A szupermobil, ami senkinek sem kell

Sunil Lalvani, managing director of BlackBerry India, poses with newly launched BlackBerry passport smartphones at a function in New Delhi on September 29, 2014. AFP PHOTO/ SAJJAD HUSSAIN

Megreformálta az e-mailezést, pár éve forradalmak megszervezésében is segített, most azonban már szinte a kutyának sem kellenek a BlackBerry mobiljai. Túlélhet-e a kanadai cég az Apple és a Google szorításában?

A kanadai BlackBerry mobilgyártó cég igazán illusztris rajongókat tudhat táborában: Barack Obama amerikai elnök például a kezdetektől használja készülékeit. Elnöki hivatalba lépését követően is ragaszkodott a telefonjához, bár egy titkosított hívásokat biztosító modellre kellett lecserélnie azt, amelyről csak néhány védett számot lehet tárcsázni, kizárólag védett bázisállomásokon keresztül. Az amerikai elnök mellett Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is a márkára esküszik - feltehetően ők sem az alapmodellt használják a hívásokra.

Ámokfutni kezdett a BlackBerry vezetője

A felhasználók milliói azonban inkább az Andriodra és az iOS-re esküsznek, nem csoda, hogy John Chen, a vállalat vezetője a héten ámokfutásba kezdett. Nyílt levelet írt az amerikai kongresszusnak, amelyben azt sürgeti, hogy tegyék kötelezővé az amerikai technológiai cégeknek, hogy minden mobilplatformra készítsék el alkalmazásaikat, ne csak a vezető platformokra - az iOS-re és az Androidra.

Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház előtt a BlackBerryjével Forrás: AFP/Yuri Gripas

Chen elképzelésének pedig nincs sok köze a realitáshoz: bajos lenne vállalatokat gazdaságilag irracionális lépéseskre kötelezni - márpedig a BlackBerry még a Microsoftnál is kisebb, néhány százalékos részesedéssel bír. Nem véletlen, hogy még a vezető amerikai videós szájt, a Netflix sem fejlesztett appot BlackBerryre - az ehhez hasonló szolgáltatások hiánya miatt pedig a készülékek nem elég vonzók a vásárlóknak. Ugyanezzel a problémával küzd a Microsoft is.

Igen, mobilon is lehet e-mailezni

Pedig legalább egy évtizeden át a BlackBerry készülékei voltak a legjobbak mobilinternetezésre. A cég védjegye volt a kényelmes gépelést biztosító teljes QWERTY-billentyűzet, amivel sokkal könnyebb volt e-maileket írni, mint a butamobilok számgombjain. Az emberek többsége a cég első mobiljának megjelenésekor még nem használtak okostelefont, bár a BlackBerry 5810-es készülék sem volt tökéletes: például hívásokat csak vezetékes headsettel lehetett bonyolítani rajta, mivel nem volt beépített mikrofonja és hangszórója.

Maga a földi szeder márkanevet - a BlackBerry-t - első termékéről, egy üzenetküldésre is alkalmas személyhívóról kapta a Research in Motion néven induló cég, a gombok a növény terméséhez hasonló mintázatúak. Ellenben a beérkező e-mailek még a 3G és 4G mobilhálózatok megjelenése előtt is villámgyorsan jelentek meg a BlackBerryk képernyőjén. Ehhez szükség volt egy egyedi ötletre: minden telefonhoz egy saját fiók jár, az erre érkező leveleket a cég szerverei fogadják. Ha új üzenet érkezett, a rendszer csak egy apró, így gyorsan kézbesíthető értesítést küld ki a készülékre.

A BlackBerry 5810-esen csak headsettel lehetett telefonálni Forrás: BlackBerry

A teljes üzenet csak akkor töltődik le, ha a felhasználó rábök az üzenetre. Ráadásul minden adat tömörítve érkezik a hálózaton, ezért a lassú netkapcsolaton is sokkal gyorsabb az e-mailezés, mint a riválisoknál. A technológia annyira hatékonyan működik, hogy még 2009-ben is készült olyan Blackberry, ami sem wifit, sem 3G-t nem támogatott, csak fapados GPRS-t használt - cserébe üzemideje is jó volt.

Életre kel a BlackBerry-forradalmár

Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati országokban az internetes generáció kedvencévé vált a BlackBerry. Míg Magyarországon a leginkább üzletemberek kezében lehetett BlackBerryt látni, például Nagy-Britanniában a fiatalok is előszeretettel választották a cég olcsóbb modelleit, mert ezeken a drága SMS-ezés vagy hívások helyett gond nélkül tudtak egész nap chatelni ismerőseikkel megfizethető áron.

A szupergyors e-mailezéshez a készülékek mellett nélkülözhetetlenek a BlackBerry saját hálózati szolgáltatásai és berendezései, amelyek zárt rendszerként működtek. E technológia egyfajta mellékhatásaként születtek meg a BlackBerry-forradalmárok. Az elnevezést a 2011-es londoni zavargások alatt alkották meg, ennek megszervezésében ugyanis központi szerep hárult a Blackberry Messenger (BBM) nevű üzenetküldő szolgáltatásra.

A cég legújabb mobiljainak bemutatója Forrás: AFP/Manjunath Kiran

A titkosított, privát chathálózaton úgy tudtak megmozdulásokat szervezni a tüntetők, hogy tevékenységüket - akkor még - nem tudták lehallgatni a hatóságok (legalábbis anélkül, hogy beépülnének a tüntetők közé). Később persze már a BlackBerrynek is hozzáférést kellett biztosítania - törvényben meghatározott esetekben - az üzenetek monitorozására.

Nálunk gyártották, mégsem vette senki

Magyarországon sohasem volt népszerű a BlackBerry - tudtuk meg a magyar mobilszolgáltatóktól, és ezt megerősítette az Origónak a cég telefonjaival foglalkozó blogot és webboltot működtető Koi Tamás is. Pedig a Nokia mellett korábban a BlackBerry is Magyarországon gyártotta egyes telefonjait: Zalaegerszegen és Tiszaújvárosban, de a gyártó költségcsökkentési törekvéseinek részeként Ázsiába telepítette át az összeszerelést.

A Passport modell viszonylag sikeres lett Forrás: AFP/Sajjad Hussain

E sorok írásakor egyetlen magyar mobilcég fogyasztói kínálatában sincs BlackBerry készülék, ami nem véletlen, a márka ugyanis inkább a nagyvállalatok kedvence. Jelenleg csak a BlackBerry telefonjain lehet a használatot olyan szigorúan korlátozni, mint egy céges számítógépen. Ha a rendszergazdák nem szeretnék, a készülék nem engedi használni a kamerát, vagy akár a telefonkönyv bejegyzéseinek lementését sem. Nem véletlen, hogy bár mindkét cég cáfolta az erről szóló pletykákat, a Financial Post értesülései szerint a Samsung meg akarja venni a kanadai gyártót.

Most dőlhet el, megmenekül-e

A Blackberry hanyatlásának kezdete valószínűleg az iPhone 2007-es premierjéig vezethető vissza, bár a kanadai cég csúcspontját egy évvel később, a BlackBerry 9000-es telefon bemutatásakor érte el. Sem előtte, sem utána nem tudott olyan sokat eladni egyetlen más telefonjából sem. Hiába próbálkozott a vállalat utánozni riválisait: a billentyűzet nélküli, érintőképernyős telefonjai sem váltak világsikerré, pedig felszereltségük nem sokban tér el egy hasonló árú androidos telefonétól.

Visszanyúl a gyökerekhez a BlackBerry Classic - ez a mobil menti meg a céget? Forrás: BlackBerry

Koi Tamás szerint nem érdemes még temetni a BlackBerryt, mivel a cég ma már nem elsősorban készülékeladásaira támaszkodik. Ehelyett mobilos szoftvereket árusít, amelyek mindegyik rivális gyártó rendszerével kompatibilisek, és elsősorban vállalati felhasználásra valók. A cég legújabb telefonjával azért visszatér gyökereihez: a néhány héten belül érkező BlackBerry Classic a megszokott billentyűzettel lesz felszerelve, támogatja a 4G-t, jó minőségű kamerával van felszerelve, és az üzemideje is elég jó lesz - mindezt egy középkategóriás Android-mobil áráért.

Kevesen tudják, de a BlackBerry az autóiparban is megvetette lábát a QNX nevű szoftvercég tulajdonosaként: ez a rendszer mintegy ötvenmillió jármű fedélzeti szórakoztatórendszerét használja, például a Volkswagenekben is ezt használják. A szoftver a tolatókamerák kezelése mellett valós idejű forgalmi adatokat, hangvezérlést és a Google Maps és Street View szolgáltatások elérését is biztosítja. A CES-en a QNX már egy Maserati sportautó koncepcióváltozatát is kiállította, amelyet szenzorain keresztül a szoftver vezetni is képes.