A magányos kalózokig nem ér el az ACTA

Egyáltalán nem biztos, hogy valaha életbe lép, a magyar törvényeknél semmivel nem szigorúbb, ráadásul túl zavaros ahhoz, hogy igazán jól lehessen alkalmazni - szakjogászok szerint több sebből vérzik a kalózkodás elleni nemzetközi egyezmény, az ACTA. A hét elején tartott konferenciákon elhangzottak alapján egy magányos letöltőnek semmi félnivalója nincs az ACTA miatt, ami ellentmond a kapitalizmus logikájának és ugyanolyan módszerrel üldözi a kalózkodást, ami már sokszor megbukott a történelem során.

Jó eséllyel nem fog életbe lépni a Hamisítás Ellenes Kereskedelmi Egyezmény, rövidebb nevén az ACTA - nyilatkozta több szakértő is a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) által szervezett szakmai fórumon, amelyen jogászok, akadémikusok, piaci szereplők, aktivisták és internetszolgáltatók vitatták meg, hogy az ACTA életbe lépésének milyen következményei lehetnek Magyarországon. Egybehangzó vélemény volt, hogy leginkább semmilyenek.

"Egy csapat tüntető térdre kényszerített egy politikai folyamatot" - mondta Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) docense arról, mi történt és történik a világszerte nagy háborodással fogadott megegyezéssel, utalva arra, hogy az ACTA bevezetésének hírére Magyarországon és világszerte is tüntetések zajlottak.

ACTA-ellenes demonstráció Budapesten

A hamisított termékeket és zenék, filmek, könyvek, szoftverek digitális kalózmásolatainak visszaszorítását is célzó, az amerikai kormány által kezdeményezett nemzetközi egyezményt az Európai Bizottság elküldte felülvizsgálatra az Európai Bírósághoz, hogy kiderüljön, az egyezmény egyáltalán összeegyeztethető-e az uniós irányelvekkel. Ha nem sérti az uniós irányelveket, akkor a bíróság továbbküldi az egyezményt az Európai Parlamentnek ratifikálásra, de az ACTA bevezetését még az Európa Tanács is elkaszálhatja. A konferencián felszólaló szakjogászok szerint ez a vizsgálati procedúra legalább egy, de inkább több évet is igényelhet, így jó esély van arra, hogy az egyezmény soha nem fog Európában életbe lépni.

Mi lesz, ha mégis ratifikálják?

Bár korábban a hamisítás elleni testület és jogvédő szervezetek szakértői is azt hangoztatták, hogy ha életbe lépne az ACTA, akkor nem változna semmi, azonban a helyzet ennél árnyaltabb és a jelenlévők véleményéből az látszik kirajzolódni, hogy egészen konktrétan senki sem tudja, hogy milyen változásokat hozna az egyezmény. Faludi Gábor, az ELTE docense szerint az ACTA magyarországi életbe lépése nem hozna változást, viszont több országot érintő nemzetközi jogsértések esetén senki sem tudmá, hogy mi a teendő. Márpedig a legtöbb jogsértés ilyen, nem csak lokális, a torrentfájlokból letölthető filmek és zenék fizikai elhelyezkedése egyébként is meghatározhatatlan, mivel a filmeket számtalan kis darabból, rengeteg forrásból szemezgeti a letöltőprogram. Faludi szerint az ACTA nyelvezete nem alkalmas arra, hogy pusztán fogyasztói cselekedetekre alkalmazzon retorziót, hanem a kereskedelmi célú és mértékű jogsértésekre vonatkozik. Azonban a félreérthető megfogalmazásai miatt nem egyértelmű, hogy egy otthoni felhasználót nem lehet felelősségre vonni azért, mert mondjuk illegálisan letölt egy filmet az internetről.

Az adóhatóság a nagyhalakra vadászna

Jókúti András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SzTNH) főosztályvezető-helyettese szerint azonban a magyar jog jelenleg szigorúbban ítéli meg a letöltéseket az ACTA-nál. Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért jogvédő szervezet igazgatója azonban úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és a letöltőknek fizetniük kell. Azt viszont nem hiszi, hogy egyéni esetekben lesz felelősségre vonás, hiszen polgári eljárásban kell egy alperes, ami jelen esetben az állam lenne, mert nem tudna minden szerzői jogra jogosult pert indítani a letöltők ellen.

Egy ilyen eset úgy nézne ki a gyakorlatban, hogy az internetszolgáltató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérésére kiszolgáltatja a felhasználó adatforgalmát, a NAV pedig eldönti, hogy érdemes-e eljárást indítani vagy sem. Horváth szerint a hatóságok nem az átlagos felhasználókat követnék, hanem olyan kalózokat, akik állítása szerint több millió forintot nyernek az illegális letöltéseken.

"Nem fogunk sírva az asztalra borulni"

"Sosem tudtunk, hogy mire jó ez az egész. Nem gondoljuk, hogy csoda történne [és az illegális letöltések visszaszorulnának], de az ACTA legalább nemzetközi hivatkozási alap lehet" - mondta Ficsor Mihály, a SzTNH jogi elnökhelyettese a fórumon. A jogász szerint annyi jó azért mégis lenne az egyezményben, hogy sok magyar munkahelyet menthetne meg, ugyanis Magyarországon a kreatív iparágakban tevékenykedők száma uniós átlag fölött van, a kreatív tartalmak elbitorlásával releváns mennyiségű magyar munkahelye forog kockán nap mint nap. A szakember ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy "nem fogunk sírva az asztalra borulni, ha az EU nem ratifikálja az ACTA-t".

"Az internethozzáférés alapvető emberi jog"

Az ACTA nem veszi figyelembe, hogy milyen az internet - fogalmazott Mayer Erika az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) jogi képviselője. Mayer szerint a felhasználók már megszokták, hogy ingyenes szolgáltatásokat vesznek igénybe az interneten, és a jogvédett tartalmakat már nem birtokolni akarják, hanem élvezni: például nem megvesznek egy CD-t, hanem beütik az előadó nevét a YouTube keresőjébe. A jogász azzal támasztotta alá állítását, hogy a technológiai környezethez már a szerzők is alkalmazkodnak, például Paolo Coelho is ingyen elérhetővé tette könyveit az interneten.

Maróy Ákos, a civil szervezetként működő magyar Kalózpárt egyik alapítója szerint nem szabályozni, hanem egyre szabadabbá kellene tenni az internetet. Követendő példaként említette, hogy Finnországban a tiszta ivóvízzel egyenértékű fontossági szintre, tehát az alapvető emberi jogok körébe emelték az internethozzáférést.

A megszerzett szabadságukból nem fognak engedni az emberek, akinek óriási hatalom került a kezébe az információs technológiákkal - mondta Bodó Balázs. Az egyetemi oktató szerint az ACTA kapcsán refektorfénybe kerülő gazdasági viták és a szerzői jog körül forgó tartalomipari üzleti modellek problémái a jövőben meg fognak oldódni. Bodó szerint a történelem korábbi kalózoktól sűrű időszakában a piac mindig úgy reagált, mint most próbál az ACTA-val, tehát fizetésre kényszerítette volna a jogsértőket. Azonban ezek a próbálkozások mind kudarcba fulladtak és lassan kialakult egy új, működőképes üzleti modell.

Az ACTA nem követi a kapitalizmus logikáját

Amelia Andersdotter, az Európai Parlamentbe (EP) is sikeresen bejutó svéd kalózpárt képviselőnője az [origo]-nak egy budapesti szerzői jogi konferencián azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi szabályozás és a bevezetés küszöbén álló ACTA-egyezmény nemcsak kulturálisan káros, hanem a kapitalizmus logikájának is ellentmond. Az EP-képviselő szerint a rendszernek engednie kellene a szabad áramlást, miközben megadóztatná azt: "A kapitalizmus legnagyobb erőssége, hogy bármilyen megváltozott körülményhez tud alkalmazkodni, viszont jelen esetben egy begyepesedett üzleti modellt véd" - fogalmazott Andersdotter.

A képviselő szerint, mivel a digitális javak másolásának nincsen költsége, nem lehet megindokolni, hogy a sokszorosításból milyen alapon akar hasznot húzni a zene- és filmipar. Az az üzleti modell, amiben egy ingyenes technológiára óriási gazdasági intézmény épül, amelyik dollármilliárdokat követel magának, nem tartható fenn a jelen technológiai környezetben - mondta Andersdotter, aki szerint bármilyen üzleti modell is lép életbe a jövőben, a multicégeknek le kell mondaniuk az eddigi horribilis profitjaikról.