Nap mint nap osztjuk tovább a legtündéribb macskás (vagy éppenséggel táncoló robotos) videókat, a közösségi médiában minden az emojik, animált matricák és végtelenített mozgóképek körül forog.
Ahogyan azt Mary Meeker idei internetes trendekről szóló tanulmánya is megerősíti,
a világhálót rohamtempóban hódította meg a videó
– abból is a minél rövidebb változatok.
Az olyan techóriások, mint a Facebook és az Apple idei újdonságai is mind erre következtetnek.
A Facebookon rövid mozgóképet is beállíthatunk profilképnek (ez első körben még csak az Egyesült Államokban működik). Ez azonban nem .gif formátumban lesz, hanem egy folyamatosan ismétlődő minivideó képében.
Ilyet a legkönnyebben egy új iPhone 6S és 6S Plus mobillal készíthetünk. A készülékkel beépített funkcióként érkezett ugyanis a Live Photos. Ha bekapcsoljuk, minden egyes fotó elkészülése előtti és utáni 1,5 másodpercet is megörökíthetjük, végeredményben "bemozdítva" a képet.
Az Instagram egy hete rukkolt elő a Boomerang nevű alkalmazással. Ezzel egy másodperces, gifszerű videókat készíthetünk, és már a megjelenése napján hatalmas sikert aratott. A gifek nyomdokain haladó rövidke videók sorra lepik el az internetet, de még mindig imádjuk a hagyományos formátumot is.
Az apró, hang nélküli gifek már több mint 25 éve a netes kultúra részei, és
bár ez az egyik legrégebbi netes képformátum, sosem volt ennyire kedvelt,
mint napjaink médiájában.
Egykor még főleg weboldalak díszítésére szolgáltak a mozgó-villogó animációk, ma pedig leginkább közösségi oldalakon, fórumokon és csevegőappokban használjuk őket érzéseink kifejezésére. A tavasszal megújult Facebook Messengerhez például rengeteg ilyen kiegészítő érkezett.
A gifek ma már a szórakoztatás falatnyi eszközei, amivel kifejezhetjük a döbbenetet, a szarkazmust, a gúnyt, vagy egyszerűen csak jót derülünk rajtuk.
Az első világszerte elterjedt gifre még a húszas éveikben járó olvasók is emlékezhetnek: a táncoló babát 1996-ban készítette el John Woodell egy videóból.
A motívum aztán számos filmben, sorozatban, klipben, reklámban és videojátékban is megjelent.
A Graphics Interchange Format (GIF) néven bemutatott képformátum azonban már jóval korábban létezett, első verzióját 1987-ben mutatta be a CompuServe. Minden magára valamit is adó honlapon volt mozgó e-mail jel (@) vagy pörgő földgömb.
Az új webes technológiák megjelenésével aztán a gif majdnem teljesen eltűnt a süllyesztőben, de
a gyorsan terjedő internetes mémek és cinemagramok életben tartották, sőt, feltámasztották.
Azóta az internet egyik legkedveltebb szórakoztató eleme. Elterjedését segítették az olyan szolgáltatások, mint az Imgur, a Tumblr és a Giphy.
A "gifelést", azaz a gif készítését takaró igét 2012-ben választották az év szavának az amerikai Oxford szótár szerkesztői. Nem is maga a képformátum, hanem a rövid, egy-egy eseményre reflektáló mozgókép készítése kapta az elismerést.
"A gif a popkulturális mémek hordozójából komoly,
a tudományban és az újságírásban is használt eszközzé vált"
– fogalmazott akkor Katherine Martin, az amerikai Oxford University Press vezető szerkesztője.
A gifek népszerűségének egyik oka az, hogy a használata lényegesen kényelmesebb és gyorsabb, mint a hosszú videóké.
A videók elindításához és betöltéséhez nem csak sávszélesség, de idő is kell,
ám a felhasználók nagy része lusta rákattintani a lejátszás gombra, vagy egyáltalán nem érdekli őket.
A sokak számára idegesítő, automatikusan elinduló Facebook-videók célja is ennek a lépésnek a kiküszöbölése volt, és az azonnali figyelemfelkeltés.
Az érdeklődést másodpercek alatt kell felkelteni:
erre jó az önállóan mozgásba lendülő gif, ami képes többet mondani ezer szónál.
Tömör és kifejező közlési formája miatt az újságírásban is egyre gyakrabban használják, főleg azért, mert komplett történetek, folyamatok ábrázolására is alkalmas. Ezen a képen például az NBA története szerepel egyetlen gifbe sűrítve, de azt is megnézhetjük, hogyan láttuk a Plutót az elmúlt nyolcvan évben.
A New York Times szerint a gif látványos feltámadására a mobil platform térnyerése is rátesz egy lapáttal. A mai készülékek már nem támogatják a Flash technológiát, a gif pedig remek alternatíva az animációk kiváltására.
Sokkal többet nyom azonban a latba, hogy miután a csevegőappokba költöztek,
egyre többet kommunikálunk velük.
A Messengerhez külön letölthető Giphy alkalmazás könyvtárában minden érzésre és helyzetre akad legalább egy gif, legyen az egy sóhaj, egy ismert mém vagy egy sorozatból kivágott jelenet.
Hogy a gif nem csak az unatkozó tinédzserek szórakozása, bizonyítja az is, hogy a cégek marketingstratégiájában is egyre több teret kap ez a formátum. A Giphy kreatív csapatát például olyan nagy nevek kérték fel gifek készítésére, mint a KitKat, a Bacardi és a Toyota.
A Paramount Pictures egyenesen a Terminator Genisys promójához foglalkoztatta a cég szakembereit, hogy a filmből készített jelenetekből készítsenek a tinédzserek számára vonzó, tovább osztható mozgóképeket.
A Tumblr Creatrs nevű szolgáltatása idén januárban indult. A gyakorlatban egy reklámügynökség: az alkotókat köti össze a márka képviselőivel. A legyártott videókkal, miniblogokkal és mozgóképekkel
főleg az új évezred gyermekeit próbálják megcélozni.
"A gif az első számú tartalom, amit akarnak" – mondta David Hayes, a Tumblr kreatív vezetője. Az általa irányított csapat az elmúlt hat hónapban háromszor annyi kampányt készített el, mint tavaly, a tartalom 90 százaléka volt gif.
A gif népszerűsége számokban:
Ha üzenetküldésről van szó, akkor egyre inkább kaphatók vagyunk a személyesebb megoldásokra. Bár a gif és a matrica kifejező, mégsem "mi" vagyunk. Az olyan népszerű üzenőappok, mint a WhatsApp vagy a Messenger nem hiába él a hang- és videohívás, illetve -üzenetek lehetőségével.
Hogy
a képernyőn való bogarászás helyett jobban szeretünk beszélni,
arra a népszerű kínai közösségi app, a WeChat a legjobb példa. A kínaiak kevesebb mint napi két szöveges üzenetet küldenek, mert sokkal szívesebben használják a rövid hangfelvételeket.
Pekingben mindennapos látvány, hogy az emberek
úgy beszélnek a metrón, mintha walkie talkie-znának,
a chatablakok pedig javarészt lejátszható hangklipekből állnak, és csak elvétve tartalmaznak szöveget. Hasonló látványt nyújt az argentinok WhatsApp-ablaka: inkább hangüzenetek küldenek szöveg helyett.
A videochat is virágzik, ebből sem akar kimaradni senki. A Viber és a Snapchat tavaly építette be a videoüzenet lehetőségét, de vannak kifejezetten erre fejlesztett appok is, mint például a Glide.
A kínai WeChat októberben rukkolt elő a többszemélyes videobeszélgetéssel. Hasonlóan járt el a Skype: a csoportos csevegéshez ráadásul már regisztrálni sem kell, elég, ha egy felhasználó meghívót küld a többi tagnak.
Úgy tűnik, hogy a végtelenített, vicces mozgóképek mellett ez a következő meghatározó trend az internetes kommunikációban. Kérdés: mit hoz majd a jövő, és vele együtt a hologramok, a virtuális és kiterjesztett valóság?