Szagolni is a gép fog helyettünk

Virtuóz robotszakács, a forgalomról és az időjárásról is tudó intelligens városok, bőrrákot felfedező digitális szem és a betegségeket detektáló digitális orr is szerepel az IBM fejlesztési tervei között. Az emberként érzékelő számítógép öt év múlva elkészülhet.

Nincs már messze az emberi érzékeket tökéletesen kiszolgáló kütyük megjelenése. Az IBM év végi jóslatcsomagja szerint öt év múlva a számítógépek úgy tudják észlelni a világot, ahogy ma az emberek: nem csupán látni és hallani, de ízlelni és szagolni is képesek lesznek, ami által jobban meg tudják majd érteni a világot.

Ízlelés: jobb menzakaját főz a robotszakács

Kreativitással és nagy adatbázisokkal akarják felvértezni az ízekről, ételekről is gondolkodó számítógépet. Öt év múlva a gép az összetevők, kémiai elemek alapján képes lehet elemezni az ételeket, és megérteni, hogy az emberek mit találnak jó ételnek. A találmány valószínűleg nem a több Michelin-csillagos sztárszakácsokat fogja lecserélni, viszont a szabályoknak megfelelő és a gyerekek által utált menzakaján javíthat egy szoftver is. Így talán nem marad érintetlen a tökfőzelék.

Kreatív munkára is képes lesz az IBM robotszakácsa (képünk illusztráció)

Egy ízlelőprogram arra is alkalmas lehet, hogy olyan új ízkombinációkat találjon ki, amelyeket jellemzően nem készítenek el, ám az ízletesség algoritmusa szerint az emberek finomnak találnák. Amennyiben a konyhafőnök egyetért az ajánlattal, vagy legalább hajlandó kísérletezni, új egészséges ételek jelenhetnek meg.

Szaglás: messziről felismeri a beteget az okostelefon

Páratlanul gazdag adatforrást biztosíthat a diagnosztikai eszközöknek, ha megtanítják őket szagolni. Az okostelefon például már az előtt jelezheti, hogy kialakulóban van egy megfázás, hogy a felhasználó az elsőt tüsszentené. Az IBM szerint a digitális alkoholszondákhoz hasonló működésű elvekkel rendelkező eszközökkel ezer más szag jellegű adatot be lehet gyűjteni. A jól betanított, intelligens rendszer akár komolyabb betegségeket is képes lesz előre jelezni.

A betegségeket is felismeri a szaglógép

A mesterséges orr nem teljesen új ötlet. Légnemű anyagok észlelésére ma is működnek egyszerűbb rendszerek, ilyenek jelzik például, ha a mélygarázsban túl magas a szén-dioxid-szint. De ilyen rendszer indítja be a szirénát is az irodaházakban, ha füstöt észlel. A távoli jövőben - és ez valószínűleg nem ötéves távlat - azt is meg tudja mutatni majd a gépi orr, hogy két palack drága borból melyik az eredeti és melyik a hamisítvány.

Látás: Facebook-fotó alapján küld orvoshoz a számítógép

Az ember viszonylag egyszerűen jut a látás birtokába. A csecsemő három hónapos kortól már képes 4-7 méteres távolságig követni a mozgó tárgyakat, amivel elkezdődik a világ megismerése. Egy nyolc hónapos csecsemő pedig már ugyanolyan éles látással rendelkezik, mint egy felnőtt. A gépek látni tanítása eltérő módszerrel történik, egy-egy témáról képek százait kell megnézniük, hogy felismerjék, a finomságokat pedig további képek mutogatásával lehet megtanítani az algoritmusnak. A gép ráadásul olyan tényezőket is fontosnak találhat - például a képre égetett dátumot - amelyek tévútra viszik a tanulásban.

Négy hét alatt is óriásit fejlődik a csecsemő látása

A minták felismerésére betanított számítógép azonban akkor is hasznos tud lenni, ha a világot még nem tudja értelmezni, ellenben egy-egy jelenséget fel tud ismerni. Például a kezdeti stádiumban lévő bőrrákot fotókról akár már az orvos előtt is fel tudná fedezni egy célszoftver. Vagy lehetne információs adatbázist építeni a természeti katasztrófák során feltöltött fotókból, ami alapján a mentési munkák elindulhatnak.

Hallás: a város zaját dekódolja a gép

A számítógépekhez már ma is lehet beszélni, és ha jól formáltuk meg a kérdést vagy jól van az adott feladatra betanítva a program, akkor képes lesz választ adni a gép. Az androidos telefonok hangalapú keresője és az iOS-be épített Siri virtuális asszisztens a példa arra, hogy a technológia a mindennapokban is hasznos lehet.

A jövő egyik hangszere a Sónar fesztiválon - a gépek és a hangok régóta összekapcsolódtak

Az IBM szerint a következő öt évben más feladatokra is alkalmasak lesznek a hallani megtanított számítógépek. A telefonok képesek lesznek tökéletesen kiszűrni a háttérzajt, a hallásjavító implantátumok jobb hatásfokkal fognak működni, a kihelyezett hangszenzorok pedig előre szólnak, ha egy nagy esőzés vagy egy gyanúsan recsegő fa balesettel fenyeget. Áradásmegelőző, földcsuszamlás-előrejelző rendszerek már működnek is tesztüzemben, a jövő okos városai pedig mind rendelkezhetnek azzal a képességgel, hogy hallják, mi történik a területükön.

Tapintás: selyem simaságú lesz a mobilképernyő

Öt év kell a tapintható, az anyagok felületét pontosan visszaadó kijelzők elterjedéséhez az IBM szerint. A kijelzők felülete nem fog változni a megjelenített képtől, a mobil rezgéssel fogja pótolni a tapintást.

"A kijelző képes lesz átadni egy kosár mintázatát, amit a világ egy távoli pontján élő nő font. Lehet majd inget rendelni telefon segítségével" - ígéri az IBM jövőkép videója. A rezgésminták változtatásával, az intenzitással való játékkal megkülönböztethetővé válik a képernyőn megjelenő selyemdarab és egy durvább szövésű textil. A fejlesztés a mobilos vásárlást segíti.

Agyra is szükség van az érzékeléshez

Az öt érzékszervről szóló öt videóban rendkívül gyakran esik szó a kognitív számítástechnikáról. A kifejezés az agy felépítését mintául vevő számítógépek építését, az agy modellezését célul kitűző informatikai területet jelenti. A szagokat elfogó, a valóságot kellően nagy felbontásban látó, az ízeket elemekre bontó szenzorokon túl erre is szükség van ahhoz, hogy a számítógép hasznosítani tudja az összegyűjtött információkat.

A számítógép és az agy összekötésével már ma is kísérleteznek

A digitális agyak megépítése kis lépésekben fog haladni. Bijan Davari, az IBM egyik vezető tudósa az ősz során arról beszélt az [origo]-nak, hogy először csak egyszerűbb agyakat - például egy gyíkét - fogják tudni modellezni a tudósok, aztán lépnek tovább a bonyolultabb agyak felé.

A cég Smarter Planet nevű oldalán pedig már arról írnak az öt érzékszervet érintő jóslatok kapcsán az IBM szakemberei, hogy egy egyszerűbb, vasúti pályafelmérő robot agyául szolgáló chip már készül is a cég laborjaiban. A lapkának egy dolga lesz, hogy a gépre szerelt szenzorok adatait összegezni tudja, és abból következtetéseket vonjon le: azaz ha közeledő fénypontot lát, zakatolást hall, a föld pedig remeg, akkor tudja, hogy vonat érkezik. A gép képességei még messze vannak egy android testbe épített robot sommelier-étől, amely képes bort ajánlani, de első lépésnek megteszik. Különösen, ha öt év se kell ahhoz, hogy kigördüljön a gyárból.