Mi más lehetne a magyarázata annak, hogy a legújabb asszisztens is női nevet kapott, mint az, hogy a férfi fejlesztők egyszerűen
a tökéletes nőt akarják megalkotni.
A nőt, aki kitalálja a gondolatainkat, aki fáradhatatlanul menedzseli az életünket, aki olyan pizzát rendel, amilyet épp szeretnénk. Emellett tisztában van a legújabb technológiai megoldásokkal, és folyamatosan fejlődik mellettünk.
Virtuális asszisztensre persze születtek már megoldások minden nagy technológiai vállalatnál. A Microsoft Cortanának nevezte el (versenyben volt még a Naomi is mint név), az Apple a skandináv Sirit választotta,
egyedül a Google mellőzte a nemi identitás meghatározását,
és a Google Now lett a befutó. De most itt van Viv, egy újabb készséges nő.
Vivet azok alkották, akik Sirit, az Apple asszisztensét is. A szakemberek már évekkel ezelőtt elhagyták a cupertinói céget, mert az Apple alaposan megcsonkította egy pont nullás fejlesztésüket. Siri egyszerű chatbottá butult vissza, amikor 200 millió dollárért megvették, és játszóterét az iOS-re korlátozták be.
Pedig Siri is nagyon szép reményekkel indult útjára.
Ezek a remények most húgában, a független Vivben kaptak új felületet.
Viv egy álomnő. A teste cserélhető, hiszen mindegyik eszközünkön futtatható, de mégis az esze miatt fogjuk szeretni. A bemutató egyik nagy ígérete, hogy
olyan párbeszédet folytathatunk vele, mintha egy élő ember volna.
Komplex feladatokat is megért majd, mégpedig azért, mert nem előre programozott válaszai vannak, hanem minden egyes kérdésnél kapcsolatba lép az általa ismert alkalmazásokkal és tudásbázisokkal. Sőt, ha valamire nem talál egyértelmű megoldást, akkor arra saját kódot generál. Így értelmez is.
Kombinál
Egy egyszerű példával illusztrálva: a mostani asszisztensek képesek megmondani, hogy „hol született Kossuth Lajos”, és azt is meg tudják mondani, hogy „melyik megyében van Monok”, de ha a két kérdést kombináljuk: „Melyik megyében van Kossuth Lajos szülőfaluja?”, akkor megáll a tudomány.Az első éles bevetés már megtörtént, a frissen élesített rendszerlánynak azt az utasítást adták a szemlátomást kissé izgatott alkotók, hogy "Rendelj egy pizzát az irodához legközelebb lévő Pizz’a Chicagóból!" A kérdésben a mesterséges intelligencia szempontjából
több csapda is megbújt,
de Viv csupán annyit kérdezett vissza: milyen feltéttel szeretnéd?
A rendelést aztán menet közben többször is variálták, mindezt szóban, anélkül, hogy billentyűzethez kellett volna érni. Negyven perc múlva a megfelelő pizzával csöngetett a futár.
Viv legfontosabb képessége az összetett problémák elemzése és értelmezése, valamint az, hogy már jelenleg is együttműködik több mint negyven alkalmazással. Nem egy Google-keresés a válasza, nem is a pizzéria honlapját dobja fel lehetőségként, hanem kapcsolatba lép az étteremmel, és elintézi azt, amit kérnek tőle.
„Sirivel ellentétben nem csak 50-60 témában tud majd megoldást adni a kérdéseinkre, hanem akár 5000 különböző területen talál majd választ nekünk” – mondta Dag Kittlaus fejlesztő, aki megmutatta, hogy milyen
komplex kérdésekre tud válaszolni a virtuális lány.
Egyelőre negyvenkét különböző területen, de az integráció és a tudásbázis folyamatosan bővül.
Viv talán egyetlen hibája, ha annak lehet nevezni, hogy a beléprogramozott kapcsolatokon és felületeken nem tud túllépni.
Gyakorlatilag bekorlátozták a szupercsajt, üzleti okokból.
Ha például szállást keresünk, akkor csak a Bookingról fog választani. Ha egy fuvar kell, akkor csak Ubert hív.
Összességében mégis egy sokkal nyitottabb platform lehet majd, mint amilyen a megjelenésére lebutított Siri lett. Sokkal több cég tud majd csatlakozni az elérhető szolgáltatások köréhez, vagy építheti be rendszereibe az immár függetlenül fejlesztett virtuális lányt.
Felhasználói oldalról az, hogy nekünk ezekből mire van szükségünk, szintén személyre szabható lesz. Tudni fogja, mik a preferenciáink, mire kerestünk rá korábban.
Tudni fogja azt is, hogy milyen eszközről használjuk éppen, milyen környezetben, és ezt az információt is felhasználja a legrelevánsabb válaszadáshoz. Hiszen nem mindegy, hogy épp egy okosautóban ülünk, és útközben kell segítség, vagy a munkahelyen asztali gépen dolgozunk, esetleg vonaton ülünk egy okostelefonnal a kezünkben.
Viv lehet az első olyan önálló entitás, amelyre (akire?) valóban asszisztenciaként tekinthet a felhasználó. Velünk tanul, kódot ír, elemez, idomul. Önálló. Egy korábbi demonstráción bemutatták, hogy akár nyolc fejlesztővel tud egyszerre, szimultán kommunikálni.
Innentől elég lesz egy dögös hang, és
szárba szökkenhet az első férfi-gép szerelem.
A nő című filmben a Joaquin Phoenix alakította karakter egy válás kellős közepén megvesz egy mesterséges intelligenciával felszerelt gépet, és megkezdődik Theodore és a búgó hangú Samantha kapcsolata.
Rögtön egy hullámhosszra kerülnek, ami nem is csoda, hiszen – ahogy Vivnek is – Samantha tulajdonsága is az, hogy
alkalmazkodik tulajdonosa igényeihez.
Amilyen szomorkásan indul ez a szerelmesfilm, kicsit úgy is ér véget: a tanulékony Samantha meghaladja fizikailag és biológiailag is korlátolt emberi társát, és már az sem elégíti ki, hogy egyszerre több ezer felhasználónak segít, több ezer emberrel cseveg.
Hogy Viv és emberbarátai kapcsolata hogy alakul, akár már idén megtudhatjuk. Hogy milyen platformon és gépeken debütál majd a következő generációs mesterséges intelligencia, még nem tudni.
A négyéves fejlesztés alatt csak az utolsó évben kezdett el befektetőkkel tárgyalni a csapat. Olyan cégektől kapott támogatást, konkrétan 12,5 millió dollárt, mint a Szilícium-völgyi milliárdosok klubjaként is emlegetett Iconiq Capital. A vállalatban olyan emberek pénze csücsül, mint a facebookos Mark Zuckerberg, Dustin Moskovitz és Sheryl Sandberg, a Twitter-vezér Jack Dorsey, illetve a LinkedIn elnöke, Reid Hoffman.
Egyéb cégektől és magánszemélyektől további 10 millió dolláros befektetést kaptak, hogy Vivet csúcsra fejlesszék.