Szalay Zsolttól megtudtuk, hogy a szimulációkhoz használt sportkupé fejlesztése nem állt le, középtávon, azaz néhány éven belül hasonló radarokkal, digitális kamerákkal, infravörös szenzorokkal és lézeres letapogatókkal felszerelt sofőr nélküli járművé akarják átalakítani, amelyeket az Egyesült Államokban már a Google is tesztel. Bár erről a projektről még semmi konkrétumot nem tudott elárulni a fejlesztést vezető kutató, valószínűleg a BME-n fogják megalkotni az első magyar robotjárművet.
Ajtóra vetítve látható az út
Az Európai Unió nem a sofőr nélküli autók kifejlesztésében lát fantáziát, ezek számára ugyanis teljesen elkülönített utakat kellene létesíteni, amire sokszor sem pénz, sem hely nem áll rendelkezésre. Ehelyett olyan kutatásokat támogat, amely a vezetést segítő megoldások használatát teszik lehetővé: például automatikusan érzékelik az előttük lévő autót, és lassítanak, dugóban ácsorogva pedig saját maguktól képesek araszolni. A félautomatikus rendszerek azt is érzékelnék, ha a sofőr elaludt a volánnál, ilyenkor hangjelzéssel ébresztenék fel, vagy óvatosan félreállnának, de szükségtelenül sosem avatkoznak a sofőr dolgába. A vezető nélküli autókban kifejlesztett speciális technológiák azonban nélkülözhetetlenek lesznek a félautomata járművekben is.