Ahogy átköltözünk mobilokra, úgy költöznek velünk a kártevők - kezdte megnyitóbeszédét Marco Preuss, a Kaspersky Lab kelet-európai vezetője a cég éves konferenciáján, Máltán.
A vírusok immár egyre nagyobb arányban támadják az okostelefonokat, tableteket, hiszen az emberek immár itt kommunikálnak, tárolnak adatokat, élik az életüket. Az idei statisztikákban
ugrásszerű növekedés látható a mobilokat támadó kártevők számában
a tavalyi évhez, és általában a korábbi évekhez viszonyítva.
A hacker pedig lusta fajta, elég egyetlen kártékony kódot létrehoznia,
hogy aztán azt különböző telepítási csomagokba, Android esetén .apk kiterjesztésű fájlokba ágyazza. Így terjesztik el sok készüléken viszonylag gyorsan a kártevőket” - magyarázta Preuss.
Hiszen ha az ember telepíteni akar egy applikációt, éppen egy ilyen telepító csomagot használ. Észre sem veszi, és nem csak egy appot, de azzal együtt egy kártevőt juttat a mobilra.
Épp ezért figyeljünk oda, ha külső, ismeretlen forrásból származó telepítőfájlt teszünk a telefonra. Mert ugyan a Google Play áruházában is előfordultak kártékony kódot tartalmazó appok, a techóriás megszűri és ellenőrzi az appokat, és azonnal eltávolítja, ha gond van vele.
Ahogy a jövő évi CES kütyüshow fő témája is az IoT, azaz a dolgok internete lesz - márpedig az expó minden évben meghatározza a fő trendeket, úgy a Kaspersky Labnál is kiemelt figyelmet kap a hálózatra kapcsolt okoseszközök témaköre.
Már nem csak a mobil, a laptop és a PC lesz hálózatra kötve, de okosodnak a háztartási eszközök, a biztonsági kütyük, energiaszabályozók; szenzor, kamera kerül mindenhová. Ezzel nem csak sokkal több készülékünk lesz hálózaton, de több adatot is gyártunk.
A felhasználóra komoly fenyegetések várnak:
A 2016. harmadik negyedévi adatokból jól látszik, a helyi fenyegetéseknek, azaz a helyi hálózatokon, illetve USB-n, CD-n és DVD-n, egyéb külső tárolókon terjedő kártevőknek a leginkább Ukrajna van kitéve. Az ukrán felhasználók 57,9 százaléka van kitéve ilyen helyi támadásoknak. Őket követi Izrael (38,5%) Szerbia (37,6%) és Dél-Afrika (36%).
Online fenyegetéseknek a szlovénok vannak elsősorban kitéve (23,9%), az ukránok (21,8%), illetve Izrael, Szerbia, Spanyolország, Franciaország (21-17%).
Összességében elmondható, hogy az európai felhasználók átlagosan 33 százaléka találkozott már helyi fenyegetéssel, és átlagosan 15 százaléka esett kibertámadás áldozatául.