A Kaspersky Lab és a BioNyfiken biohacking közösség azt vizsgálta, milyen következményekkel járhat, ha az internet egyre inkább a részünkké válik. Mi történik, ha a privát kulcsunk a bőrünk alatt található? Ha valaki kezet fog velünk, akkor a virtuális másolatunkká válhat? Követhet valaki, bárhová is megyünk?
Ma már nem kell hollywoodi kasszasikereket nézni vagy sci-fi regényeket olvasni ahhoz, hogy implantátummal ellátott emberrel találkozzunk. A beültethető segédeszközök - mint a pacemaker, az inzulinpumpa, a hallókészülék és agyat stimuláló rendszerek - egyre szélesebb körben válnak elfogadottá.
Vannak, akik azonban nem egészségügyi okokból, hanem kényelmi szempontból ültetnek be a bőrük alá okoseszközöket, chipeket, lapkákat. Így egyetlen kézmozdulattal zárakat nyithatnak ki, vásárlásokat végezhetnek és hozzáférhetnek számítógépes rendszerekhez. Jogosan merül fel a kérdés, aggódni kell-e amiatt, hogy egyre több személyes, ellopható adatot tárolunk a testünkben?
A BioNyfiken élenjár abban, hogy elfogadtassa a tömegekkel a beültetett chipek használatát. Véleményük szerint egy bőr alatt elhelyezett okos implantátum hordása nem sokban különbözik egy fülbevaló vagy egy tetoválás viselésétől, és egyre többen fognak felszerelkezni NFC-kompatibilis implantátumokkal.
A fő trend az, hogy előbb gyorsan piacra viszik a termékeket, és a biztonsági szempontokkal csak utólag foglalkoznak, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. Bár az okos implantátumok régóta megjelennek a scifi művekben, a mindennapi következményekkel kevesen foglalkoznak. A nyfiken szó kíváncsit jelent svédül, és amikor ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására kerítünk sort, mi is nagyon kíváncsivá válunk - mondta Patrick Mylund Nielsen, a Kaspersky Lab vezető biztonsági kutatója.
"Az okos implantátumok megjelenését az ember-gép interakció fontos mérföldkövének tartom, amelynek jelentősége hasonló az első windowsos munkaasztal vagy az első érintőképernyő bemutatásához. Az érintéssel történő azonosítás természetes módszer az emberek számára, a PIN kód és a jelszó nem az. Minden újabb eszköz, legyen az egy kulcscsomó vagy mágneskártya, amit magunkkal kell vinnünk az azonosításhoz, csak egy újabb felesleges tárgy, amely összekuszálja az életünket.”
A közös, nyílt kutatási projekt célja, hogy ezen chipek sérülékenységének feltárása mindennapos használat közben, illetve azonosítani kivédésük módját. Svédországban már számos olyan épület található, mint az Epicenter, ahol rendszeresen használnak NFC-lapkákat kiváltva ezzel más eszközöket.
Maga Eugune Kaspersky, a cég elnöke és vezérigazgatója nem szereltetné fel magát ilyen chippel, ugyanakkor megérti, hogy a technológiai fejlődést nem lehet megállítani. Remélik, hogy a kutatók nem találnak majd aggodalomra okot adó problémát, mindenesetre biztosra akarnak menni, hogy még elterjedése előtt megvizsgálják a viselés összes lehetséges következményét.