A mesterséges intelligencia és a robotika sokkal hamarabb olvad be a mindennapokba, mint gondolnánk. Ugyan a legtöbb felhasználó terminátorszerű gépmasinákra gondol, ha mesterséges intelligenciáról van szó, az nem humanoid robotok formájában terjed el először, sőt.
Valójában nagyon aktuális téma: alkalmazzák, amikor az ízlésünknek megfelelő zeneszámokat ajánl a Spotify, vagy amikor kérdezünk valamit a virtuális asszisztensektől vagy egy chatbottól. A legnagyobb techcégek komoly pénzeket ölnek bele az MI kutatásába, mert ezzel
hasznosabb, személyre szabottabb szolgáltatásokat fejleszthetnek.
A Stanfordi Egyetem kutatói részletes tanulmányban jósolták meg azt, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia egy észak-amerikai város életét 2030-ban. A „One Hundred Year Study on Artificial Intelligence” című jelentés Eric Horvitz, a Microsoft Research vezetőjének ötlete volt.
Minden ember ismeri azt a frusztráló érzést, amikor a pirosnál kell hosszú perceket várnia annak ellenére, hogy nincs a közelben elhaladó autó, és simán átmehetne. A közlekedési lámpák egy fix menetrend szerint váltanak, ami cseppet sem hatékony. Ám
a jövőbeni okosított jelzőlámpákkal,
amik kamerákat és érzékelőket használnak, sokkal hatékonyabbá válhat a forgalom kezelése. A lámpa felismerné, ha nincs forgalom, és ennek megfelelően át is engedné a gyalogost.
Addigra az önvezető járművek már elterjedtnek számítanak, és nemcsak autókra kell itt gondolni, hanem csomagokat szállító furgonokra, drónokra és személyi robotokra, amelyek használata teljesen megszokott dologgá válik.
Az Uber nyomán megjelenő fuvarrendelő vagy fuvarmegosztó szolgáltatások nagy eséllyel kiváltják az autóvásárlásokat: egyre kevesebben látják majd szükségét annak, hogy saját kocsit vegyenek, és talán még a tömegközlekedés helyett is sokan választják ezt a közlekedési módot.
Az önvezető szoftvernek köszönhetően az utas keze és figyelme felszabadul, így azt az időt felhasználhatja pihenésre, dolgozásra, tanulásra. A folyamatosan mozgásban lévő autóknak köszönhetően pedig megoldódna a parkolóhelyek problémája is: sokkal több hely lenne a városokban.
Az elkövetkező 15 évben már nem lesz annyira furcsa, ha robotok szállítják ki a csomagokat, vagy takarítják ki az irodákat. Az Amazon drónja nemrég szállította le az első ügyfél csomagját élesben, negyedóra alatt ért házhoz a megrendelt popcorn.
A mobilos chipgyártók egyre nagyobb számítási kapacitást tudnak egy chipbe préselni, ami megnöveli ezen szerkezetek erejét, és a képességeiket is.
A felhőhöz csatlakozó robotok képesek lesznek
azonnal feltölteni, megosztani a gyűjtött adatokat, és felgyorsítani a tanulást.
Az olyan olcsó 3D-szenzorok, mint a Microsoft Kinectje pedig hasznosítható lesz az érzékelőtechnológiák fejlesztésében, míg a beszédfelismerő algoritmusok egyre kifinomultabbá válnak, ennek köszönhetően gazdagabb interakciókat folytathatnak egymással az emberek és a gépek.
Ezek lehetnek akár egyszerű, csevegőbe beépülő botok is, amelyekkel nem csak beszélgetni lehet, de szolgáltatásokat rendelni vagy fizetni is. Sokak szerint a Messengerbe és más csevegőkbe érkező botok idővel kiválthatják a mobilappokat is, mert mindent el lehet majd intézni ezeken belül.
Az MI egészségügyre gyakorolt hatása sokkal inkább a szabályozáson fog múlni, mintsem a technológián, mert a kiaknázásához leginkább hatalmas mennyiségű adat kell a páciensekről, és egyelőre még nincsen kialakult jogszabályi környezet ehhez. Ráadásul egy olyan szabályzás kéne, ami egyaránt megfelel annak, hogy
az adatok felhasználása mellett a páciensek privátszférája se sérüljön.
Ha ezt a problémát sikerül megoldani, az MI első körben a diagnózisok felállításában segíthet, ehhez a páciens adatait fésülné át. Ez felgyorsítja a folyamatot, az orvosoknak pedig több idejük marad a valódi munkára.
A rengeteg viselhető aktivitásmérő kütyü, az okostelefonos appok és az egészségügyi nyilvántartások segíthetnek valósággá tenni a személyre szabott gyógyítást. Az intelligens kerekesszékek, exoskeletonok sokat segíthetnek az idősebbek fitten tartásában, míg az okosotthoni eszközök nemcsak a hétköznapi feladatokat egyszerűsítik meg számukra, de vigyáznak is rájuk.
Az osztálytermek és az önálló tanulás közti határ el fog mosódni 2030-ra. A számítógép alapú tanulás ugyan nem fogja helyettesíteni a tantermi órákat, de az online eszközök segíthetnek a diákoknak személyre szabottá tenni a folyamatot, és lehetővé tenni számukra, hogy a saját tempójukban haladhassanak.
Az MI-vel támogatott oktatási rendszerek képesek lesznek felismerni a diákok egyéni szintjét és szokásait, ezekkel az adatokkal új eszközök fejlesztését is elősegítik. Az online tanítás szélesebb körben elérhetővé teszi a tudást.
A virtuális és kiterjesztett valóság lehetővé teszi a diákok számára, hogy történelmi helyszíneken és kitalált világokban érezzék otthon magukat, felfedezzenek valós életbeli környezeteket felvételeken keresztül. Ezekre már most is vannak kezdeményezések, például a Minecraft oktatási verziója, ami a Microsoft HoloLensszel a kiterjesztett valóságban kelhet életre.
Ugyan a legtöbb sci-fiben disztópiákat társítanak az MI-hez, valójában segíthet javítani a legszegényebb rétegek életszínvonalán is. A prediktív elemzésekkel a kormányügynökségek jobban ki tudnák használni erőforrásaikat, és a környezeti katasztrófák közeledtét is megjósolhatják. Segíthet a feleslegesen kidobott ételek útjának megtervezésében, hogy az éttermekből az adománypontokba kerüljenek.
2030-ra a városokban már fejlett eszközöket használnak a bűncselekmények azonosítására és előrejelzésére. A kamerák valós idejű elemzései és a drónok felvételei együtt lehetővé teszik, hogy
a bűnözők tartózkodási helyét rögtön kiszúrják egy bűncselekmény elkövetése után.
Az olyan eljárások, mint a beszédanalízis, pedig segíthetnek a nyomozóknak kiszúrni a gyanús viselkedést.
A szórakoztatóipar 2030-ra interaktívabbá válik. Érzékelők és hardverek terén addigra nagy fejlődést érhetünk el a virtuális valóság, kiterjesztett valóság, a haptikus eszközök és a robotasszisztensek terén. A felhasználók beszélve léphetnek majd interakcióba a szórakoztatórendszerekkel, amelyek a korábbinál még inkább ízlésüknek megfelelő tartalmakat kínálnak az összegyűjtött rengeteg adat és felhasználói minta nyomán.