Lejárt a határidő, Európa, illetve az Egyesült Államok képviselőinek pedig nem sikerült megállapodniuk az új adatforgalmi megállapodásról. A korábban életben lévő Safe Harbourt tavaly októberben érvénytelenítették.
Az egyezmény segítette elő, hogy az olyan techóriások, mint a Facebook, a Google és a Twitter könnyedén szállítsa az uniós felhasználóik adatait az Atlanti-óceán egyik oldaláról a másikra.
A 2015. októberi döntés és a mostani tárgyalás is az Egyesült Államokon és Kanadán kívül élő felnőtt magánszemélyeket érinti, akiket a közösségi oldalak európai központjai szolgálnak ki. Írországban tárolja például a Facebook az európai, ázsiai, afrikai és ausztráliai felhasználók adatait is.
Ez a teljes Facebook-közösség 80 százaléka:
több mint egymilliárd fő, vagyis a globális internethasználók mintegy 30 százaléka.
Az egyeztetés tehát ezen felhasználók szerződését érinti.
Jogi szakértők szerint azonban a határidő lejárta nem feltétlenül és közvetlenül probléma. "Ez eleve csak egy türelmi idő volt, amit különböző adatvédelmi hatóságok viszonylagos egyetértésben állapítottak meg" – fogalmaztak.
Az európai parlament jogi bizottsága hétfőn tart ülést, ahol Vera Jourová biztos nagy valószínűséggel
bejelenti a Safe Harbour 2.0-t.
Az adatvédelmi szervezetek európai koordinációs testülete, a 29-es munkacsoport pedig kedden ül tárgyalóasztalhoz, hogy álláspontjukat véglegesítsék. Vélhetően szerdán közlik, mire jutottak.
Ugyanakkor a New York Times úgy tudja, nem lesz egyszerű közös nevezőre jutniuk az érintett feleknek. A leginkább vitatott pont az,
hogyan tudnák az európai netezőket megóvni az amerikai Nagy Testvér megfigyeléseitől,
és hogyan tudnak orvoslattal élni, amennyiben mégis sérülnek a jogaik.
Az Egyesült Államokban ugyanis sokkal lazább előírásokat kell betartaniuk a cégeknek. A 2000 óta érvényben lévő Safe Harbour pedig lehetővé tette, hogy az amerikai titkosszolgálatok kikérjék az amerikai techcégek európai szerveren tárolt adatait, azaz például az európai facebookozókról szóló információkat.
Erre a tényre Max Schrems, osztrák jogász és aktivista hívta fel a figyelmet, aki az Edward Snowden által kirobbantott kémbotrány hatására feltette a kérdést a Facebook európai központjának: miként is védik az adatokat? A cég persze lepattintotta azzal, hogy az EU-nak érvényes adatkereskedelmi egyezménye van Amerikával, és
nem tartoznak elszámolással a kikért gigabájtok részleteiről.
A fiatalember ekkor az EU legfelsőbb bírói szervéhez, az Európai Bírósághoz fordult. Kezdeményezésére per indult öt nagy amerikai technológiai cég – az Apple, a Facebook, a Microsoft, a Skype és a Yahoo – adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban.
Az utolsó, egy évvel ezelőtti meghallgatáson már elhangzott egy uniós jogtanácsos szájából ez a mondat:
Ha van Facebook-fiókja, fontolja meg a megszüntetését."
Ezek után kevéssé volt meglepő, hogy az Európai Bíróság végül a Safe Harbour felbontása mellett döntött.
Sokan tartanak attól, hogy ez a lépés együtt jár majd a közösségi média és a techbirodalmak Európából való kivonulásával. Annyi biztos, hogy a Facebooknak új, hatékony megoldásokkal kell előállnia, ha továbbra is európai szerverekről kívánja kiszolgálni az Amerikán kívüli közösséget.
Kérdés, milyen együttműködés lép a Safe Harbour helyébe. A cél egyértelműen az uniós jogszabályok betartása, a nagyobb átláthatóság és ellenőrizhetőség, hogy a felhasználó átvehesse az irányítást az adatai felett.