„Nem új évre van szükségünk, hanem új emberiségre" – olvasható egy Twitteren közzétett posztban a #reina hashtag alatt. A Reina annak a szórakozóhelynek a neve, ahol a vérengzés történt, ezzel a hashtaggel indult el az internetes szolidaritási hullám.
A netezők ismét használni kezdték a Pray előtagot, így #prayfor istanbul, vagy az #istanbulattack címkékkel látták el a merényletről szóló üzeneteiket. A "Pray" már korábban is a szolidaritási hullámok jele volt, ahogy a "Jesuis" is.
A netezőket megrázta, hogy a 2017-es év rögtön egy olyan tragédiával kezdődik, amiből 2016-ban rengeteget látott a világ. Ott volt Berlin, Brüsszel, Ankara, Párizs, Nizza, már fejből sem tudjuk sorolni a borzalmas támadásokat.
„A terrorizmusnak nincs vallása, nemzete, nyelve. Mindannyian együtt kell harcolnunk ellene." „Az év a lehető legrosszabbul kezdődik"- írták többen is.
„Nem ugorhatnánk rögtön 2018-ra, és próbálhatnánk meg újra?" „Ha azt hittétek, hogy az újévben vége lesz a rossz dolgoknak, hát nem" - olvashattuk szerte a neten.
Többen pozitív üzenetekkel próbálták meg a lelket tartani a törökökben: „Isztambul, az egyik kedvenc helyem vagy a világon. Szeretlek."
Sokan kérték azt is, hogy mindenki szorítson helyet újévi fogadalmai közt a szeretetnek, és idén próbálják meg szebbé tenni mások életét is, harcolni a terrorizmus ellen.
A neten terjedő grafikák és képek fő motívuma egy török zászlót ölelő, síró kisfiú lett, és sokan osztották tovább a török lobogó egymást vigasztaló csillagát és holdját.
A Facebookon a Safety Check funkció segítségével tudathatták az Isztambulban tartózkodók, hogy biztonságban vannak.
A Safety Check funkciót 2014 októberében vezette be a Facebook. Lényege, hogy bárki, aki egy természeti katasztrófától vagy terrortámadástól érintett régióban tartózkodik, az be tudjon jelentkezni, hogy biztonságban van, így ki lehet szűrni, hogy ki az, akit még mindig eltűntként kezelnek.
Korábban a terrortámadások után azonnal beállítottak profilképükhöz nemzeti lobogós szűrőt, ez egyre kevésbé tűnik népszerű kifejezési formának. A Facebook ugyan eleinte készített ehhez alkalmazást a közösségi oldalon, a brüsszeli támadáskor ez már elmaradt, ahogy Berlinnél, és már Isztambulnál is.
Helyette külsős alkalmazásokkal lehet elkészíteni a lobogós profilképet, például a Flagify-jal - ezzel manuálisan kell lementeni a képet, majd feltölteni az oldalra.
Sokan csak annyit írtak, elegük van az egészből, az erőszakból, gyűlöletből, és abból, hogy újabb hashtagekre ébrednek.
Az együttérző posztok, képek, bejegyzések és hashtagek gyorsan lepörögnek a közösségi oldalakon, és minden visszaáll a régi kerékvágásba - kritizálták ezzel már többször is a netes szolidaritási hullámokat.
A kényelmesek mozgalmának nevezett jelenség nincs jó hatással valódi tetteinkre: posztolás után hátradőlünk, mint aki jól végezte dolgát.
A közösségi médiában mutatott együttérzés negatívan hat a valódi tettekre - derült ki a British Columbiai Egyetem kutatói által, 2013-ban elvégzett felmérésből. Ők a jelenséget slacktivism néven definiálták, amit magyarul úgy lehetne leírni, mint a "kényelmesek mozgalma".
Posztolás vagy egy petíció aláírása után az emberek hajlamosak úgy érezni, tettek valami jót, így
kevésbé adakoznak, vagy mennek el önkénteskedni a való életben.
Minél nagyobb nyilvánosságot kap egy bejegyzés vagy egy profilkép leváltása, azaz minél többen nézik meg, reagálnak vagy osztják meg, az emberek annál inkább úgy érzik, valódi erőfeszítést tettek. Ugyanakkor nyíltan úgy beszélnek róla, ha valaki beleköt például a profilkép lecserélésébe, hogy "ez csupán egy apró gesztus".