2017 júniusától az Európai Unión belül megszűnnek a külföldi mobiltelefon-használatra kivetett barangolási (roaming) díjak azt követően, hogy a parlament megszavazta az új távközlési csomagot.
"Mindenki régóta várja a barangolási felárak eltörlését"
– mondta a szabályozásért felelős Pilar del Castillo spanyol néppárti képviselő.
"A megállapodásnak köszönhetően Európa lesz a világ egyetlen térsége, ahol garantált lesz a nyílt internet és a netsemlegesség. A netsemlegesség elvét mind a 28 tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, így az unióban nem lesz többé kétsebességes net.
Ezentúl törvényt sért az, aki extra díjért jobb hozzáférést biztosít."
A képviselők nem fogadták el a tanács álláspontjának módosítását célzó javaslatokat, ezáltal elfogadták az új jogszabályt, habár
számos techóriás – Netflix, Kickstarter, Tumblr, Vimeo és Reddit – a változtatások elfogadására biztatta a képviselőket.
A mobilhívásra, SMS-küldésre és mobilinternetre kivetett roamingdíjak csak 2017. június 15-től szűnnek meg az Európai Unióban, Liechtensteinben, Izlandon és Norvégiában.
2016. április 30-tól a belföldi árakra rakódó roamingfelár nem lépheti túl a
A bejövő hívások díját még az idén meghatározzák, várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz a kimenő hívásokénál.
Ha a mobilszolgáltató bizonyítani tudja, hogy nem tudja fedezni a roamingdíj megszűnésével felmerülő költségeit, ami a belföldi árak emelkedéséhez vezethet, akkor az állami szabályozó hatóság (Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, NMHH) a kivételes körülményekre hivatkozva
engedélyezhet egy minimális felárat a költségek fedezésére.
A képviselők elérték, hogy a nemzeti hatóságok módosíthassák vagy elutasíthassák a felárat.
A szolgáltatók a tisztességes használat jegyében és a szakadatlan roamingot jelentő visszaélések elleni védelemként
bizonyos esetben felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat.
Ennek az összegnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a roamingfelárra jelenleg érvényes felső korlát. A pontos részleteket a későbbiekben dolgozza ki a bizottság és a távközlési hatóságok.
Az internet-hozzáféréshez való joggal kapcsolatos egyértelmű szabályokat is lefektették. Ennek értelmében a tartalmak egységes kezelésére kötelezik az internetszolgáltatókat, azaz
a szolgáltatók nem blokkolhatnak vagy lassíthatnak tartalmakat,
alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, bárki is legyen a feladó vagy a fogadó fél.
Így az Európában eddig a szolgáltatók negyede által blokkolt VoIP-szolgáltatások – mint a netes hívást biztosító Viber vagy Skype – a jövőben minden hálózaton elérhetők lesznek. Ez az uniós felhasználók 20 százalékát érinti.
Felmentést csak:
ad.
Ha mégis bele kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább, fogalmaz a jogszabály.
A szolgáltatók ugyanakkor
továbbra is biztosíthatnak különszolgáltatásokat,
például bizonyos szolgáltatásokhoz szükséges jobb internetkapcsolatot, de csak akkor, ha ez nem rontja az internetelérés általános minőségét.
Sokan attól tartanak, a tartalomgyártók majd fizetnek a szolgáltatóknak, és így érik el, hogy a gyorsabb "belső sávon" érjék el a felhasználót – ez pedig éppen a semlegesség kárára megy.
Ahogy bizonyos szolgáltatások nem számítódnak bele az adatkeretbe: ilyen például a Twitter és a Facebook használata egyes belgiumi szolgáltatóknál.
Ha egy belga mobilon facebookozik, az nem eszi a keretet.
Vagy a hazai szolgáltatók saját appjai: például a Red Mozi a Vodafone vagy a TVGO a Telekom bizonyos előfizetéseivel.
Nem elég garancia
"A szabad és nyílt internet biztosítása az európai állampolgárok számára nem egy opció, hanem kötelesség. A jelenlegi jogszabály e téren hagy kivetnivalót maga után. (...) azon része, amely alapján a szolgáltatók a különböző adatfolyamok között különbséget tehetnek, és bizonyos szolgáltatásokat pozitív diszkriminációban részesíthetnek elfogadhatatlan. A kitétel, miszerint a szolgáltatóknak egyébként 'biztosítaniuk kell, hogy az általános internethozzáférés minőségét ez nem csorbítja', nem ad elég garanciát" - fogalmazott Szanyi Tibor EP-képviselő közleményében.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői sem szavazták meg a roaming díjakat még évekig fenntartó javaslatot. Mint fogalmaztak: "A közelmúltban láttunk már olyan kísérletet, amikor a magyar kormány próbálta megadóztatni, korlátozni az internethasználatot. A DK ezt akkor is elutasította, most európai szinten sem fogjuk támogatni az internet semlegessége elleni törekvéseket."
A képviselők gondoskodtak arról, hogy az internetszolgáltatóknak egyértelműen
el kell magyarázniuk a ténylegesen várható fel- és letöltési sebességet
a szerződő felhasználóknak – szemben a hirdetésben szereplővel.
Ha a későbbiekben nagy az eltérés, akkor a felhasználónak joga van kompenzációra, például a szerződés felmondására vagy anyagi kárpótlásra. Magyarországon az NMHH felelőssége lesz ellenőrizni, hogy az eltérés szerződésszegésnek minősül, vagy sem.
A felhasználók augusztus óta maguk is ellenőrizhetik a net sebességét az NMHH oldalán.
Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.