Egyetlen másodperccel tovább tart a szilveszter

szökőmásodperc

Az idei év egy másodperccel hosszabb lesz, szilveszter éjjel ugyanis egy szökőmásodpercet iktatnak be. Pár éve ez komoly fennakadást okozott több portálnak és közösségi oldalnak. Most vajon zökkenőmentes lesz a folyamat?

Az Origo olvasói biztosan semmit nem fognak ebből érzékelni, még ha éjjeli egykor támadna is kedvük híreket olvasgatni, nagy valószínűséggel se leállást, se lassulást nem tapasztalnak majd a cikkek betöltésénél.

Az Origo ugyanis hasonló módszert vet be az extra másodperc miatt, mint a Google,

csak nem annak csúsztatásával operál, hanem az az 1 másodperc 2 másodpercig fog tartani – így időben se visszaugrás, se leállás nem akadályozza majd a rendszert.

Ha mégis azt tapasztalnánk, hogy belassul a rendszer, akkor újraindítják – az egész nem tart tovább 5-7 másodpercnél. Az üzemeltetés a 2012-es nagy külföldi leállás után (erről bővebben lentebb olvashat) felkészült erre az extra másodpercre, és az ezt orvosló frissítéseket már régen beépítették a rendszerbe.

Hosszabb lesz az idei év

Na de miről is van szó? Az idei esztendő egy másodperccel hosszabb lesz 2016. december 31-én, azaz beiktatnak egy extra, úgynevezett szökőmásodpercet. Ennek értelmében

23:59:59 után 23:59:60 másodperc következik Greenwichben,

mielőtt átlépnénk január elsejére és az új évre.

Így néz ki a szilveszter éjszaka menetrendje:

2016. december 31.	23 óra 59 perc 59 másodperc
2016. december 31.	23 óra 59 perc 60 másodperc
2017. január 1.	00 óra 00 perc 00 másodperc

Hazánkban a módosítást ugyanabban a pillanatban, tehát 0 óra 59 perc 59 másodpercnél kell végrehajtani. Így tehát nálunk a jövő év lesz egy másodperccel hosszabb a korábbiaknál, ha a koordinált világidő szerint követjük az idő múlását.

De miért van erre szükség?

A szökőmásodpercre azért van szükség, hogy a Föld forgási sebességén alapuló, összehangolt világidő (UTC) és az atomidő összhangba kerüljön. A Föld forgási sebessége ugyanis mindennap a másodperc kétezred részével csökken a Nap és a Hold óceánokra gyakorolt gravitációs hatása, az árapály okozta súrlódás miatt.

A Nap és a Hold óceánokra gyakorolt hatása miatt lassul a Föld forgása, ezért mindig máskor van a másodperces korrekció Forrás: AFP/Nasa

A szökőmásodpercet még 1972-ben vezették be, az atomórák megjelenésével. Azért van rá szükség, hogy a soron következő évek azonos dátumai és időpontjai a Föld Nap körüli pályájának azonos fázisában következzenek be.

Ezt a plusz másodpercet év végén, december utolsó napján, vagy az év közepén, azaz június utolsó napján iktatják be annak függvényében, melyik eredményezi a legjobb korrekciót.

Idén 27. alkalommal vezetnek be egy szökőmásodpercet.

Utoljára tavaly nyáron, 2015. június 30-án iktattak be egyet. Mindig amikor a kétféle időmérés különbsége eléri az 1 másodpercet.

A Föld tengelyforgása folyamatosan lassul, de a lassulás egyáltalán nem egyenletes. Ezt mutatja az is, hogy

a másodperces korrekciók nem szabályos rendben követik egymást.

Két pontosítás között 6 hónapos, de 7 éves szünet is előfordult: az egy évvel és a négy évvel ezelőtti korrekció előtt 2008 és 2005 szilveszterén iktattak be egy-egy ilyen szökőmásodpercet.

Mire készüljünk?

Az extra másodperc a hétköznapi életben szinte észrevehetetlen, a magas biztonsággal felvértezett informatikai rendszereket azonban könnyen összezavarhatja.

Négy éve is számos szolgáltatás beadta a kulcsot a szökőmásodperc miatt: az Amazon webáruháza, a Linkedin és a Foursquare közösségi oldalak, a Reddit hírgyűjtő portál, a Pirate Bay torrentoldal vagy a Firefox böngészőt fejlesztő Mozilla. A Gawker médiabirodalom oldalai 45 másodpercre teljesen leálltak.

A probléma forrása, hogy

a legtöbb szoftver nem tudja kezelni a beiktatott plusz másodpercet,

és egyszerűen lefagy. Ennek kezelésére több megoldás is létezik:

• az idő visszaléptetése egy másodperccel: ez több szoftver, így a Linux vagy a Java platform megbénulását okozza, ha az egyébként szigorúan növekvő rendszeridő visszaugrik egy másodpercet.
• az idő megáll egy másodpercre: ez sem teljesen jó megoldás, sok informatikai rendszer nem tud vele mit kezdeni.
• az idő növelése, plusz másodperc beiktatása: ezzel operál évek óta az Origo is.
• az idő lassú csúsztatása: ezt veti be sikeresen a Google is.

Európában mi átbulizzuk azt a plusz másodpercet Forrás: AFP

A pontos idő ismerete rendkívül fontos a mindennapjainkba is bevonult globális helymeghatározó rendszereknél, ugyanakkor

az extra másodperc a navigációban nem, csupán a GPS-időmérésben okozhat átmeneti gondot.

Szerencsére a probléma programozással orvosolható: a műholdakra éjjel elkezdik feltölteni az egy másodperccel megnövelt értéket, majd ezt optimális esetben pár perc, legrosszabb esetben néhány óra alatt továbbítják a felhasználók felé. Ez a navigálás pontosságát nem, legfeljebb a GPS-alapú időkijelzést érinti. Azonban szemléltetésképp: egy műhold esetében egy másodperc akár hét kilométeres eltérést is jelenthet.

A légi irányításban a repülőgépek helyzetét is másodpercenként többször ellenőrzik,

egy repülő 1 másodperc alatt jellemzően 250 méter utat tesz meg.

Az ellenőrzéshez használt számítógépes rendszerekben épp ezért nem engedhető meg 1 másodperces ugrás.

Ugyanígy tud galibát okozni azoknál az IT-rendszereknél, amelyek nincsenek felkészítve a szökőmásodperc kezelésére, például a fintech-, a gyártási, a közlekedési szektorokban, vagy az elektronikus aláírások és időbélyegek terén, ahol még az ezred másodpercek is számítanak.

Mi szimplán „tovább” bulizunk

A legnagyobb gondot nem is Európában okozza ez a szökőmásodperc, hiszen nálunk éjszaka iktatják be, amikor az emberek nagy része vagy még bulizik, vagy már alszik.

Szilveszter lévén idén Ázsiában sem várható nagy fennakadás, ahol talán már ébredezni fognak az emberek vasárnap reggel. Az amerikai kontinensen pedig az éjfélre való várakozás és alapozás mámorában fog eltelni az a plusz egy másodperc.

Ha bármilyen fennakadást tapasztal a közösségi oldalak, hírportálok, egyéb weboldalak használata közben éjjel, azt küldje el nekünk a [e-mail] e-mail címre, köszönjük!