Csak életveszélyben szórakozzon ismerősei e-mailjével!

Közmunkára ítéltek egy magyar netezőt, mert jogosulatlanul lépett be családtagja e-mail fiókjába. Hasonló húzásért akár egy év börtön is kiszabható még akkor is, ha az áldozat maga ragasztja a monitorra jelszavát. Életveszély elhárítása céljából viszont a magyar jog is megengedi az internetes fiókok jogtalan használatát, de a munkatársak nevében való vicces üzenetek kiküldését már bünteti.

Harmincöt napnyi közérdekű munkára ítélt egy felhasználót egy pesti bíróság, mert engedély nélkül lépett be egyik családtagja e-mail fiókjába, és onnan leveleket is küldött másoknak - írja az Internet Ügyvéd szakblog. Az eset családon belül történt, az elkövető előzetes ismeretei alapján kikövetkeztette a sértett jelszavát (kombinálva családtagok születési dátumait, illetve neveit), majd több belépést követően meg is változtatta azt. Amikor a sértett észrevette, hogy valaki más is használja a fiókját, feljelentést tett emiatt a rendőrségen, amelynek munkatársai a szolgáltatótól kikért internetes címekből kiderítették, hogy az illetéktelen behatolót a családon belül kell keresni.

Családtag fiókjának feltörését is büntetik

Összességében egy hónapnyi közérdekű munka viszonylag enyhe büntetés, viszont az ilyen típusú bűncselekményeknél meglepően erősnek számít - kommentálta az [origo]-nak a szakblogot író Ormós Zoltán internetes ügyekre szakosodott jogász. Ormós szerint a postafiókba történő illetéktelen behatolás a magántitok megsértésének, illetve számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekménynek számít, ami általánosan egy évig terjedő, nagy értékű (500 millió forint feletti összegnél) kárt okozó adatlopásnál- és visszaélésnél pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ormós szerint azért áll ilyen durva büntetési tétel minősített eseteknél a Btk.-ban, mert egyszerre vonatkozik a tényállás a nagymértékű hackelésekre, illetve az olyan pitinek számító behatolásra is, amikor valakinek a nevében küldünk ki egy internetes üzenetet.

A vádlott a blogon megemlített ügyben azzal védekezett, hogy a sértettet valamilyen vészhelyzettől kívánta megóvni. Az ügyvéd szerint ez felmentő ok lehet a bíróságon. Azonban tudni kell bizonyítani azt, hogy például külföldön szenvedett balesetet, vagy életveszélyben volt az illető, akinek a fiókjába engedély nélkül léptek be. Ormós szerint minden más esetben perelhető, aki engedély nélkül másnak az e-mailjébe, Facebook-fiókjába lép be, még akkor is, ha szóbeli engedélyt kapott erre. Az elkövetők sokszor hivatkoznak szerelmi konfliktusokkal kapcsolatos ügyekben a család szentségére és biztonságára, az ügyvéd szerint azonban ezek az indokok általában nem állják meg a helyüket a bíróság előtt.

Mit kell csinálnia annak, akit közérdekű munkára ítélnek?

Bár nem ugyanúgy hívják, a közérdekű munka gyakorlatilag megegyezik a közmunkával - olvasható részletesen a közérdekű munkáról szóló korábbi cikkünkben. A közérdekű munka legalább heti egy nap, amit a szabadnapon kell végezni, pénzbüntetésre nem váltható át, viszont szabadságvesztésre igen. Egy ötezer forintos bírság hat óra munkát vagy pedig egynapos elzárást ér. Ebben az esetben a 35 napos közérdekű munka 35 napos börtönbüntetésnek felelhet meg, amennyiben az illető nem kívánja ledolgozni azt. Közérdekű munkát általában állami cégek kínálnak (bizonyos kedvezményekért), és többnyire fizikai munkát jelent: például parlagfűirtást vagy turistaútvonalak karbantartását.

Csak akkor nem büntetnek, ha nem védett a fiók

Más internetes fiókjába való belépést csak akkor nem büntetik (az eset összes körülményét figyelembe véve), ha a jelszó mondjuk az volt, hogy jelszó - magyarázza az ügyvéd, ugyanis ebben az esetben nem áll fenn az, hogy egy védett felületre törnek be illetéktelenek. A bíróságon legalábbis könnyen lehet érvelni amellett, hogy a jelszó nevű jelszóval védett fiók nem tekinthető védettnek. Minden más esetben - például egy részegen kikotyogott jelszónál - fellép a jog mellett az erkölcsi mérce az elkövető tudatában, amikor valaki másnak a fiókjába annak privát jelszavával lép be az elkövető - mondta Ormós.

Ormós szerint a legtöbb ilyen esetben az elkövető fecseg a hackeléssel megtudott titokról, mert nem bírja magában tartani , vagy például az általa elvileg nem ismert üzenetekben olvasható információkra hivatkozik. Gyanút kelthetnek még az elküldött, illetve törölt levelek között szereplő ismeretlen üzenetek, a legárulkodóbb azonban az IP-cím, bár a belépéshez használt kapcsolat internetes címét a szolgáltatók csak korlátozott ideig őrzik meg. Így ha valaki gyanítja, hogy más is használja az internetes postafiókját, érdemes mihamarabb rendőrségi feljelentést tennie. Egyes szolgáltatásoknál maguk a felhasználók is megnézhetik a legutolsó belépéshez használt címeket, más esetekben azonban ezeket csak a hatóságoknak adják ki az üzemeltetők.

Gyakori itthon a fiókok illetéktelen használata

Egy felhasználó viszonylag könnyen tudja bizonyítani, hogy a belépéskor nem az adott városrészben, városban vagy akár országban tartózkodott, ahonnan az illetéktelen belépéskor használt internetes címet használták. A belépéshez használt valós internetes címeket bizonyos szolgáltatások használatával ugyan el lehet rejteni, bár az áldozat által használt cím leklónozása már elég bonyolult feladat lehet, ehhez például ki fel kell törni az áldozat wifihálózatát, vagy kémprogramot juttatni a PC-jére. Ilyen esetben azonban például írásstílus-vizsgálattal lehet bizonyítani, hogy nem a postafiók valódi tulajdonosa írta az üzeneteket. Ez sem mindig perdöntő, egy ügyesebb felhasználó ugyanis képes utánozni áldozatának stílusát az általa kiküldött üzenetekben.

Az internetre szakosodott ügyvéd szerint viszonylag gyakoriak a hasonló esetek Magyarországon, saját praxisába legalább havi egy jogtalan belépéssel kapcsolatos eset érkezik, a legtöbbször pénzt akarnak kicsalni ily módon internetes zsarolók áldozatuktól. A hatóságokhoz eljutó esetek azonban a szakember szerint csak töredékét képezhetik a nap mint nap megtörténő jogsértéseknek. Tavaly 180 ezer forintos bírságot szabott ki a kaposvári bíróság egy nagyatádi férfira, mert hónapokon keresztül használta valaki másnak az e-mailjét. Ő végül azért bukott le, mert egy ismerős asszonyról és annak gyermekéről kért fotókat egy általa regisztrált címre, ami felkeltette levelezőpartnereinek gyanúját.

Így védheti meg saját fiókjait

A legnépszerűbb internetes szolgáltatásokat szerencsére már elég hatékonyan lehet védeni az illetéktelen behatolóktól. A Google-fiók és a Gmail esetében például vissza lehet nézni a legutóbbi belépések időpontját és a belépéshez használt címeket. Itt arra is mód van, hogy a szimultán belépett idegeneket a felhasználó kirúgja a fiókjából, és új jelszót adjon meg. A Google ezenkívül lehetővé teszi azt is, hogy a felhasználó csak a telefonjára kiküldött PIN-kód birtokában tudjon belépni a fiókjába jelszava megadása mellett.

Korábbi cikkünkben a Facebook extra védelmi szolgáltatásait is bemutattuk. A közösségi oldal képes arra, hogy figyelmeztető SMS-t vagy e-mailt küldjön minden olyan belépésről, amely nem a megszokott PC-ről vagy telefonról történt - ezeket az eszközöket a szájt sütifájlok elhelyezésével tudja azonosítani. A közösségi szájton is lehetséges PIN-kódos mobilhitelesítést kérni a belépés megerősítéséhez új eszközök esetében. Ez azonban tapasztalataink szerint elég megbízhatatlanul működik, rendkívül túlterhelt, gyakran egy napot is kell várni a kód megérkezésére.