Bedőlni látszik az afgán wifiutópia

Amerikai egyetemisták elvitték az internetet egy afgán városba, ami teljesen átformálta a helyiek életét. Egy műhold meghibásodása miatt azonban véget ért a gazdaság és a kreatív ipar felvirágzása, az emberek pedig úgy érzik, hogy visszalökték őket a középkorba.

Jalalabad, Afganisztán második legnagyobb városa, az ország északi részének üzleti és kereskedelmi központja ideális terep volt egy internetforradalomhoz. A Jalalabad Fab Lab nevű program ötlete 2009-ben pattant ki néhány lelkes MIT-hallgató fejéből, célja a helyi gazdaság felpörgetése és a lakosság tudástársadalom felé történő integrálása volt, tehát a város és lakóinak eddigi nemzetközileg rendkívül zárt helyzetét szerették volna feloldani. A projekt keretében megtanították őket az általuk nem használt "európaias" technológiák irányítására, némely részének előállítására, hogy a szerzett tudást kamatoztassák az emberek a saját területeiken. A legfontosabb az volt, hogy ne az amerikaiak csinálják meg az afgán lakosság helyett a dolgokat, hanem csak a hogyant mutassák meg nekik. A projekt másik alapvetése, hogy semmilyen szinten ne kooperáljanak az amerikai hadsereggel és az USA állami szerveivel.

Az internet visszavonhatatlanul megváltoztatta az embereket

A kétszázezres város internetét két műhold biztosította, május elsején azonban az egyik felmondta a szolgálatot, és az emberek internet nélkül maradtak. Pontosabban, tudnak egymással csevegni és helyi szervereken futó honlapokat megnyitni, de a 256 kbs sávszélesség a világháló összes többi részét elzárja előlük. Ez általában nem lenne baj az amúgy is rendkívül alacsony internetlefedettségű Afganisztánban, de Jalalabad kulturális és ipari szinten már szinte teljesen felköltözött az internetre, így annak elvonása olyan durva váltás, mintha visszalöknék őket a középkorba.

Pólónyomással foglalkozó fiatalok Jalalabadban

Afganisztán második legnagyobb városában több dolog működik internettel, mint anélkül. Bekötése óta az oktatástól a kisiparosmunkákon át kisebb művészeti programokig vagy a teljes egészségügyi ellátórendszerig használják a netet. De nemcsak iparilag, hanem a mindennapi élethez való hozzáállás tekintetében is nagy hatást gyakorolt az internet. Peretz Partensky, az afgán projekt egyik koordinátora szerint a világháló visszavonhatatlanul megváltoztatta az embereket: felcsatlakoztak, látták, hogy mások mosolygnak, nevetnek és ez kitörölhetetlenül megfogta őket - mondta a Wirednek a biofizikus.

A karitatívnak tekinthető projektről már a kezdet kezdetén is látszott, hogy erőforrásigényes lesz. 2009-ben úgy becsülték, hogy negyvenezer dollárba kerül majd összesen, hogy végül mennyit költöttek rá, arról nincs információ. Az viszont biztos, hogy az internethálózat üzemeltetési költsége havi szinten öt és tizenötezer dollár között mozgott, és ezt már nem tudják finanszírozni az amerikaiak, az afgánok pedig pláne nem.

Technológiát hoztak a kétszázezres afgán városba

Nem szívügy az afgán sávszélesség

A Jalalabadban alkalmazott hálózat mesh-alapú, tehát olyan vezeték nélkül infrastruktúra, aminek nincs egy főközpontja, hanem pontokból épül fel. Minden pont lefed egy viszonylag kis területet maga körül, a sűrűn telepített pontok hatótávolságai összeérnek, így az egész városban van internet, ingyen. A mesh típusú hálózatok jobban tűrik a hibát, mint a hagyományos infrastruktúrát, ugyanis egy-egy pont kiesését szinte észre sem lehet venni, mert az adatküldés másik elérési úton megoldódik, amennyiben hatótávolságon belül van másik pont.

Egy ilyen rendszer felállításához rengeteg routerre volt szükségük a fejlesztőknek, akik főleg a szomszédos Pakisztán bolhapiacain szerezték be az alapanyagok egy részét. Minden más szükséges eszközt (használt számítógépeket és alkatrészeiket) San Franciscoból hozták önkéntes felajánlásokon keresztül. A jalalabadi internetnek nem a kezdőköltségei, hanem üzemeltetése volt drága, a pénz elfogyása után pedig se szerencséjük, se könnyű dolguk nem volt az afgán sávszélességért kalapozó fejlesztőknek. Todd Huffman, az MIT mérnöke szerint az amerikaiaknak ez nem igazán szívügye.

Jalalabad utcáit nem formálta át az internet

Az afgánokban is van innovációs potenciál

A műhold egyszerűen meghibásodott. Az amerikaiaknak viszont nincs "pénze és ideje", hogy megcsináltassák. Spencer Ackerman, a Wired újságírója szerint ez tipikus történet, általában ez szokott történni, amikor Amerika beavatkozik valahol. "Ez a történet jól mutatja a nemzetközi közösség Afganisztánhoz való hozzáállását. Belefáradtak és inkább elhanyagolják az országot" - véli Una Vera Moore, aki egyike a helyi internetért még mindig küzdő aktivistáknak.

Amy Sun, a Jalalabad Fab Lab projektvezetője szerint bár sok pénzt költöttek a három év alatt, "dollárban kifejezhetetlen", amit tudásban, infrastruktúrában is időben odavittek. Sun azt írja blogjában, hogy a kezdeményezés célja az volt, hogy összehozzák az embereket, megmutassák, hogy az afgán lakosság is rendelkezik innovációs képességekkel, valamint meg tudják oldani a saját problémáikat, és képesek megváltoztatni társadalmukat. Sun szerint a tudásátadás és az innováció megtörtént, a helyieknek most már csak tovább kell menniük a megkezdett úton. Ehhez azonban továbbra is szükség lenne internetre.