Gyászolnak az internetezők is Berlin miatt

Kamion hajtott a tömegbe a berlini karácsonyi vásáron, tizenketten meghaltak, 49-en megsérültek. A világ ismét megdöbbent: az emberek a közösségi médiában fejezik ki együttérzésüket.

Megindult a szolidaritási hullám a berlini terrortámadás után: képek, rajzok és együttérző üzenetek lepték el a világhálót. Ahogy korábban is, a Facebook és Twitter felhasználói adták leggyorsabban a netezők tudtára együttérzésüket.

Megjelentek a #PrayForBerlin, #Pray4Berlin hashtagek, amit a korábbi terrortámadások idején is használtak a felhasználók, a Pray előtag már korábban is a szolidaritási hullámok jele volt.

A #Berlin és #BerlinAttack hashtaget főleg információszerzésre használták, ahogy többen posztoltak az #IchBinEinBerliner és a #Breitscheidplatz címkével is. A hullámra jellemző szimbólum ismét egy kettétört szív volt, illetve a német zászló színeibe burkolózott profilképek.

2016. december 20.

2016. december 20.

2016. december 19.

2016. december 19.

Elfáradtunk a gyászban

Sokan fűzték bele tweetjükbe az #IWantPeace, #StopHatred címkéket is, arra utalva, hogy 2016 tele volt gyűlölettel, félelemmel, terrortámadásokkal. A felhasználók azt üzenték, borzasztónak tartják, hogy ez lassan szokássá válik, egyre több az áldozatokért szóló hashtag, már bevett formulák vannak a szolidaritás kinyilvánítására.

A #JeSuis taggal sok elhunyt ismerőst, hovatartozót, szeretteinket gyászoltuk. Elég csak többek közt Brüsszelre, Nizzára, Párizsra, Münchenre gondolni.

2016. december 19.

2016. december 19.

2016. december 20.

Korábban a terrortámadások után azonnal beállítottak profilképükhöz nemzeti lobogós szűrőt, ez egyre kevésbé tűnik népszerű kifejezési formának. A Facebook ugyan eleinte készített ehhez alkalmazást a közösségi oldalon, a brüsszeli támadáskor ez már elmaradt, ahogy most Berlinnél is.

Helyette külsős alkalmazásokkal lehet elkészíteni a lobogós profilképet, például a Flagify-jal - ezzel manuálisan kell lementeni a képet, majd feltölteni az oldalra.

Kényelmesek mozgalma

Az együttérző posztok, képek, bejegyzések és hashtagek azonban gyorsan lepörögnek a közösségi oldalakon. A kényelmesek mozgalmának nevezett jelenség nincs jó hatással valódi tetteinkre: posztolás után hátradőlünk, mint aki jól végezte dolgát.

A közösségi médiában mutatott együttérzés negatívan hat a valódi tettekre - derült ki a British Columbiai Egyetem kutatói által, 2013-ban elvégzett felmérésből. Ők a jelenséget slacktivism néven definiálták, amit magyarul úgy lehetne leírni, mint a "kényelmesek mozgalma".

Posztolás vagy egy petíció aláírása után az emberek hajlamosak úgy érezni, tettek valami jót, így

kevésbé adakoznak, vagy mennek el önkénteskedni a való életben.

Minél nagyobb nyilvánosságot kap egy bejegyzés vagy egy profilkép leváltása, azaz minél többen nézik meg, reagálnak vagy osztják meg, az emberek annál inkább úgy érzik, valódi erőfeszítést tettek. Ugyanakkor nyíltan úgy beszélnek róla, ha valaki beleköt például a profilkép lecserélésébe, hogy "ez csupán egy apró gesztus".