A videojátékok nemcsak számos készséget fejleszthetnek, hanem kulcsot is adhatnak az oktatás megreformálásához. Szinte minden játékos úgy érzi, hogy tanult valamit a játékokból, vagy fejlesztette bizonyos képességeit – derült ki a Chio Mozdulj Gamer Mozgalom és a JátékosLét Kutatóközpont nagyszabású, 8000 fő részvételével készült kutatásának eredményeiből.
A felmérés során arra kérték a videojátékok kedvelőit, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyekben jobbnak érzik magukat a játéktapasztalatnak köszönhetően.
A legtöbbször említett készségek:
„Gyakorlatilag a nulláról indulva, tanulás nélkül kerültem be a legjobb húsz közé az angol OKTV-n. Ezt nagyrészt a játékoknak köszönhetem, persze a szüleim és a testvérem is segítettek kicsit" – írta a kutatás egyik anonim résztvevője.
A válaszadók életkora jellemzően 14-26 év között volt, ami lefedi az úgynevezett "Z-generációt".
A nemzetközi tanulmányi felmérések eredményei és a munkaerőpiaci visszajelzések mind azt mutatják, hogy a hagyományos intézményi struktúrák nem tudnak mit kezdeni az interneten nevelkedett Z generációval.
A '90 után születettek ugyanis
hozzászoktak a digitális ingerekhez, a gyors információáramláshoz és a pozitív visszajelzésekhez,
így nehezebb lekötni a figyelmüket a tradicionális oktatási eszközökkel.
„A játékok által fejleszthető képességek, mint a problémamegoldás és a csapatmunka, fontosak a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein is. Nem lenne nehéz beépíteni az oktatásba is azokat a mechanizmusokat, amelyek miatt a játékok kihívást és sikerélményt jelentenek a fiataloknak. A gamifikációt, vagyis a játékosítás módszertanát számos cég sikerrel alkalmazza a munkatársak motiválására – ideje lenne, hogy az iskolában is elkezdjük használni" – mondta Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont munkatársa, a kutatás szakmai vezetője.