Hogyan láthatta műhold a maláj gépet lelövő rakétát?

How US satellites pinpointed source of missile that shot down airliner

Infravörös szenzorokkal szerelt amerikai szatellitek bármilyen rakéta kilövését érzékelik. Az MH17-es járat kilövésekor bizonyára felvillant egy képernyő Coloradóban.

Nem sokkal az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító repülőgép tragédiát követően Barack Obama amerikai elnök hírszerzési és felderítési információkra hivatkozva már bejelentette, hogy a Malasia Airlines Boeing 777-es gépet rakétával lőtték le.

Honnan tudja az USA, hogy másutt lőnek?

Miként lehetséges, hogy egy Ukrajna feletti rakétakilövésről az Egyesült Államok azonnal tudomást szerez? Valószínűleg az amerikai légierő és a Nemzeti Felderítő Iroda (National Reconnaissance Office, NRO) által működtetett műholdhálózatok segítségével – írja a Space.com űrkutatási hírportál.

Az SBIRS egyik műholdja Forrás: Lockheedmartin

A nagy érzékenységű infravörös tartományú kamerákkal, és például radarjeleket érzékelő szenzorokkal szerelt műholdak képesek észlelni a BUK rakétarendszerek jelenlétét is. A jelenlegi információk szerint egy ilyen fegyverrendszerrel lőhették le az MH17-es járatot is (a rakétarendszer működéséről részletesen ebben a cikkünkben olvashat).

Két műhold figyeli a rakétákat a világon

A hírportál szerint a sok milliárd dolláros költséggel a Lockheed Martin cég által kiépített SBIRS (Space Based Infrared System) műholdrendszer képes a világon a leghatékonyabban érzékelni az elindított rakétákat az általuk kibocsátott hő alapján. Ezt a rendszert kifejezetten úgy tervezték, hogy a biztonsági kockázatot jelentő háborús övezeteket monitorozza.

Az SBIRS a hidegháborús korszakban az internkontinentális rakéták észlelésére fejlesztett DSP (Defense Support Program) kémműholdjainak huszonegyedik századi utóda. A Space.com szerint az SBIRS-rendszer gyakorlatilag a DSP továbbfejlesztett változata, elődjénel gyorsabban képes észlelni a rakéták indítását, több időt adva a beavatkozásra, védekezésre, így nem csak nagy távolságból indított rakéták ellen vethető be.

Felvillant egy képernyő, amikor kilőtték a Boeinget

Jelenleg két, az elmúlt években felbocsátott műholdat használ a rendszer, amelyek a Föld forgásával megegyező irányban, geostacionárius pályán keringenek közel 36 ezer kilométeres magasságban. A rendszer működését azonban a korábbi DSP-műholdak szenzorai által gyűjtött adatok is kiegészítik. A jelenlegi rendszer gyűjtötte adatokat a műholdak a coloradói Buckley légitámaszpontra továbbítják, ahol elsődleges elemzésük történik – írja az NBC. A tervezett közel kétmilliárd dolláros bővítés részeként az SBIRS öt-hat műholdat fog használni.

Az egyik SBIRS-műhold felbocsátása Forrás: Lockheed Martin

A Space.com-nak nyilatkozó szakértő valószínűnek tartja, hogy amikor a Malaysia Airlines Boeing 777-esét a múlt csütörtökön lelőtték, az amerikai légi támaszponton azonnal felvillant egy riasztás. A szakértő szerint minden rakétatípus egyedi jeleket produkál a hőmérsékletet vizsgáló infravörös szenzorokon, így az SBIRS kezelőszemélyzete jó eséllyel képes volt meghatározni, hogy milyen típusú rakétát alkalmaztak, és valószínűleg honnan lőtték ki. A Space.com cikke szerint az adatgyűjtésnél egyéb katonai műholdak információit is felhasználják.

Ilyet már Vietnamban is bevetettek

Az infravörös szenzorral szerelt műholdak hadászati alkalmazásának lehetőségére az amerikaiak már a vietnami háború alatt (1955 és 1975 között) felfigyeltek, így a hidegháború alatt tovább is fejlesztették a rendszert. A DSP-vel már észlelni lehetett akár kis rakéták indítását, a levegőben bekövetkezett robbanásokat és nukleáris kísérletek tesztrobbantásait. Egy ilyen rendszer léte azért volt szükséges, hogy egy ellenséges rakéta indítását minél gyorsabban érzékelni tudják, és aktiválhassa elhárítórendszereit az amerikai hadsereg.

Néhány évtizeddel korábban, a hidegháború alatt még filmes fényképezőgépeket használtak, a kész tekercseket pedig ejtőernyővel dobták le a Földre. A nyolcvanas években a rendszert képessé tették a vadászrepülőgépek hajtóműjéből áramló hő érzékelésére is. A kilencvenes évek elején pedig a DSP segített az iraki Scud-rakéták indításának érzékelésében is – egyes műholdjai jelenleg is használatban vannak.

A civil műholdképeken mindent kitakarnak a felhők

Nemcsak az amerikai hírszerzés, hanem műholdas felvételekkel kereskedő civil vállalkozások is próbáltak segíteni a maláj gép katasztrófájának felderítésében. A Space.com-nak azonban a DigitalGlobe nevű cég elmondta, hogy hiába próbálták rendelkezésre bocsátani a gép lelövésének idejében, vagy a körül rögzített fotókat, a kelet-ukrajnai régióban felhős volt az ég, ezért a felvételeken semmilyen használható információ nem volt. A DigitalGlobe azonban továbbra is felvételeket készít öt műholdjáról a katasztrófa területéről.