Egyenesen az agyukból lopták el a PIN kódot

Az agyhackelés ma már valóság: egy kísérletben úgy lopták el emberek bankkártyakódját, hogy agyhullámaikat pásztázták. A módszer nem hibátlan, de sokkal megbízhatóbb, mint a hazugságvizsgálat. Ráadásul ugyanez a technika számos más területen is bevethető: épülhet belőle aggyal vezérelt játékgép, lehet alkalmazni kínvallatásnál, de alkalmas a nikotinfüggőség megszüntetésére is.

Néhány nappal ezelőtt mutatták be a Usenix Security nevű biztonsági konferencián azt a programot, amely egy agy-számítógép interfésszel (Brain Computer Interface - BCI) összekötve fontos információkat képes kihalászni az emberi agyból - olvasható az Extremetech nevű technológiai portálon. Az eszköz ráadásul úgy csinálja ezt, hogy az illető észre sem veszi, hogy megszerezték a bankkártyaadatait, a lakcímét vagy más, számára fontos információkat. Az eszköz egyébként a jövő számítógépes játékainak agyhullámok által irányított vezérlőjeként is működhet, de számos más felhasználási módja lehet még.

Két-háromszáz dollárért lehet agyi interfészt venni

Az agyhackeléshez nem kell más, csak egy bolti forgalomban is kapható BCI, amelyet negyven-ötvenezer forintos áron bárki megrendelhet, illetve egy olyan szoftver, amelyet az oxfordi, kaliforniai, genfi és a Berkeley egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az agy jeleit egy fejre helyezhető elektroenkefalográf (EEG) berendezés méri, amelyet egy szenzorokkal ellátott headsetbe építettek bele. A módszert korábban az ára miatt csak az egészségügyben használták betegségek, mozgáskoordinációs zavarok és egyéb rendellenességek precízebb feltérképezésére. A tesztek során a kutatók programja olyan képeket mutatott a kísérletben részt vevő személyeknek, amelyek között voltak ismerős elemek is: például a felhasználó bankjának neve, PIN kódok, címek.

Akár negyven százalékban használható információkat lehet vele lopni

A kutatók programja az idegtudósok által P300-asnak nevezett agyhullámot kereste: ezt akkor produkálja az agy, ha valami ismerőset (például arcot) vagy az épp megoldandó problémához kapcsolódó ábrát, formát észlel. Az alanyoknak megmutatott képekből és a hozzájuk társuló agyhullámokból könnyen ki lehetett következtetni, mi lehetett a saját PIN kódjuk, vagy éppen hol laknak.

A kutatók huszonnyolc emberrel végezték el a tesztet, közülük senki sem tudta, hogy éppen adatokat szeretnének kihalászni a fejéből. Az eredmények meglepően jónak bizonyultak: az első agy-számítógép interfészt használó kísérlet során az esetek tíz-negyven százalékában sikerült használható adatokhoz jutni.

szólj hozzá: A BCI orvosi használat közben

Egészségügyi agyvezérlés az Európai Unió támogatásával

Egyre népszerűbb a végtagok nélküli mozgatás az egészségügyben

Szemmel vezérelhető, kijelzővel ellátott elektronikai eszközökkel már próbálkoznak egy ideje az egészségügyben. A svéd Tobii Technology nevű cég által idén piacra dobott IS-2 szériaszámú eszköznél két infravörös fény világítja meg a felhasználó pupilláit, az infrákhoz kapcsolt két kis kamera pedig követi a szem fókuszának mozgását, és rögzíti annak pozícióit - olvasható az [origo] korábbi cikkében. A gép a pupilla tágulásából - és összehúzódásából érzékeli és tudja, hogy a használója éppen lapozni szeretne a könyvben, rá akar kattintani egy linkre, gépeléskor melyik betűket nyomná le, vagy éppen melyik fegyvert venné elő egy számítógépes szerepjátékban. Ilyen eszközöket elsősorban valamilyen súlyos idegrendszeri betegségben szenvedőknél, például bezártság szindrómás emberekkel használnak jelenleg, főleg kommunikációs célokra.

Háborús vallatásnál is bevethető

Egy frissen megjelent tanulmány rámutat arra, hogy bár a játékipar (konzolgyártók) mellett leginkább az egészségügyben alkalmaznak vagy alkalmaznának BCI-t, több más, aggályos felhasználási módja is lehet a gépnek. A pennsylvaniai egyetem két neuroetikusa szerint az említett területeken kívül legfőképp a marketingben lehet haszna a neurokísérleteknek.

A hatásos reklámok során a készítőik számára az a legfontosabb, hogy tisztában legyenek a célközönség érzelmi reakcióival és motivációival. Ezeket a marketingesek korábban fókuszcsoportos beszélgetésekkel, mélyinterjúkkal és kérdőívekkel térképezték el, azonban ezeknél a módszereknél jóval hatékonyabb, ha bizonyos képek felvillanásakor vagy például ízek kóstoltatásakor megfigyelik a tesztalanyok agyi aktivitását. Így viszonylag pontos tudást szerezhetnek arról, hogy érzelmi döntések meghozatalakor (például több hasonló termékből való választáskor) milyen agyi folyamatok játszódnak le az emberekben.

A kutatók szerint a BCI egy másik felhasználási területe a hadászat lehet, a harcra való szellemi felkészítés mellett vallatáskor jöhet még jól ez a konstrukció. Egyrészt, mert az agy manipulálásakor úgy lehet fájdalmat okozni valakinek, hogy közben nem történik fizikai bántalmazás, másrészt, mert a poligráfos hazugságvizsgáló túl nagy hibaszázalékkal működik, ráadásul többször kiderült már, hogy ki lehet játszani. Csak úgy, mint más területeken, a hadi jog sem alkalmazkodott még ehhez az újfajta technikai lehetőséghez.

Flipperezés agyhullámokkal

A nikotinról is leszoktathat

A neurojogról és neuroetikáról írt korábbi cikkünkben részletesen elolvashatja, hogy az általános jogrendszer számára milyen anomáliát jelent a BCI megjelenése, illetve alkalmazása büntetőjogi eseteknél. Például a BCI-vel történő kutatások rámutattak arra, hogy pszichés betegségben szenvedő embereknél túlműködik az agyi jutalmazási központ, amelyet bármi áron ki akarnak elégíteni. Feltételezhető, hogy bűnelkövetéskor tisztában vannak tettük következményeivel, a jutalmazási szükségletük azonban sokkal erősebb annál, mint hogy ezekkel a jövőbeli problémákkal foglalkozzanak.

Felmerül a kérdés, hogy pszichiátriai betegségben szenvedő embereket bármilyen mértékben is felment-e, ha kiderül, hogy agyuk rendellenes működése okozott egy gyilkosságot. A BCI segítségével az eddigi kutatások szerint hatásosan lehet majd kezelni a szenvedélybetegségeket, a nikotin- és alkoholfüggőséget is.