Légifotó fedi fel a környezetszennyezést

Korábban elérhetetlen pontosságú vizsgálatokat lehet elvégezni a magyar fejlesztésű, nagyfelbontású légifotós kamerával. A rögzített képeken megkülönböztethetők a növények, de még a rejtett vízszennyezést is észleli.

Az [origo]-n korábban már bemutatott, magyar fejlesztésű kamerával olyan felvételeket lehet készíteni, amelyen például jól elkülöníthetők a különböző növényfajok, akár egy erdő különböző fajta fái is. A digitális feldolgozás során pontosan meg lehet állapítani egyik vagy másik faj arányát is, és ezzel a növényzet változásának alakulása is nyomon követhető. A felbontás részletességének köszönhetően ezeken a felvételeken a növények egészségi állapota is ellenőrizhető - légi fotózással készülő térképekkel foglalkozó Interspect cég szakértője az [origo]-nak.

Így elemzik ki a légi felvételeket digitális technológiával

Szinte bármit lehet vizsgálni a levegőből

A nagyfelbontású felvételeken akár a folyókba illegálisan beengedett szennyvizet is ki lehet szűrni a korábban már bemutatott módszerekkel. A kamera olyan színképtartományokban is rögzít képet, amelyet a szem nem lát, például ultraibolya és infravörös tartományban is érzékel. A képek a digitális feldolgozásához azonban legalább 5-10 centiméteres felbontású légi felvételekre van szükség. Míg a magyar fejlesztésű digitális kamera egy centiméternél is részletesebb felbontású térkép készítését is lehetővé teszi, a hasonló szolgáltatásokat nyújtó külföldi cégek legfeljebb 4-5 centiméteres felbontással dolgoznak, bár a tipikus felmérésekhez általában ennél is kisebb, 10-30 centiméteres felbontással készülnek a felvételek.

Ez a részletes fotó egy repülőgépről, nem pedig a síneken állva készült

Bár a légifotók készítése gyakorlatilag másodpercek alatt lezajlik, egy Margitsziget méretű területről készült felvételek utólagos elemzése nagyjából egy hetet vehet igénybe, de az elemzési szintek számától és típusától függően ez az idő változhat - tudtuk meg Bakó Gábortól. A több fényspektrum információit is tartalmazó fotókat ugyanis számtalan szempont szerint lehet elemezni: vizsgálni lehet a például növényzetet, a talajt, a talajnedvességet, a szilárd burkolatok arányát, a jelen lévő hulladék mennyiségét, a szennyezések mértékét és forrásait. A feladattól függően egy Buda méretű terület digitális felmérése akár néhány hetet, de akár éveket is igénybe vehet. A szakember szerint azonan általában egy, vagy csak néhány konkrét kérdést kell megválaszolni, például a Balaton hínárállapotának feltérképezése, vagy egy városrész beépítettségének felmérése nem vesz igénybe sok időt.

Pontosan felmérhető a természetvédelem értéke

A módszer segítségével a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban és pontosabban mérhetőek fel egy terület természeti értékei, becsülhető a növényzet gázcsere forgalma, ezáltal a kutatók hasznos információkat szerezhetnek a klímakutatás és a földfelszín változásainak területén is. Előre jelezhető, hogy egy tartós árvízi elöntés, vagy szennyezés milyen károkat okozhat egy adott területen. Segítségével azt is meg lehet becsülni, hogy egyes erdőterületek, rétek vagy nyílt gyepek beépítése milyen mértékben rontja a levegő tisztaságát, és várhatóan milyen gazdasági terheket okoznak a természeti területek elvesztésének hatásai. Egy adott terület konkrét természetvédelmi értékéről korábban nehéz volt pontosan kifejezni, a nagyfelbontású, speciális fotók vizsgálatával azonban pontosan ki lehet mutatni, hogy az adott térség mit veszít akkor, ha például egy hulladéktárolót létesít valahol. Az elemzéssel a létesítmény számára legoptimálisabb helyet is ki lehet választani.

Ilyen pontos kimutatást lehet készíteni a tájról a fotók elemzésével

A légi felmérések a földfelszín vizsgálatát meggyorsítják, sőt sok esetben nem is lehetséges más módszerrel elég gyorsan nagy területről adatokat gyűjteni, mielőtt a környezeti tényezők megváltoznának. A különböző terepen gyűjtött és nagyrészletességgel levegőből felmért adatokból adatbázisok készülnek. Így azonos elvek mentén lehet összehasonlítani egyes területek növényzetének állapotát, az őshonos és védett fajok jelenlétét, a terület szennyezettségét, talajminőségét, vízellátottságát. Így a negatív hatások elég korán kiderülnek, a káros folyamatok időben visszaszoríthatóak - mondta el Bakó Gábor.