A környezetkímélés túl drága a magyaroknak

A környezetkímélő eszközök egyelőre túl drágák, a hosszú távon megtérülő beruházások pedig elérhetetlenek a magyar háztartások többségének. Pedig egy szigetelés jobb üzletnek ígérkezik, mint bankban kamatoztatni a pénzt.

Barack Obama, az USA elnöke nagyobb hangsúlyt fordítana alternatív energiaforrásokra és zöld technológiákra, mert tudatában van az Egyesült Államok fenntarthatatlan mértékű olajfogyasztásának (éves szinten a világ olajtermelésének ötödét fogyasztják el) - derül ki Obama egy e héten tartott beszédéből. A Wired publicistája szerint ez a kijelentés csak egy lózung - amely az elnök 2014-es újraválasztási kampányának részét képezi -, hiszen Obama azzal is tisztában van, hogy olyan erős az olajlobbi, hogy addig nem lesz energiahatékonyságra irányuló technológiai innováció, amíg az olajkészletek radikálisan le nem apadnak, és nem lesz gazdaságilag is racionálisabb az alternatív energiákra történő átállás. Ez pedig leghamarabb is több évtized múlva következhet be.

Harminc-negyven év múlva az olajárak annyira meg fognak emelkedni, hogy nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból is megéri alternatív energiafogyasztási technológiákra átállni - mondta az [origo] kérdésére dr. Bihari Péter, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek tanszékének tanszékvezető-helyettese. Bihari szerint csak egy dolog, hogy az ipari termelés mennyi energiát fogyaszt, hiszen az Európai Unió huszonhét tagállamát figyelembe véve a lakossági energiafogyasztás meghaladja a termelői szektorét, tehát államoktól és gazdasági szereplőktől függetlenül az emberek is fékezhetnék a globális energiafogyasztás mértékét.

Az energiafogyasztás nagy része fűtésre és hűtésre megy

Ha lenne pénzük, az emberek is visszafoghatnák a pazarlást

Annak érdekében, hogy az átlagemberek figyelmét is felhívják az energiapazarlásra, illetve, hogy lehetőséget biztosítsanak a tudatos takarékoskodásra, 1995-ben az EU-ban bevezették az energiacímkéket, amelyek egy adott termék energiafogyasztási környezetbarátságának minőségét jelzik. A címkén egy A-tól G-ig tartó skála - amelyen az A jelöli a leghatékonyabbat - jelöli az energiahatékonyság minőségét, ezen kívül egy-egy eszköz éves energiafogyasztásai adatai, valamint speciális információkról - hűtőgépek esetében például zajkibocsátásról, mosógépeknél vízfogyasztásról - tájékoztat a matrica.

Az energiacímkék feltüntetése 2012 januárjától minden EU-ba tartozó országban kötelező, az uniós álláspont szerint ezzel egyrészt ösztönözhetik a gyártókat, hogy minél energiahatékonyabb készülékeket gyártsanak, másrészt a fogyasztók gazdasági és környezeti következményekkel számolva dönthetnek vásárláskor. Bihari szerint azonban nem várható túlságosan nagyfokú tudatosság a fogyasztóktól, ugyanis amíg az embereknek kevés pénze van, addig nem a saját léptékkel felfoghatatlan környezeti károkat fogják mérlegelni, hanem a pénzügyi szempontok válnak döntő tényezőkké.

A pénz fontosabb, mint a környezetvédelem

Az [origo] egy korábbi cikkéből kiderül, hogy például tévévásárlás során nem könnyű tudatos fogyasztóként viselkedni, hiszen míg az LCD kijelzős televízió jelentősen kevesebb energiát fogyaszt havi szinten, mint a plazmatévék, addig a számlákon alig érezhető, hogy gazdaságosabbak a ledes háttérvilágítású LCD-tévék. A két típus közti döntést az nehezíti meg igazán, hogy az ugyanolyan kategóriába eső plazmatévék akár negyven-ötven ezer forinttal is olcsóbbak lehetnek ledes társaiknál, így tíz évbe is beletelhet, mire gazdaságilag is megtérülhet a környezettudatos döntés.

Vannak, aki azért választanak energiahatékony terméket, mert fontos, hogy alacsonyabb lesz a villanyszámlájuk. Ezek a fogyasztók a havi spórolás miatt nagyjából tíz százalékkal drágább eszközt hajlandóak megvenni. A másik csoportba azok tartoznak, akik környezetvédelmi szempontok miatt választják a "zöldebb" technológiákat, ők valamivel nagyobb árkülönbözetet is kifizetnek ezért, bár utóbbi réteg még elég szűk Magyarországon - nyilatkozta az [origo]-nak Kováts Botond, a Samsung magyarországi marketing és PR menedzsere, aki szerint összességében megfigyelhető, hogy egyre többen választanak energiahatékony eszközt.

"A szigetelés jobb üzlet, mint banka tenni a pénzt"

Dr. Bihari Péter szerint energetikai szempontból a hangsúly nem a háztartási és szórakoztató-elektronikai eszközökön van, hiszen ezek csupán húsz százalékát teszik ki a lakosság energiafogyasztásának. Bár a szakember szerint is fontos, hogy az emberek tudatosan vásároljanak ilyen termékeket, a lényeg a melegvíz- és fűtési rendszerek állapota. Bihari szavait alátámasztják az Energiaklub legutóbbi vonatkozó tanulmánya, amely szerint korszerűsítéssel a magyar háztartások energiafogyasztását a felére lehetne csökkenteni.

Az Energiaklub jelentése szerint nem a panelházakkal van a probléma, hanem a családi házakkal, amelyek nagyobb felületen veszítenek hőt, ezért több energia szükséges a felfűtésükhöz. A magyar háztartások hatvanhat százaléka él családi házakban, amelyek hatvanegy százaléka 1980 előtt épült, így szigetelés, fűtési és vízrendszere meglehetősen elavult - olvasható a dokumentumban, amely azzal a megállapítással zárul, hogy manapság a nyílászáró-csere és szigetelés jobb üzlet, mintha az ember bankba tenné a pénzét, tehát több spórolható lakásfelújítással, mint amennyi a pénz kamatoztatásával nyerhető. Bihari szerint is kulcsfontosságú lehet a háztartások korszerűsítése, azonban amíg a lakosság ilyen tőkehiányos állapotban van és az olcsó hitelek megszűnésével a relatíve ingyen pénzforrás is megszűnt, addig nem várható el az emberektől, hogy milliós lakásfelújításokba kezdjenek, netán háztartásaikat napenergiával működő rendszereke állítsák át.

Magyar és japán okoskonnektoroké lehet a jövő

A lakossági energiafogyasztás csökkentésének jövőjét illetően több alternatíva kínálkozik: az egyik, korábban is említett modell a háztartások megújuló energiaforrásokkal történő ellátását javasolja, egy másik irány a háztartások energiaellátásának okostechnológián alapuló szabályozását célozza meg.

A Remagine Technologies nevű magyar csapat fejlesztése egy olyan okoskonnektor, ami érzékeli, hogy milyen tárgyat csatlakoztattak az energiahálózatra, az eszköz áramfelvételi-mintázatából pedig képes megállapítani, hogy az mikor nincs használatban és a passzív időszakokban nem szolgáltat számára áramot. A lakóházakban, irodákban és gyárakban is alkalmazni kívánt innováció akár harmadával is csökkentheti az éber álmot alvó kütyük miatti magas energiafogyasztást. Az innováció egyetlen szépséghibája, hogy a barkácsboltokban még nem lehet megvenni.

A magyar szabadalomhoz képest kevésbé progresszív és automatizált a Sony februárban bemutatott okoskonnektora, ami részletes adatokat szolgáltat a háztartásoknak arról, hogy éves szinten mennyi energiát fogyaszt egy-egy használati eszköz. A japán cég szerint a kütyü az általa nyújtott információkkal olyan tudást biztosít a felhasználóknak, amely segítségével el tudják majd dönteni, melyik eszközüket érdemes kihúzni a falból, ha nem használják.