Az EU beintett a Facebooknak

Uniós zászlók az Európai Központi Bank frankfurti épülete előtt

Az Európai Bíróság döntött: megvédi az uniós állampolgárok adatait az amerikai Nagy Testvértől. A felhasználókról Európában tárolt információk nagyobb védettséget élveznek. Az új szabályozás legjobban a Facebookra nézve lehet ártalmas.

Érvénytelenítették azt az adatforgalmi megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok között szabadon szállítsanak adatokat a techcégek.

A Facebook, a Google és a Twitter eddig könnyedén mozgathatta az uniós felhasználókról szóló információkat,

lévén amerikai székhelyű cégekről van szó, és ezáltal kevésbé szigorú előírásokat kell betartaniuk. Ez azonban mostantól nem lehetséges.

A közösség 80 százalékát érinti a megállapodás eltörlése Forrás: AFP/Josh Edelson

A mostani döntés az Egyesült Államokon és Kanadán kívül élő felnőtt magánszemélyeket érinti, akiket a közösségi oldalak európai központjai szolgálnak ki. Írországban tárolja például a Facebook az európai, ázsiai, afrikai és ausztráliai felhasználók adatait is.

Ez a teljes Facebook-közösség 80 százaléka:

több mint egymilliárd fő, vagyis a globális internethasználók mintegy 30 százaléka.

A bíróság döntése így ezen felhasználók szerződését érinti.

Egy fecske csinált nyarat

Az adatforgalmi megállapodás elleni küzdelem több évre nyúlik vissza. Max Schrems, az akkor még végzős joghallgató és aktivista az Edward Snowden által kirobbantott kémbotrány hatására megkereste a Facebook európai központját, hogy megtudja, miként védik adatainkat a techcég munkatársai. Abból indult ki, hogy

az amerikai kormány mindent átvilágított.

A titkosszolgálat könnyedén kikérhette az amerikai cég ír szerveren tárolt adatait, vagyis az európai facebookozókról szóló információkat is a 2000 óta érvényben lévő Safe Harbor által.

Max Schrems a bíróság ítélethozatalán Forrás: AFP/John Thys

Amikor Schrems a cég adatkezelése iránt érdeklődött, a Facebook lepattintotta, mondván: az EU-nak érvényes adatkereskedelmi egyezménye van Amerikával, és nem tartoznak elszámolással a kikért gigabájtok részleteiről.

A fiatalember az EU legfelsőbb bírói szervéhez, az Európai Bírósághoz fordult.

Kezdeményezésére per indult öt nagy amerikai technológiai cég – az Apple, a Facebook, a Microsoft, a Skype és a Yahoo – adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban. Az akkor már bécsi jogász Schrems egy több ezer fős közösség képviseletében járt el.

De mi volt Schrems baja a Facebookkal?

– Nem kérnek engedélyt a személyes adatok felhasználása előtt.
– A portál önként hozzájárult az NSA Prism nevű hírszerzői programjához, amelynek keretében adatokat adott át a hivatalnak felhasználóiról, így üzenetekhez, fotókhoz, videókhoz, elküldött fájlokhoz és közösségi tevékenységhez adtak hozzáférést.
– A közösségi oldal külső honlapon keresztül is adatokat gyűjt a lájkgombja segítségével.
– A felhasználói szokásokat megfigyelik és elemzik.
– A Graph Search közösségi kereső kémeszközként is használható.
– Adatokat továbbítanak jogosulatlanul harmadik félnek, így külső alkalmazások számára.
Az adatvédelmi szabályzat nem felel meg az uniós jogszabályoknak.

Az utolsó meghallgatáson tavasszal már elhangzott egy uniós jogtanácsos szájából az a mondat, hogy

"Ha van Facebook-fiókja, fontolja meg a megszüntetését."

Ezek után kevéssé volt meglepő, hogy az Európai Bíróság végül a mai napon a Safe Harbor felbontása mellett döntött.

Ideje volt cselekedni

Noha sokan tartanak tőle, hogy ez a lépés együtt jár majd a közösségi média és a techbirodalmak Európából való kivonulásával, egyelőre

nem kell attól félni, hogy örökre beadja a kulcsot a Facebook.

Az azonban biztos, hogy új, hatékony megoldásokkal kell előállnia, ha továbbra is európai szerverekről kívánja kiszolgálni az Amerikán kívüli közösséget.

"Az elsődleges szempont az adatvédelem javítása. Túl sokat beszélünk róla, hányszor sértik meg a személyes adataink védelméhez fűződő jogot, ideje tenni is valamit" – nyilatkozta korábban Schrems az Origónak.

Kérdés, milyen együttműködés lép a Safe Harbor helyébe. A cél egyértelműen az uniós jogszabályok betartása, a nagyobb átláthatóság és ellenőrizhetőség, hogy a felhasználó átvehesse az irányítást az adatai felett.